A „Halálmadár”

Savoia-Marchetti SM-75

1:72, Balaton Modell No.BM 7265
A "Halálmadár"

Hát kellett ez nekem? Bizony kellett! A Balaton Modell akcióját kihasználva megrendeltem a balatoni cégtől a királyi légierő egyik - tragikus hírre vergődött - csapatszállító gépének 1:72-es kicsinyítésű makettjét.
Azok, akinek a könyvespolcán ott vigyorog a pilótahaubés koponya, a „Vádindítvány” című könyv elején, vagy elolvasták a „Zuhanóugrás”-t (hogy most melyik, mennyire hiteles, az hagyjuk!), annak erősen beégett az emlékezetébe a magyar ejtőernyős alakulat legelső éles bevetésén használt repülőgépek típusa. Az elit alakulatnak szánt és eszerint kiképzett ejtőernyősök az összeomló Jugoszlávia elleni hadműveletben vettek részt. A Bertalan Áprád őrnagy által vezetett egység vezérgépe a bevetés kezdetén lezuhant, megölve a gépen tartózkodó harccsoport javarészét (19 főt) és a gép legénységét (4 fő).
Annyira érdeklődésre számot tartó történet volt, hogy 1981-ben még egy jól-rosszul sikerült filmet is leforgattak. Ehhez, miután nem lehetett/akartak (?) beszerezni SM-75-öt, egy Li-2-t alakítottak át, hogy külső formájában hasonlítson az eredeti gépre. Maga a típus szülőhazájában sem volt túl népszerű. Az utasszállítónak épült gépet az olasz Ala Littoria légitársaság nem volt hajlandó átvenni. Nálunk azonban használták, Ezzel kívánták leváltani a kiöregedett „Bűzmadárt”a Ca-101-et.
Ennek a típusnak kevés makettgyártó készítette el 1:72-es készletét. Az egyik a lengyel Broplan, amelyik több változatot is kiadott az utasszállítóból és a mai témánk a Balaton Modell katonai változat munkája.
Ez utóbbi nagy odafigyelést kívánó építés lesz. Nem nagyolták el a dolgokat. Például a három csillagmotor minden hengere külön alkatrész, csakúgy, a légcsavartollak, mint vagy a kipufogócsonkok. Maga az öntés hibátlan, nem találtam rajta semmi olyasmit, ami elrontaná az összhatást. A vákuumformázott átlátszó részek nem a kedvenceim, de tényleg átlátszóak. A kapott három oldalnyi összeállítási rajz elegendőnek tűnik (persze a puding próbája...) Kétfajta festési térképet kapunk. Egy olasz és a magyar terepfoltos, plusz ehhez való nagyalakú ék felségjelzések és lajstromszámok meg a szállító század jelvénye látható az olasz jelek mellett. Előre látható, hogy nem az a makett, amit ha az alkatrészeket feldobom a levegőbe, akkor összeállva esik le. De hát ebben ez a szép!
Magáról az építésről még írok!
Hát nézzük! A szárnyak rögzítésénél két-két kis vésetet és az abba illő rész kellene, hogy rögzítse a törzshöz az amúgy nem kis súlyú (tömör műgyanta) szárnyat. Ez rendben is volna. De az öntés során e két keskeny kitüremkedés közé odakerült az öntőcsonk. (lásd a 7. képet) Így komoly közelharc következett, de végül győztem! A szárny két részből került kialakításra.Kérdés, hogy a tekintélyes méretű darabok összeállításánál elegendő lesz-e a két sima felületre fölvitt ragasztó, vagy ajánatosabb volna belefúrni két-két helyen és abba némi drót(?) merevítést beletenni? A képen a szárnyak száradnak. Aztán majd kiderül. Konklúzió: nálam, nem volt elég. Jöhet a fúró! Úgy tűnik elegendő volt a szárnyfeleként két-két lyuk és bele kicsit merev drótdarab (virágbolti táblácskákat tartó), plusz a pillanatragacs. Amíg száradt, kivágtam gép törzsén kialakított géppuskafészkek nyílásait. Ezek a magyar változat sajátosságai voltak.
Több makettépítő kolléga segített háttéranyaggal, fotókkal, információkkal sőt alkatrészekkel is. Ugyanis a magyar változat motorja nem az eredeti, kilenchengeres Piaggo volt, hanem a 2 sorban (7-7) elrendezésű K-14-es. Szerencsére ezt a motorfajtát ill. annak francia eredetijét sok repülőgépben használták így törött, bontott roncsokból sikerült beszereznem. (Köszönet a segítőknek!)
A következő munka a belső terek festése és berendezése volt. Itt csak feltételezésekre hagyatkozhattam. Nagyon kevés adat maradt arról, hogy az utasszállítóból átépítés során a belső kárpitot és általában a belső tereket mennyire változtatták meg. Az biztos volt, hogy a kényelmes 2X2-es széksorok helyett, a két falhoz felhajtható ülőhelyeket alakítottak ki. Az oldalajtó alakja megváltozott. A 18 ablakra szánt fóliák bár nagyon látványosak, de igazából nem nyerők nálam.A helyükre rögzítésüknél fennáll a veszélye hogy: 1.beködöl a pillanatragasztó, 2.a festés előtti maszkolás során egyszerűen beesnek az immár teljesen lezárt törzsbe.
Maga a törzs, ahhoz képest, hogy mekkora, csal minimális tömítést igényelt.
A cikkhez felhasznált képek forrásai: http://www.repulomuzeum.hu/ARCHFOTO/LI-2/Li-2_21.jpg https://napitortenelmiforras.blog.hu/2016/03/29/_emberek_vagyunk_am_nem_szarnyas_angyalok,
Huszár János: Ejtőernyős krónika (1938-1941) Eredeti megjelenés: Veszprémi Történelmi Tár 1989/II.
bertalan-eje-kitol-sm75-papa
bertalan-eje-kitol-…
ugras
ugras
vádindítvány
vádindítvány
IMG_20210208_075629
IMG_20210208_075629
IMG_20210208_075801
IMG_20210208_075801
IMG_20210208_075947
IMG_20210208_075947
IMG_20210208_080111
IMG_20210208_080111
IMG_20210208_081237
IMG_20210208_081237
IMG_20210208_081629
IMG_20210208_081629
IMG_20210208_081650
IMG_20210208_081650
IMG_20210208_081717
IMG_20210208_081717
sm_75_törzsfelek
sm_75_törzsfelek
sm_75_szárnyak
sm_75_szárnyak
törzs1
törzs1
törzs2
törzs2
2021.02.08.
Utolsó módosítás: 2021.03.06.
Miggyuri
Makettinfo Online Klub
Minimánia Makettépítő Kör
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció