Albatros a vizen!

Albatros W.4

1:72, Roden No.028 (2003)
A korai Albatros W.4

1916 közepén a Német Katonai Parancsokság rendelést adott le különböző repülőgépgyáraknak, hogy készítsenek úszótalpas vadászokat, a partvonalak védelmére. Az Albatros Flugzeugwerke amely nemrég kezde meg a D.I. gyártását, rövid időn belül átalakította a D.I terveit a vízparti igényekhez. A törzs nem változott, azonban a szárnyak fesztávja és a szárnyak közti magasság megnőtt, átalakították a vezérsíkokat, valamint a futómű szerkezetét megváltoztatták, hogy felszerelhessék az úszótalpakat. Az első prototípust 1916 augusztusában fejezték be, azonban hamarosan visszakerült a gyárhoz, mivel a talpak túl rövidek voltak. Egy hónap múlva a tesztelés folytatódott, a pilóták nehezen kezelhető repülőnek tartották, azonban a gép sebessége és emelkedési képességei megfelelőnek bizonyultak.

Az első 3 repülőt még a rövidebb talpakkal készítették el, az utánuk következő, 1917-ben készült 10 db-ot már továbbfejlesztett úszótalpakkal látták el, melyet minden ezután épített gép megkapott. A repülőgépek használata közben különféle problémák kerültek előtérbe, a sós víz kikezdte a vásznazást, a fa úszótalpakat, valamint a légcsavart, emellett az oldalsó hűtők hatásfoka sem volt megfelelő.
Az 1484-es számú géptől kezdve (1917 júliusában repült elöszőr), a repülőket 4 db csűrőlappal, a felsőszárnyra szerelt hűtőradiátorral felszerelve rakták össze, valamint kissé csökkentették az úszótalpak és a törzs közti rudak hosszát. A késői változatok manőverezési képességei jobbak voltak, de előnyei ellenére a W.4 nem folytatta katonai pályafutását. 1917 végén a kétüléses repülők sikeres alkalmazása, mint például a Friedrichshafen FF33 és a Hansa Brandenburg W.12, bebizonyította, hogy tengerészeti használatra ezek a gépek a legmegfelelőbbek.

Összesen 118 db Albatros W.4 készült el, 8 db-ot az Osztrák-Magyar Monarchia vásárolt meg, de az utolsó 20 példány sosem került az alakulatokhoz. 1918 augusztusában csak 9 db W.4 volt katonai használatban(4 db. az északi tengeren, 5 db Törökországban), a többi javítás alatt állt, vagy oktatásra használták.

A makett

A doboz összesen 60 alkatrészt tartalmaz, melyekből az építés során nem használjuk fel mindet, mivel a Roden kiadta a késői változatot is, így a keretek mindkét változat eltérő alkatrészekeit tartalmazzák. Sajnos az öntőszerszámokon már látszik az idő vasfoga, mivel a szárnyak körül és az úszótalpaknál jelentős mennyiségű sorja található. A kit legnagyobb erőssége a teljes motor, melyet 1/72-ben nem készít el szinte egy cég sem. Azonban ez a pozitívum rögtön negatívumba csap át a pilótafülkében, ahova is egy széket, valamint egy botkormányt mellékelnek mindössze.

A szárnyak vásznazása átlagos, viszont a felső szárny bontása rémes. Ez három alkatrészből áll, melyet gyakorlatilag segítőpöckök nélkül kell összeragasztani (érdemesebb levágni őket, mint a középső alkatrészbe kifúrni a helyüket). Ezt megnehezíti a sorják miatti eltérő vastagság, és az esetleges vetemedés, ami a szerencsétől függ (nálam jelenleg 3 doboz van itthon, 2 korai és egy 1 késői, ebből az egyiket csak nehezen lehetett egyesnek nevezni). A 3 alkatrészt tanácsos revell tűs ragasztóval, vonalzók mellett összeragasztani, valamint a tetejére nehezéket rakni (például borítóval védett könyvek), így könnyen elérhető jó eredmény, viszont ügyeljünk a teljes száradási időre, mert a kötési idő vége előtt könnyen széteshet illetve elferdülhet.

A törzs illeszkedése jónak mondható, de a motor középre pozicionálásval ügyelni kell. A motorba, a ragasztás nélkül berakandó tengellyel vigyázni kell, mert könnyen eltörhet ha nem figyelünk és ezesetben nehéz lesz felrakni a légcsavart. Némi tömítőre szükség lehet a motor fölötti borítás illesztéséhez, de a törzs összeragasztása előtt ne felejtsük el kifúrni a függőleges-vezérsík helyét, mert a szerszámok kopása miatt, ez szinte már eltömődött.

Az uszótalpak elejébe nem árthat némi súlyt tenni, így biztosan nem ül fenékre a makett, valamint ragasztás után és a festés közt rakjuk el egy biztonságos helyre, mert a két műanyag rudacska sajnos nagyon törékeny, ezeket érdemesebb fémre cserélni.

A dobozból 3 eltérő lajstromszámú gépet készíthetünk el, köztük a prototípust (747) is. A festés az általános fa/vászon/szürke színekből áll össze, ami véleményem szerint nagyon feldobja az apró makettet (élethű faerezet készítéséhez érdemes Lőrincz Péter cikkeit áttanulmányozni!).

Összegzés

A makett egy erős közepes készlet, előnye a kidolgozott motor, viszont ha beszerezzük a Part Albatros D.I-es maratását, a makett nagy mértékben feljavítható, azonban pl a küllős kerekek, valamint a farok alkatrészei megmaradnak majd. Kezdőknek nem ajánlanám nyugodt szívvel a készletet, de akit érdekel a téma, annak a polcán a helye.

Köszönjük a Szikla-Főnix Kft-nek, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a tesztelt makettet.
Dobozfedél
Dobozfedél
Festési útmutató a dobozon
Festési útmutató…
A doboz tartalma
A doboz tartalma
A keretek
A keretek
Keretek 2.
Keretek 2
A törzs belseje
A törzs belseje
A törzs felülete
A törzs felülete
Motor
Motor
Motor 2.
Motor 2
Motor 3.
Motor 3
Szárnyak
Szárnyak
Úszótalpak
Úszótalpak
Útmutató 1. oldal
Útmutató 1. oldal
Útmutató 2. oldal
Útmutató 2. oldal
Útmutató 3. oldal
Útmutató 3. oldal
Útmutató 4. oldal
Útmutató 4. oldal
Útmutató 5. oldal
Útmutató 5. oldal
Útmutató 6. oldal
Útmutató 6. oldal
Matricák
Matricák
2008.06.22.
RaPe
Makettinfo Online Klub
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció