Takács Zoltán: Dornier Do-15 "Wal"

Dornier Do-15 "Wal"

A vonó-, illetve tolólégcsavarral rendelkező tandemmotoros elrendezés az 1916-os Rs II óta vezérfonalként kíséri végig a Dornier-konstrukciókat. Legnagyobb sikerét a "Wal" repülőcsónakok hozták meg. A "Wal" közvetlen továbbfejlesztése az 1919-es Gs I-nek, ami két 260 LE-s motorral rendelkezett és 4,3 t tömegű volt. Ez a gép a jövendő Dornier vizirepülőgép-generáció valamennyi ismertetőjegyét magán hordta. Ilyenek voltak a lapos, kétszintes csónaktörzs, a Dornier-féle támasztóúszók, amelyek a hossztengely körüli stabilitást biztosították a vizen, a szárny fölötti gondola tandemelrendezésű motorjai és az oldalúszókhoz kitámasztott téglalap alakú szárnyak. Ezt a gépet, ami 1919-ben Svájc, Hollandia és Németország feletti repülésein joggal keltett feltünést, 1920. április 25-én Holtenau előtt elsüllyesztette a személyzete, mivel az Antant követelte az átadását. A két építés alatt álló Gs II "Wal"-t Seemosban el kellett pusztítani. De Dorniert többé nem hagyta nyugodni a "Wal" iránti érdeklődés, mígnem 1921-ben az olaszországi Marina di Pisában egy fióküzemet nyitott "Wal"-ok előállítására. 1922. november 6-án itt repült először a 4,7 tonnás "J-Wal" (két 300 LE-s Hispano-Suiza). Spanyolország ezek után hat hasonló repülőcsónakot rendelt katonai célokra (4,2 t, két 360 LE-s Rolls Royce Eagle IX), valamint befutottak az első olasz megrendelések is. A Dornier-"Wal"-ok világszerte feltünést keltettek. Amudsen az északi szélesség 88. fokáig repült a sajátjával, Franco és Beires "Wal"-jaikkal meghódították a déli atlantikumot, és Wolfgang von Gronau az Atlanti-óceán északi részének átszelése után a new yorki kikötőben landolt. Két évvel később egy 8 tonnás "Wal"-ban körberepülte a Földet. 1923-ban Svájcban megkezdték a "Wal"-ok 180-450 LE-s motorokkal felszerelt változatainak gyártását, 1928-ban Spanyolországban 600, majd 1930-ban Hollandiában szintén 600 LE-s motorokkal indult be a gyártás. Az 1924-es forgalmi "Wal"-t (két 360 LE-s motor, 6 t) követte 1927-ben a "Super-Wal" (négy 500 LE-s motor, 14 t) és 1932-, illetve 1933-ban a 8, majd 10 tonnás "Wal"-ok következtek a Lufthansa postaszolgálata részére. A 8 tonnás változatot 1933-ban átalakították a Luftwaffének, ahol a "Militär-Wal-33"-as jelzést kapta, majd az RLM jelölésrendszerének bevezetése után átnevezték Do-15 "Wal"-lá. Friedrichshafenben egy sorozat készült ezekből a repülőcsónakokból.


Dornier Militär-Wal 33

Típus: Kétmotoros felderítő repülőcsónak.
Szárny: Tartókon elhelyezett ernyőszárny. A motorgondolát tartó, és teljesen fémlemezzel borított rövid középrész két N-alakú tartón van a törzs fölött. A külsőrészeket két keresztmerevített párhuzamos tartó fogta a támasztóúszókhoz. Fémszerkezet, fémlemez belépőélburkolatok, máshol vászonborítás. Csűrők a szárny külső részein.
Csónaktörzs: Teljesen fém héjszerkezet. Jellegzetes Dornier-kialakítás két Dornier-támasztóúszóval, amik a vizi stabilitást segítik. A törzs az orrnál erősen kiélezett, hátrébb lapos lépcsőbe megy át. A lépcső mögötti második szint éle csúcsban végződik, amin a vizi kormánylapát található.
Vezérsíkok: Magasan a függőleges vezérsíkra helyezett, kétszer két tartóval kitámasztott vízszintes vezérsík. Fémszerkezet. A vezérsíkok lemezborításúak, a kormányok vászonnal vannak bevonva. Valamennyi kormány kiegyensúlyozott.
Motor: Két 700 LE-s BMW VI folyadékhűtéses, tizenkéthengeres V-motor tandemelrendezésben a szárny fölötti gondolában. Az egyik húzó-, a másik tolólégcsavart hajt. Kéttollú állítható fém légcsavarok. 3150 l üzemanyag a tartók négy tartályában. 170 l kenőanyag, a tartály a motorgondolában van.
Személyzet: Négy fő: két pilóta, rádiós (lövész) és fedélzeti szerelő (lövész).
Fegyverzet: Egy-egy 7,9 mm-es MG 15 a nyitott orr-állásban, valamint a két, egymáshoz képest eltolt, egymás melletti B-állásban.

fordította: Takács Zoltán
forrás: Kens-Nowarra: Die deutschen Flugzeuge

Vissza a listához