Pintér György - Múzeumi krimik
A Császári Japán Haditengerészet (Nihon Kaigun, Imperial Japanese Navy-IJN) egyik impozáns csatahajó osztálya a Nagato osztály hajói. Hatalmas méretek, tűzerő, és spirituális tartalom, mellyel felruházták őket, jellemezte. Messziről félelmet keltő magas, pagodákra emlékeztető sziluettjük meghatározó.
Az osztálynak két tagja volt. A Nagato és a Mutsu. Elsőként megépült tagja a Nagato. Az első, teljes mértékben japán tervezésű csatahajó. (Korábban főleg brit segítséggel épültek meg a japán hadihajók). Szintén úttörőnek számított, mert elsőként szerelték bele a 16 inches (406 mm) hajóágyúkat, összesen nyolcat, négy lövegtoronyban kettesével.
Yuzuru Hiraga hajómérnök tervezte meg a Nagatót. 1916-ban vázolta fel a terveket, ugyanabban az évben, amikor az Egyesült Államokban hozzáfogtak a USS Maryland osztályú csatahajók építésének. Vízkiszorításuk hasonló méreteket öltött, 30 000 tonna körül mozgott. A Nagato alapjainak lefektetése 1917. augusztus 28-án történt meg Kuréban. Az építése több, mint három évet vett igénybe, 1920. november 25-én állították szolgálatba.
Testvérhajójával, a Mutsuval együtt arra tervezték őket, hogy minden eddiginél nagyobb sebességre tegyenek szert és ehhez mindent felülmúló tűzerő párosuljon. Az első próbaútján a Nagato túllépte a 26,7 csomós sebességet, amit addig csak a brit Queen Elisabeth osztályú csatahajók tudtak elérni. A gyorsaság mellé erős tűzerő párosult, a korábban említett 8 darab 406 mm-es hajóágyúkon kívül 20 db 5,5 inches (140 mm) ágyúval is felszerelték, amelyek a hajótest oldalában kaptak helyet. Ebben az időben már szinte csak a japán hajókon alkalmazták ezt a fajta ágyú elrendezést, aminek egyetlen hátránya volt, mégpedig a vízvonal mentén különösen az ellenséges torpedók, bombák elhárításáért felelős plusz páncélzattól vették el a helyet. Az 1930-as években a hajó ezen oldalsó részét jelentősen átalakították, növelve a páncél vastagságát, valamint a szélesebb hajótest valamelyest stabilizálta az egyensúlyi problémákat is, amelyek az ágyúk működésének következtében igencsak megnövelte a tengerészek ősz hajszálainak számát.
A Nagatónál alkalmazták először a hatpontos árbocot, amely magában foglalta a parancsnoki tornyot. A majdnem 40 méter magasba emelkedő pagoda szokatlan látvánnyal ruházta fel ezt a pompás csatahajót. A főárboc körül szabályos hatszög egy-egy csúcspontjából induló árbocok végül egy pontban rögzültek magasan fenn a pagoda tetején. Az egyes szinteken galériás elrendezésben helyezték el a távmérőt, az irányzókat és egyéb fontos kellékeket.
A pagoda mögött eleinte kettő, egyenes kémény került beépítésre. a tesztek során azonban, az első kéménynél keletkező légörvények, melyeket a magas pagoda keltett, egyszerűen beszívták a füstöt és ezzel veszélyeztették a hajó biztonságos irányzását. Először ezt úgy próbálták meg kiküszöbölni, hogy az első kémény tetejére különleges, papi süvegre emlékeztető áramlás -és füstelvezetőt szereltek, ám ez sem oldotta meg a problémát. Végül az egész első kéményt leszerelték 1925-ben és helyette egy erősen hátrafelé ívelt új kéményt építettek be, amely már nem zavarta a pagoda mögött keletkező örvényeket. 1936-ban pedig egyetlen kéménnyel szerelték fel, jóval hátrébb a korábbi első kémény mögé.
A Nagato és a Mutsu sem kerülhette el az 1934-35-ben kezdődő nagyszabású felújításokat, amely szinte az összes élvonalbeli hadihajót érintette. Elsősorban a vízvonal körüli területek, valamint a fedélzet és a lövegtornyok lettek plusz páncélzattal megerősítve. Ezen kívül légvédelmi fegyverzet tömegét építették be, mivel ebben az időben már számolni kellett egy esetleges levegőből érkező támadástól. Megerősítették a hajók pagodáját, új távmérővel, távcsövekkel, optikai berendezésekkel látták el őket.
Mindkét csatahajó részt vett a második világháború nagy eseményeiben. Egyedül a Nagato élte túl a háborút. A Mutsu még 1943-ban, hazai kikötőben semmisült meg, amikor eddig ismeretlen okból berobbant a lőszerraktára. A Nagato újabb korszerűsítéseken ment át a háború alatt, ezek az újítások egyrészt a radarokra és a légvédelem fokozására koncentrálódtak. Addigra már a hatalmas hajóágyúknak nem nagyon tudták hasznukat venni, inkább a légvédelmi gépágyúknak, melyek száma állandóan emelkedett. Szinte minden szabad helyre került a két-három csöves elrendezésű 25 mm-es ágyúból. A Nagato szerencsésnek mondhatta magát, mert túlélte a háborút. 1945-re jórészt üzemanyaghiány miatt hazai kikötőkben vesztegelt. 1945 nyarán lefoglalta az amerikai haditengerészet és tüzetesen átvizsgálta az óriást. Sorsa 1946-ban pecsételődött meg, amikor számos más japán és amerikai hadihajó társaságában (köztük az USS Saratoga repülőgép hordozóval) a Bikini-szigeteknél végrehajtott atombomba kísérlet során hullámsírba került. Roncsa a mai napig tudatja velünk ennek a nagyszerű csatahajónak a létezését.
A Nagato osztályú csatahajók technikai adatai:
Standard vízkiszorítás: 33 800 t (1921) és 39 120 t (1936)
Hosszúság: 224,94 m
Szélesség: 29 m (1921) és 34,5 m (1936)
Merülés: 9,1 m (1921) és 9,49 m (1936)
Meghajtás/motor: 4 Gibson turbina, 15 olajtüzelésű, 6 vegyes égésű Kampon kazán, 10 gőzkazán
Üzemanyag: 3 400 t szén, 3 400 t olaj
Teljesítmény: 45 000 LE (turbinák) és 82 000 LE (kazánok)
Maximális sebesség: 26,5 csomó
Legénység: 1360-1368 fő
Páncélvédelem:
- vízvonalnál: 102-307 mm
- lövegtornyoknál: 204-307 mm
- pagoda: 300 mm
- fedélzet: 38-65 mm
- főfedélzet: 70 mm
Fegyverzet 1921-1936 között:
8 db 16 in/406 mm (4x2)
20 db 5,5 in/140 mm
4 db 3,1 in/80 mm légvédelmi ágyú (AA gun)
8 db 21 in/53 cm torpedóvető cső
Fegyverzet 1936-1945 között:
8 db 16 in/406 mm (4x2)
18 majd 16 db 5,5 in/140 mm
8 db 5 in/127 mm légvédelmi ágyú (4x2)
20 db 25 mm légvédelmi ágyú
Repülőgépek:
- összesen 3 darab felderítő hidroplán, amelyeket katapult segítségével indítottak, majd vízreszállás után daruval emeltek vissza a fedélzetre
- típusai: Kawanishi E7 Alf, Kawanishi E8 Dave, Aichi E13 Jake, Mitsubishi F1 Pete
Aki szeretné megépíteni makettként ezt a hajót, több gyártó közül választhat:
1/700 - Aoshima, Hi-Mold
1/500 - Nichimo
1/350 - Hasegawa
1/200 - Fly Model (papírmakett)*
* A Hasegawa 350-es Nagato és Mutsu készletei maximális részletességgel mutatják be a csatahajót. Kiegészítők nélkül is nagyon szépet lehet alkotni, az 1940-es évekre koncentrálnak. Aki a korai, húszas és harmincas évek állapotában szeretné megépíteni, az a Hi Mold termékét válassza.
Szinte az összes, közismert internetes áruházban meg lehet rendelni a maketteket.
Remélem, sikerült felkelteni az érdeklődést a japán hadihajók eme remekéért, amely valóban egy dicsőséges kornak a tagja volt.
Hasznosságok:
http://en.wikipedia.org/wiki/Japanese_battleship_Nagato
http://www.globalsecurity.org/military/world/japan/nagato-bb.htm
http://www.bobhenneman.info/Nagatowreck.htm
http://blog.roodo.com/duroyal420/archives/490755.html
http://www.modelshipwrights.com/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=2776&mode=thread&order=0
http://www.youtube.com/watch?v=ElJfH2eWljc
Az osztálynak két tagja volt. A Nagato és a Mutsu. Elsőként megépült tagja a Nagato. Az első, teljes mértékben japán tervezésű csatahajó. (Korábban főleg brit segítséggel épültek meg a japán hadihajók). Szintén úttörőnek számított, mert elsőként szerelték bele a 16 inches (406 mm) hajóágyúkat, összesen nyolcat, négy lövegtoronyban kettesével.
Yuzuru Hiraga hajómérnök tervezte meg a Nagatót. 1916-ban vázolta fel a terveket, ugyanabban az évben, amikor az Egyesült Államokban hozzáfogtak a USS Maryland osztályú csatahajók építésének. Vízkiszorításuk hasonló méreteket öltött, 30 000 tonna körül mozgott. A Nagato alapjainak lefektetése 1917. augusztus 28-án történt meg Kuréban. Az építése több, mint három évet vett igénybe, 1920. november 25-én állították szolgálatba.
Testvérhajójával, a Mutsuval együtt arra tervezték őket, hogy minden eddiginél nagyobb sebességre tegyenek szert és ehhez mindent felülmúló tűzerő párosuljon. Az első próbaútján a Nagato túllépte a 26,7 csomós sebességet, amit addig csak a brit Queen Elisabeth osztályú csatahajók tudtak elérni. A gyorsaság mellé erős tűzerő párosult, a korábban említett 8 darab 406 mm-es hajóágyúkon kívül 20 db 5,5 inches (140 mm) ágyúval is felszerelték, amelyek a hajótest oldalában kaptak helyet. Ebben az időben már szinte csak a japán hajókon alkalmazták ezt a fajta ágyú elrendezést, aminek egyetlen hátránya volt, mégpedig a vízvonal mentén különösen az ellenséges torpedók, bombák elhárításáért felelős plusz páncélzattól vették el a helyet. Az 1930-as években a hajó ezen oldalsó részét jelentősen átalakították, növelve a páncél vastagságát, valamint a szélesebb hajótest valamelyest stabilizálta az egyensúlyi problémákat is, amelyek az ágyúk működésének következtében igencsak megnövelte a tengerészek ősz hajszálainak számát.
A Nagatónál alkalmazták először a hatpontos árbocot, amely magában foglalta a parancsnoki tornyot. A majdnem 40 méter magasba emelkedő pagoda szokatlan látvánnyal ruházta fel ezt a pompás csatahajót. A főárboc körül szabályos hatszög egy-egy csúcspontjából induló árbocok végül egy pontban rögzültek magasan fenn a pagoda tetején. Az egyes szinteken galériás elrendezésben helyezték el a távmérőt, az irányzókat és egyéb fontos kellékeket.
A pagoda mögött eleinte kettő, egyenes kémény került beépítésre. a tesztek során azonban, az első kéménynél keletkező légörvények, melyeket a magas pagoda keltett, egyszerűen beszívták a füstöt és ezzel veszélyeztették a hajó biztonságos irányzását. Először ezt úgy próbálták meg kiküszöbölni, hogy az első kémény tetejére különleges, papi süvegre emlékeztető áramlás -és füstelvezetőt szereltek, ám ez sem oldotta meg a problémát. Végül az egész első kéményt leszerelték 1925-ben és helyette egy erősen hátrafelé ívelt új kéményt építettek be, amely már nem zavarta a pagoda mögött keletkező örvényeket. 1936-ban pedig egyetlen kéménnyel szerelték fel, jóval hátrébb a korábbi első kémény mögé.
A Nagato és a Mutsu sem kerülhette el az 1934-35-ben kezdődő nagyszabású felújításokat, amely szinte az összes élvonalbeli hadihajót érintette. Elsősorban a vízvonal körüli területek, valamint a fedélzet és a lövegtornyok lettek plusz páncélzattal megerősítve. Ezen kívül légvédelmi fegyverzet tömegét építették be, mivel ebben az időben már számolni kellett egy esetleges levegőből érkező támadástól. Megerősítették a hajók pagodáját, új távmérővel, távcsövekkel, optikai berendezésekkel látták el őket.
Mindkét csatahajó részt vett a második világháború nagy eseményeiben. Egyedül a Nagato élte túl a háborút. A Mutsu még 1943-ban, hazai kikötőben semmisült meg, amikor eddig ismeretlen okból berobbant a lőszerraktára. A Nagato újabb korszerűsítéseken ment át a háború alatt, ezek az újítások egyrészt a radarokra és a légvédelem fokozására koncentrálódtak. Addigra már a hatalmas hajóágyúknak nem nagyon tudták hasznukat venni, inkább a légvédelmi gépágyúknak, melyek száma állandóan emelkedett. Szinte minden szabad helyre került a két-három csöves elrendezésű 25 mm-es ágyúból. A Nagato szerencsésnek mondhatta magát, mert túlélte a háborút. 1945-re jórészt üzemanyaghiány miatt hazai kikötőkben vesztegelt. 1945 nyarán lefoglalta az amerikai haditengerészet és tüzetesen átvizsgálta az óriást. Sorsa 1946-ban pecsételődött meg, amikor számos más japán és amerikai hadihajó társaságában (köztük az USS Saratoga repülőgép hordozóval) a Bikini-szigeteknél végrehajtott atombomba kísérlet során hullámsírba került. Roncsa a mai napig tudatja velünk ennek a nagyszerű csatahajónak a létezését.
A Nagato osztályú csatahajók technikai adatai:
Standard vízkiszorítás: 33 800 t (1921) és 39 120 t (1936)
Hosszúság: 224,94 m
Szélesség: 29 m (1921) és 34,5 m (1936)
Merülés: 9,1 m (1921) és 9,49 m (1936)
Meghajtás/motor: 4 Gibson turbina, 15 olajtüzelésű, 6 vegyes égésű Kampon kazán, 10 gőzkazán
Üzemanyag: 3 400 t szén, 3 400 t olaj
Teljesítmény: 45 000 LE (turbinák) és 82 000 LE (kazánok)
Maximális sebesség: 26,5 csomó
Legénység: 1360-1368 fő
Páncélvédelem:
- vízvonalnál: 102-307 mm
- lövegtornyoknál: 204-307 mm
- pagoda: 300 mm
- fedélzet: 38-65 mm
- főfedélzet: 70 mm
Fegyverzet 1921-1936 között:
8 db 16 in/406 mm (4x2)
20 db 5,5 in/140 mm
4 db 3,1 in/80 mm légvédelmi ágyú (AA gun)
8 db 21 in/53 cm torpedóvető cső
Fegyverzet 1936-1945 között:
8 db 16 in/406 mm (4x2)
18 majd 16 db 5,5 in/140 mm
8 db 5 in/127 mm légvédelmi ágyú (4x2)
20 db 25 mm légvédelmi ágyú
Repülőgépek:
- összesen 3 darab felderítő hidroplán, amelyeket katapult segítségével indítottak, majd vízreszállás után daruval emeltek vissza a fedélzetre
- típusai: Kawanishi E7 Alf, Kawanishi E8 Dave, Aichi E13 Jake, Mitsubishi F1 Pete
Aki szeretné megépíteni makettként ezt a hajót, több gyártó közül választhat:
1/700 - Aoshima, Hi-Mold
1/500 - Nichimo
1/350 - Hasegawa
1/200 - Fly Model (papírmakett)*
* A Hasegawa 350-es Nagato és Mutsu készletei maximális részletességgel mutatják be a csatahajót. Kiegészítők nélkül is nagyon szépet lehet alkotni, az 1940-es évekre koncentrálnak. Aki a korai, húszas és harmincas évek állapotában szeretné megépíteni, az a Hi Mold termékét válassza.
Szinte az összes, közismert internetes áruházban meg lehet rendelni a maketteket.
Remélem, sikerült felkelteni az érdeklődést a japán hadihajók eme remekéért, amely valóban egy dicsőséges kornak a tagja volt.
Hasznosságok:
http://en.wikipedia.org/wiki/Japanese_battleship_Nagato
http://www.globalsecurity.org/military/world/japan/nagato-bb.htm
http://www.bobhenneman.info/Nagatowreck.htm
http://blog.roodo.com/duroyal420/archives/490755.html
http://www.modelshipwrights.com/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=2776&mode=thread&order=0
http://www.youtube.com/watch?v=ElJfH2eWljc
|
| mutsu |
|
| nagato 1921 |
|
| nagato 1922 |
|
| nagato 1924 |
|
| nagato 1925 |
|
| nagato 1 |
|
| nagato01 |
|
| nagato N |
|
| Nagato-21 |
|
| nagato |
2008.12.19.
Utolsó módosítás: 2008.12.29.
Utolsó módosítás: 2008.12.29.