Pintér György - Múzeumi krimik
Közelfelderítők
A vizsgált időszakban 7 db, római számmal jelölt közelfelderítő század állt hadrendben. Ezek alkalmazásuk tekintetében a területi alapon szerveződő vegyes dandárokhoz tartoztak, ellátás és kiképzés terén azonban a Légierő Parancsnokságnak voltak alárendelve. Minden század állomáshelye (és számozása) általában megegyezett a vegyes dandár-, később hadtestparancsnokságéval az alábbiak szerint:
I.K.F. "Holló": Mátyásföld
II.K.F. "Lucifer": Székesfehérvár-Sóstó
III.K.F. "Somogyi Bicska": Kaposvár
IV.K.F. "Vörös Kakas": Pécs
V.K.F. "Paprikás Boszorkány": Szeged
VI.K.F. "Csikós": Debrecen
VII.K.F. "Kocsonyás Béka": Miskolc
Az első 3 század 1938 tavaszától, 12-12 db He 46 E-2/Un gépet kapott. A VI.K.F. 9 db WM-16 "Budapest-9", a többi pedig régi Fokker C.V.D(F) gépekkel rendelkezett, ám gépállományuk nem volt teljes mértékben feltöltve.
A He 46 E-2/Un-ek fotóról az alábbiak szerint köthetők valamely századhoz:
I.K.F. "Holló": F.303, F.304, F.307, F.310, F.312
II.K.F. "Lucifer": F.314, F.315, F.316, F.317, F.318, F.319, F.320, F.321, F.322, F.323
III.K.F. "Somogyi Bicska": F.325, F.328, F329, F.331, F.333, F.334
A számok sorrendiségét tekintve nyilvánvaló, hogy a közelfelderítő alakulatoknál a vadászokhoz, illetve bombázókhoz hasonlóan az oldalszámok kiosztásának rendje a hadrendi számozással volt összefüggésben. Ezen túlmenően természetesen a számok formája, illetve felfestésük módja is megkülönböztette egymástól az alakulatokat (11-12-13. kép).
Kivételek amelyek...
Természetesen ez a századonkénti oldalszám-kiosztás egy pillanatfelvétel csupán az 1938 szeptemberi állapotról. Vannak kivételek: sorba nem illeszkedő gépszámok, alakulatjelzések, illetve a "szokásostól" eltérő karakterű oldalszámok. Rendszerint ezekre egyszerű magyarázat van, az alábbiakban ismertetek jellemző példákat.
Nagyjavítás
A frissen alakult légierő 1938 októberétől 1939 márciusáig egy igen mozgalmas időszakon ment keresztül. Az egyes repülőegységek több alkalommal települtek át "hadi" repülőterükre, gépeik intenzív használata során előfordultak sérülések, kisebb-nagyobb géptörések. Amennyiben a javítást nem tudták az alakulatnál megoldani, a sérült gép az adott típus javítására kijelölt repülőgép-javító műhelybe, komolyabb sérülés esetén javítási licencjoggal rendelkező repülőgépgyárba került. Természetesen a javítás során, szükség esetén a gép új festést (fényezést) is kapott, melyre az oldalszámot, illetve felségjelzést a gyárban festették újra. Természetesen az adott javítóüzemben nem álltak rendelkezésre az alakulatoknál használatos sablonok, ezért az ilyen nagyjavított gépek magukon viselték az adott javítóüzem, illetve repülőgépgyár jellegzetes oldalszám- illetve festésmintáját.
A leírtakat jól demonstrálják a Győrben javított repülőgépekről készült fotók. 1938-tól a győri Magyar Waggon- és Gépgyár R.t (MWG) a légierő egyik legjelentősebb beszállítójává lépett elő. Megszerezte, illetve megkapta a Fiat CR.30, CR.32, CR.42, a Focke-Wulf Fw 58, és Fw 56, valamint az Arado Ar 96 típusú repülőgépek javítási licencének jogait. Szintén szervizelhette ezen típusok motorjait is. Szerencsére a repülőgépgyár iratanyaga fennmaradt, így elég jól követhető, hogy adott repülőgép mikor milyen okból fordult meg Győrben, s a fotókon beazonosítható gyár által alkalmazott oldalszám-minta, de még az álcázófestés jellegzetességei is. Meg kell jegyezni, hogy az MWG-ben felfestett oldalszámok típusonként is más-más jellegzetességeket mutattak. Más oldalszámot alkalmaztak a Fiat-okon (14-15. kép) és később mást a Fw 58Ka-kon (16-17. kép).
A "győri" minta természetesen csak egy példa. Minden egyes repülőgépjavító műhely, üzem, illetve repülőgépgyár saját egyedi, jellegzetes oldalszám-mintával rendelkezett, ezek bemutatása még további kutatást igényel.
Gyártás során felfestett lajstromszámok
Egy 1936-ból fennmaradt levélben a LüH (Légügyi Hivatal) felkéri a Reichsverband der Deutschen Luftfahrtindustrie-t, hogy intézkedjen arra vonatkozóan, hogy a részére gyártott gépekre fessék fel az általa megadott polgári lajstrom- és LüH-jelzéseket.
További fotódokumentumok szintén azt támasztják alá, hogy 1938 szeptembere előtt polgári lajstromjel, LüH-szám, 1938 szeptembere után oldalszám, illetve a felségjelzés gyári felfestése is a megrendelés teljesítésének feltétele volt (12-13. kép). Ilyen "gyári" oldalszámokkal kerültek a légierőhöz a Bü 131, Ar 96 A, Fiat CR.42, Re.2000, Ca.135, Fw 58 és Fw 56 típusok.
Utóbbi eset kifejezetten érdekes a dolgozat témája szempontjából: '37-ben, illetve '38 elején 18 db érkezett, Ezek a gépek polgári jelet kaptak a HA-XAA-tól terjedő lajstromsorban. A vadászszázadoknál aztán felkerültek az alakulatok századjelzései is. A HA-XAJ 1938. július 4-én Pesterzsébeten lezuhant. A megmaradt 17 db gép 1938 szeptemberében G.121-től G.137-ig terjedő oldalszámozást kapott, a korábbiakban részletezett karakterekkel és logika szerint. 1938-ban további 8 db érkezett, vagyis a G.138-tól fölfelé eső számsorba tartozó gépek. Ezeken a gépeken kötőjellel van felfestve az oldalszám, de nem hasonlít az 1/3 "Puma" századnál alkalmazott "veszprémi I" mintára (pl. az egyesek alakja eltérő). További érdekesség, hogy a G.138 és a G.141 jelű gépekről készült fotón nem látható se század-, se felségjelzés, csak a függőleges és vízszintes vezérsíkon a LÜH korábbi szabályozása által előírt nemzeti színű festés. Erre egyféle magyarázat létezik: a megrendelő kérte a gyártót, hogy az 1938-ban szállítandó gépek polgári lajstromjel helyett katonai oldalszámmal kerüljenek leszállításra, a felségjelről viszont valószínűleg nem rendelkezett, így a gyárban a régi utasítást tekintették érvényben lévőnek. Az eképpen megérkezett gépek szintén kikerültek a vadászalakulatokhoz, ahol elvégezték a hiányosságok pótlását, azonban a "Focke-Wulf gyári" mintájú oldalszám egy darabig még a gépeken maradt. Bizonyos esetben még az után is, hogy álcázó festést kaptak. Hasonló a helyzet az 1937-ben, illetve az 1939-ben szállított Fw 58-asokkal is.
Összegzés
Az írás elején feltett kérdésekre, vagyis miért különböztek az egyes betűstílus-minták, illetve milyen rendszer szerint kerültek kiosztásra az egyes oldalszámok 1938-ban, egyértelmű válasz adható.
A fennmaradt fotódokumentumok kategorizálásával igazolható egy hármas kapcsolatrendszer megléte az oldalszámok sorrendisége, felfestésük módja, és az adott alakulat hadrendi számozása között. Az oldalszám-minták hozzárendelhetőek egy-egy alakulathoz, illetve bázisrepülőtérhez, ahogy az oldalszám önmagában is meghatároz egy alakulatot, illetve mintát. Másképpen: egy oldalszám ismeretében jó eséllyel megállapítható egy-egy repülőeszköz 1938 szeptemberi állomáshelye, az, hogy milyen századjelvény volt rá felfestve, illetve (ami egy makettező számára fontos) milyen minta szerinti oldalszámot viselt.
A fentiek alapján egyértelműen cáfolható az az eddig több helyen megjelenő feltételezés, hogy az 1938-ban megjelenő oldalszámozás, és a korábban a repülőeszközök jelölésére szolgáló polgári lajstromjelzés, LüH-számozás, vagy "kötelékszámozás" között bármilyen összefüggés állna fenn.
Az írás lábjegyzetekkel és forrásmegjelöléssel ellátott eredeti változata a Magyar Repüléstörténeti Társaság 2018 évi évkönyvében jelent meg. Elkészítéséhez nyújtott segítségért ezúton fejezem ki köszönetemet Zámbori Péternek, Horváth Balázsnak, Winkler Lászlónak.
A vizsgált időszakban 7 db, római számmal jelölt közelfelderítő század állt hadrendben. Ezek alkalmazásuk tekintetében a területi alapon szerveződő vegyes dandárokhoz tartoztak, ellátás és kiképzés terén azonban a Légierő Parancsnokságnak voltak alárendelve. Minden század állomáshelye (és számozása) általában megegyezett a vegyes dandár-, később hadtestparancsnokságéval az alábbiak szerint:
I.K.F. "Holló": Mátyásföld
II.K.F. "Lucifer": Székesfehérvár-Sóstó
III.K.F. "Somogyi Bicska": Kaposvár
IV.K.F. "Vörös Kakas": Pécs
V.K.F. "Paprikás Boszorkány": Szeged
VI.K.F. "Csikós": Debrecen
VII.K.F. "Kocsonyás Béka": Miskolc
Az első 3 század 1938 tavaszától, 12-12 db He 46 E-2/Un gépet kapott. A VI.K.F. 9 db WM-16 "Budapest-9", a többi pedig régi Fokker C.V.D(F) gépekkel rendelkezett, ám gépállományuk nem volt teljes mértékben feltöltve.
A He 46 E-2/Un-ek fotóról az alábbiak szerint köthetők valamely századhoz:
I.K.F. "Holló": F.303, F.304, F.307, F.310, F.312
II.K.F. "Lucifer": F.314, F.315, F.316, F.317, F.318, F.319, F.320, F.321, F.322, F.323
III.K.F. "Somogyi Bicska": F.325, F.328, F329, F.331, F.333, F.334
A számok sorrendiségét tekintve nyilvánvaló, hogy a közelfelderítő alakulatoknál a vadászokhoz, illetve bombázókhoz hasonlóan az oldalszámok kiosztásának rendje a hadrendi számozással volt összefüggésben. Ezen túlmenően természetesen a számok formája, illetve felfestésük módja is megkülönböztette egymástól az alakulatokat (11-12-13. kép).
Kivételek amelyek...
Természetesen ez a századonkénti oldalszám-kiosztás egy pillanatfelvétel csupán az 1938 szeptemberi állapotról. Vannak kivételek: sorba nem illeszkedő gépszámok, alakulatjelzések, illetve a "szokásostól" eltérő karakterű oldalszámok. Rendszerint ezekre egyszerű magyarázat van, az alábbiakban ismertetek jellemző példákat.
Nagyjavítás
A frissen alakult légierő 1938 októberétől 1939 márciusáig egy igen mozgalmas időszakon ment keresztül. Az egyes repülőegységek több alkalommal települtek át "hadi" repülőterükre, gépeik intenzív használata során előfordultak sérülések, kisebb-nagyobb géptörések. Amennyiben a javítást nem tudták az alakulatnál megoldani, a sérült gép az adott típus javítására kijelölt repülőgép-javító műhelybe, komolyabb sérülés esetén javítási licencjoggal rendelkező repülőgépgyárba került. Természetesen a javítás során, szükség esetén a gép új festést (fényezést) is kapott, melyre az oldalszámot, illetve felségjelzést a gyárban festették újra. Természetesen az adott javítóüzemben nem álltak rendelkezésre az alakulatoknál használatos sablonok, ezért az ilyen nagyjavított gépek magukon viselték az adott javítóüzem, illetve repülőgépgyár jellegzetes oldalszám- illetve festésmintáját.
A leírtakat jól demonstrálják a Győrben javított repülőgépekről készült fotók. 1938-tól a győri Magyar Waggon- és Gépgyár R.t (MWG) a légierő egyik legjelentősebb beszállítójává lépett elő. Megszerezte, illetve megkapta a Fiat CR.30, CR.32, CR.42, a Focke-Wulf Fw 58, és Fw 56, valamint az Arado Ar 96 típusú repülőgépek javítási licencének jogait. Szintén szervizelhette ezen típusok motorjait is. Szerencsére a repülőgépgyár iratanyaga fennmaradt, így elég jól követhető, hogy adott repülőgép mikor milyen okból fordult meg Győrben, s a fotókon beazonosítható gyár által alkalmazott oldalszám-minta, de még az álcázófestés jellegzetességei is. Meg kell jegyezni, hogy az MWG-ben felfestett oldalszámok típusonként is más-más jellegzetességeket mutattak. Más oldalszámot alkalmaztak a Fiat-okon (14-15. kép) és később mást a Fw 58Ka-kon (16-17. kép).
A "győri" minta természetesen csak egy példa. Minden egyes repülőgépjavító műhely, üzem, illetve repülőgépgyár saját egyedi, jellegzetes oldalszám-mintával rendelkezett, ezek bemutatása még további kutatást igényel.
Gyártás során felfestett lajstromszámok
Egy 1936-ból fennmaradt levélben a LüH (Légügyi Hivatal) felkéri a Reichsverband der Deutschen Luftfahrtindustrie-t, hogy intézkedjen arra vonatkozóan, hogy a részére gyártott gépekre fessék fel az általa megadott polgári lajstrom- és LüH-jelzéseket.
További fotódokumentumok szintén azt támasztják alá, hogy 1938 szeptembere előtt polgári lajstromjel, LüH-szám, 1938 szeptembere után oldalszám, illetve a felségjelzés gyári felfestése is a megrendelés teljesítésének feltétele volt (12-13. kép). Ilyen "gyári" oldalszámokkal kerültek a légierőhöz a Bü 131, Ar 96 A, Fiat CR.42, Re.2000, Ca.135, Fw 58 és Fw 56 típusok.
Utóbbi eset kifejezetten érdekes a dolgozat témája szempontjából: '37-ben, illetve '38 elején 18 db érkezett, Ezek a gépek polgári jelet kaptak a HA-XAA-tól terjedő lajstromsorban. A vadászszázadoknál aztán felkerültek az alakulatok századjelzései is. A HA-XAJ 1938. július 4-én Pesterzsébeten lezuhant. A megmaradt 17 db gép 1938 szeptemberében G.121-től G.137-ig terjedő oldalszámozást kapott, a korábbiakban részletezett karakterekkel és logika szerint. 1938-ban további 8 db érkezett, vagyis a G.138-tól fölfelé eső számsorba tartozó gépek. Ezeken a gépeken kötőjellel van felfestve az oldalszám, de nem hasonlít az 1/3 "Puma" századnál alkalmazott "veszprémi I" mintára (pl. az egyesek alakja eltérő). További érdekesség, hogy a G.138 és a G.141 jelű gépekről készült fotón nem látható se század-, se felségjelzés, csak a függőleges és vízszintes vezérsíkon a LÜH korábbi szabályozása által előírt nemzeti színű festés. Erre egyféle magyarázat létezik: a megrendelő kérte a gyártót, hogy az 1938-ban szállítandó gépek polgári lajstromjel helyett katonai oldalszámmal kerüljenek leszállításra, a felségjelről viszont valószínűleg nem rendelkezett, így a gyárban a régi utasítást tekintették érvényben lévőnek. Az eképpen megérkezett gépek szintén kikerültek a vadászalakulatokhoz, ahol elvégezték a hiányosságok pótlását, azonban a "Focke-Wulf gyári" mintájú oldalszám egy darabig még a gépeken maradt. Bizonyos esetben még az után is, hogy álcázó festést kaptak. Hasonló a helyzet az 1937-ben, illetve az 1939-ben szállított Fw 58-asokkal is.
Összegzés
Az írás elején feltett kérdésekre, vagyis miért különböztek az egyes betűstílus-minták, illetve milyen rendszer szerint kerültek kiosztásra az egyes oldalszámok 1938-ban, egyértelmű válasz adható.
A fennmaradt fotódokumentumok kategorizálásával igazolható egy hármas kapcsolatrendszer megléte az oldalszámok sorrendisége, felfestésük módja, és az adott alakulat hadrendi számozása között. Az oldalszám-minták hozzárendelhetőek egy-egy alakulathoz, illetve bázisrepülőtérhez, ahogy az oldalszám önmagában is meghatároz egy alakulatot, illetve mintát. Másképpen: egy oldalszám ismeretében jó eséllyel megállapítható egy-egy repülőeszköz 1938 szeptemberi állomáshelye, az, hogy milyen századjelvény volt rá felfestve, illetve (ami egy makettező számára fontos) milyen minta szerinti oldalszámot viselt.
A fentiek alapján egyértelműen cáfolható az az eddig több helyen megjelenő feltételezés, hogy az 1938-ban megjelenő oldalszámozás, és a korábban a repülőeszközök jelölésére szolgáló polgári lajstromjelzés, LüH-számozás, vagy "kötelékszámozás" között bármilyen összefüggés állna fenn.
Az írás lábjegyzetekkel és forrásmegjelöléssel ellátott eredeti változata a Magyar Repüléstörténeti Társaság 2018 évi évkönyvében jelent meg. Elkészítéséhez nyújtott segítségért ezúton fejezem ki köszönetemet Zámbori Péternek, Horváth Balázsnak, Winkler Lászlónak.
|
| 11.kép |
|
| 12.kép |
|
| 13.kép |
|
| 14. kép |
|
| 15. kép |
|
| 16.kép |
|
| 17.kép |
|
| 18.kép |
|
| 19.kép |
|
| 20.kép |
2023.11.27.
Utolsó módosítás: 2023.12.06.
Utolsó módosítás: 2023.12.06.