Pintér György - Múzeumi krimik
Még 2006 januárjában nézegettük egyik szobatársammal a német ebay-t. Láttunk egy csomó olyan Dragon figurakészletet, amivel akkor még itthon nem találkoztam. Volt pénzünk,és igen kedvező áron adta a bontatlan csomagokat az eladó. Gondoltunk egyet,licitáltunk rá és megszereztük őket. Ekkor kezdődtek a problémák, ugyanis kiderült, hogy az ország megnevezésénél a Malajzia nem csak arra vonatkozott, hogy onnan származik a kolléga, és Németországban tevékenykedik, hanem sajnos arra, hogy „barátunk” bizony ott lakik. Miután mindent elintéztünk és elküldtük a pénzt is, ami egy külön tortúra volt, már csak várnunk kellett. Februárban még nyugodtak voltunk, hiszen Malajzia messze van, márciusban és áprilisban viszont többen állították, hogy nagyon csúnyán átvert minket „maláj barátunk”, de egy májusi napon, megérkezett mind négy általam és egy barátom által rendelt készlet. Malajzia tényleg messze volt. Ezt a kis bevezetőt azért írtam, mert e négy készlet egyike volt a 13. „Handschar” SS-hegyihadosztály katonáit megformázó kit. Ez a doboz idő hiányában sajnos még három évet állt a szekrényemben, míg végre idén nyáron sikerült elkészítenem a bosnyákjaimat.
A hadosztályt bosnyákok és horvátok alkották,és a jugoszláv partizánok ellen vetették őket be 1944 februárjától. A jugoszláv partizánok ellen igen keményen harcoltak, mivel fűtötte őket a tradicionális ellentét, de amikor később a szovjet csapatok ellen vetették be a hadosztályt, harcértékük igencsak csökkent. Az archív képeken jól látható a mohamedán bosnyák katonák különleges fejfedője, a fez. Ez a hadosztály már csak érdekes egyenruhája miatt is felkeltheti a makettezők figyelmét, de egyébként harcolt Magyarországon is.
A doboz grafikája a szokásos Volstad rajz, ami a hegyi terepen tevékenykedő katonákat ábrázolja. Ez az ábrázolás és a katonák mozdulata, valamint egy korábban látott hegyi dioráma miatt úgy döntöttem, hogy én is csak egy egyszerű hegyi terepet fogok létrehozni, ahol az SS katonák egy gyors rajtaütésre készülnek az 50 mm-es aknavetőjükkel és semmi más nincs náluk, csak fegyver és lőszer. Igazából még a katonák sorrendjén sem változtattam, mert adta magát.
A figurák kidolgozása a szokásos Dragon-minőség. Nincsenek komolyabb problémák. A fezek bojtjait egy kicsit még bevagdostam szikével, hogy a fonalak jobban elkülönüljenek, illetve a kenyérzsákok bujtatóit megcsináltam papírból. Nincs sok felszerelési tárgyuk, csupán kenyérzsák, kulacs, tártáskák, és szuronyok. Az 50 mm-es aknavető összeállítása egyszerű. A rakasz és az aknavető elhelyezése már nem volt olyan könnyű. A kezekbe öntötték ugyanis a fogantyúkat. Így a rakaszról is és az 50 mm-esről is levágtam őket és csak egy kis ponton csatlakoznak a kezekhez. Lehet, hogy a kezek átfúrása jobb megoldás lett volna, de akkor ez tűnt egyszerűbbnek.
A fez és a nadrág a szokásos szürke szín, az álcazubbonyt háromszínűre festettem. Az interneten találtam képeket a különböző időszakokban használt terepszínű SS-zubbonyokról, és ennek alapján választottam egy terepszínezést. Az arcokat Humbrol festékkel festettem le, megfestettem a szemeket és egy kis fekete festékbe hintőport kevertem, így sűrűbb lett, és ezzel a masszával festettem meg a hajat. A képeket nézegetve a bosnyákok között általában a sötét hajszín dominált, így most kivételesen egyik SS-emnek sem lett a „tisztafajú árjákra jellemző” szőke haja. A bakancsok barnák lettek, a talpuk fekete, és ráfestettem fémszínnel a szegecseket. A fegyverek a festésük után megkapták a szíjaikat, amiket papírból készítettem el.
Miután a figurák készek lettek egy kicsit pihentek az asztalomon, ugyanis még nem találtam ki, hogy milyen legyen a hegyi terep, és hogy a sziklák miből fognak elkészülni.A bakonyi családi nyaralás megoldotta a sziklákkal kapcsolatos problémáimat, ugyanis öcsém talált egy nagyon jó kis mészkődarabot, és én is kerestem még hozzá egy pár követ. Végigcipeltem az aznapi túrán és a nyaralás befejeztével hazautaztattuk őket. Így már megvolt az alapanyag a sziklákhoz. Kerestem egy alapot a szekrényben,majd purhabbal rögzítettem a köveket, ezután hőre szilárduló gyurmával elkészítettem a talajt. Kiszárítás után lefestettem temperával, majd pedig szárított és gyárilag apróra vágott kaporból elkészítettem a füvet. A földre szórtam még kis kavicsokat és kőtörmeléket,majd rögzítettem a figurákat.
