Az Ancsa ...

Antonov An-2

1:72, Trumpeter
Története :

Oleg Konsztantyinovics Antonov tervezte a gépet egy 1946-os mezőgazdasági és erdővédelmi könnyű szállitógép megtervézesi pályazatára. A gép ihletője egy 1938-ban megépült LIG-10-es tipusjelzésú gép volt, amely csak prototipus maradt, nem kezdődött meg a sorozatgyártása. 1947 augusztus 31-én emelkedett először a levegőbe az An-2, míg rá egy évre '48-tól elkezdődött a sorozatgyártasa. 2004-ig kb 18 000 darabot gyártottak, amelyeket napjainkig is használnak a világon mindenfelé. Az oroszok, lengyelek és kinaiak is gyártottak a jol bevált tipust. A pilóták szerint a világon az egyik legjobban kezelhető szállítógép; a legnagyobb kétfedelű egymotoros gép.
Ez a műalkotás kis városunk sportrepterén is megtalálható minden év tavaszán, nyarán, mikor mire használják: szúnyogírtás, vagy hogy ok nélkül ugráljanak ki belőle mindenféle ejtőernyös emberkék ( ahogy a vitorlaoktatóm mondja) . Mikor ennek a gépnek feldübörög a motorja, és a kifutóra rááll... na,az egy elfelejthetetlen élmény. Nem egy repülőnapon dőltünk neki a légcsavar által kreált szélnek .

Ezt a makettet évek óta vadászom mindenféle szaküzletben , művészboltban itthon és külföldön neten és világűrben, amíg egyszer Tatabányán egy modellboltban rátaláltam, de az is félre volt téve másnak. Ekkkkora szivást ... De sebaj, rá egy félévre elküldték a modellt, aminek már alaposan a körmere néztem, és mint kiderült,nem egy csúcsminősegű makettről van szó. Ennek ellenére nagyon örültem a különcsomagolt alkatrészek halmazának. Különös módon valamilyen érdekeskrejtélyes paranormális jelenség során a matricák egy keret mellé kerültek,csak úgy simán összeszkoccsozták. Nem is baj, hiszen úgyis a hazai verziót készültem megépíteni,az ő ütött-kopott formájában, nem éppen gyári kivitelben. A doboz a Kinai Yr-nek és a Lengyel katonai Colt modellnek adott matricákat.


Az épités :

Már a második nap neki is fogtam a dolognak, nem hagytam pihenni, még a végén a nyári meleg lebomlasztja a műanyagot vagy ilyesmi . Az építés a kabinnal kezdődött, ami alig állt 9 alkatrészből,ha jól emlékszem. Feljavítókészlet után érdeklődtem,de végül nem vettem meg... (az egész makett ára 1450 ft volt) Ennyi pénzért már én is kéne dolgozzak kicsit.
Nem mondom, jol ragadtak egymáshoz az alkatrészek,de aki már ült egy Ancsában,az tudja,hogy köze sincs a valósághoz az egésznek. A legszembetűnöbb hiányosság a közepkonzol hiánya volt, de rejtélyes módon meg volt a helye jelölve a padlózaton és a műszerfalpanelen. Keretből készítettem egyet. A flaps-, gáz-, üzemanyag- és más karokat vékony drótból készítettem el. Ebben legnagyobb segítségem a Flight Simulator 2004 volt, mindent adott 3d ben a saját színével.

A deszanttér ?? Egy nagy kérdőjel marad, ugyanis ennek is meg van a helye a törzsfelekben és az elválasztófalon. De hogy hova lett,azt nem tudja senki ... Nem is baj, ha akartam volna biztos összegányolok valamit,de nem kínoztam magam vele, úgyse látszodott volna. A motor gyárilag eléggé ramatyul van elkészitve, ezért feljavítottam egy kis kábellel, meg koszoltam és lefestettem méltóképpen. A szárnyon a merevítőket, feszítőszálakat vékony drótból készitettem el, olyanból, amiből az antennákat és a kabinban a vezérkarokat is készítettem.
Mondhatnánk, a neheze csak most jött: Semmi,de semmi nem volt,ami tökéletesen illeszkedett volna egymáshoz, mindenen kellett legyen kis faragnivaló, tömítenivaló, de megkínoztam a makettet és én nyertem ... ( Részben),ugyanis későn vettem észre,hogy a felső szárny kajszán áll a törzs tetején. Hatalmas hézagok tátongtak mindenfelé a gépen, egy fél tubus tömítőt elreszeltem az épités során, DE a legrettenetesebb az volt,hogy az egészet élveztem!

Lassan-lassan összeállt a kép, a hatalmas bálnára rákerültek szárnyak meg futóművek, minden vezérsik a helyén volt, már csak a kabinablak hiányzott a remekművemről. Azt külön festettem le, sokat maszkoltam, ecsettel is javítgattam a részleteket, de még így sem lett tökéletes; tévedésből olyan részeket is lefestettem,amiket nem kellett volna, de szerencsére nem látszanak. Sokat kell még tanulnom ablakfestés terén, mert nem megy tökeletesen a dolog. Remélem majd gyakorlat teszi a mestert, és egyszer én is profi leszek!

A Festés :

Hát igen, ez egy romániai verziója az An-2-nek, a szeretett tipus... Mindenképpen egyeznie kellene az eredetivel, jó redvásra, dzsuvásra, fehérre meg kékre kellett festeni . Első lépésként a kéket festettem fel a gépem hasára. Először maszkoltam papírszalaggal,majd ecsettel több rétegben vittem fel a festéket a gépre. Szépen fedett ez a kék festék, egyik kedvencem, mindenhol egyenletesen, jól tapad, a Corsairomat is ezzel festettem. Ennek a kék selyemmatt festéknek még az illata is más,mint a többinek, nagyon szeretem.
Miután megszáradt a festék jött az a rettenetes kinszenvedés ... a selyemmatt fehér festése a gep nagyobb részére. Még soha nem festettem fehéret, de nem is nagyon akarok majd ! Rengeteg réteget festettem fel, de még úgy sem takart, políroztam, smirgliztem, szappanos vizzel átmostam, rongyal, pzs-vel sikálgattam, végél valamennyire elfogadható állagú és kinézetű felületet hoztam létre. Ezután jöttek a csíkok, amiket papirszalagal maszkoltam, na meg a trikolor a gép oldalára és a sok más apróság lefestése ( stabilizátorok, antennák, kipufogó ... ).
A gép kapott végül még egy kis piszkot grafitból és egy kis kormot is, amit a kipufógógázak hagynak az oldalán. Felkerültek az antennák, amiket pillanatragasztóval kínlódtam a helyükre, meg a légcsavar is.

Mikor végre már láttam az igazi Ancsát az én icipici törpikémben, ami már-már 99%-ban megvolt ( a jelzések hianyoztak),akkor lesújtott rám az elképzelhetetlen, a szörnyűség, a vég, mindennek a teteje, a kárhozatba sodró csapás.Kitettem a televízió tetejére a makettet, és egy este tévedésből az én édesanyám felavatta, első tesztrepülésen vett részt a kis gép. Hatalmasat zuhant, majd a kemény hajópadlón landolva szinte atomjaira hullott. Na de ott volt a szinte,és az nem engedte. Az én tervem az,hogy örokké éljek, mondjuk eddig sikerült is, de most azt hittem,vége van mindennek. Szanaszét hevertek másfélméteres körzetben a roncsdarabok : kabintető, törzs, vezérsíkok, szárnyak, antennák, feszítőrudak, merevítők futóműdarabok és más alkatrészek. Őszintén ? Azt hittem,agyvérzést kapok. Miután felleltároztam, felsorakoztattam az összes szenteket,szépen összeszedtem a darabokat, és nekifogtam az ujjáépítésnek kb 23 órakor. Éjjel 4-re be is fejeztem a dolgot, és rögtön biztonságos közegbe helyeztem a gépet. Pff, ez aztán az élmény !!
Hibást nem keresek, viszont ezentúl nem rakom védtelen helyre a modelljeimet, hisz tudjátok ... Mindent a szemnek, semmit a kéznek.


További jó makettezést kivánok mindenkinek, köszonöm hogy elolvastátok a cikkemet, és vigyázzatok magatokra meg a makettjeitekre. Várom a kritikákat, tanácsokat, remélem elnyerte valamelyest a tetszéseteket a munkám !!!

Szép napot !
1
1
2
2
3
3
4
4
5
5
6
6
7
7
8
8
9
9
10
10
11
11
12
12
13
13
14
14
15
15
16
16
17
17
18
18
19
19
20
20
21
21
22
22
23
23
24
24
25
25
26
26
27
27
28
28
29
29
31
31
32
32
33
33
34
34
35
35
36
36
37
37
38
38
39
39
40
40
41
41
42
42
44
44
45

Fent az enyem, lent az eredeti repulogep
45
2010.08.29.
steky_huni, Marosvásárhely
Makettinfo Online Klub
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
wolf
2010.10.19. 10:37:24
Személyes emlék köt a géptípushoz. Még az MHSZ-ben ilyenből ugrottam az első ejtőernyős ugrásaimat. Mostanában megpróbáltam beszerezni de úgy tűnik nem egyszerű (vagy én vagyok béna). A makett minősége a képek alapján elég vegyes, de szerintem némi plusszal szép magyar gép építhető belőle.
A festéssel kapcsolatban annyi kritika talán megengedhető, hogy ecsettel nagyon nehéz homogén fehér felületet összehozni. Ha már ecset akkor érdemes világos szürkével alapozni, de az igazi a szórás. Szerintem ilyen esetben érdemes áldozni egy olcsóbb revell pisztolyra, palackra vagy kiselejtezett hűtő kompresszorra. Az eredmény nagyságrendekkel jobb lesz mint a leggondosabb festés.
Luthor
2010.10.19. 11:24:56
Szórni sem egyszerű, a maszkolás rengeteg időt és energiát igényel. Ez utóbbi (mármint a maszkolás) pedig úgy látszik, még gyakorlást igényel. Csakúgy, mint az ecsetkezelés. avaslom, hogy jó minőségű festéket és főleg ecsetet használj (ha már) és az eredmény minden egyes darabbal jobb lesz. Fontos a higítás aránya és lehetőleg egy irányban, az elemek elejétől végéig 1-1 mozdulattal húzd végig az ecsetet. A selyemfényűek lassaban kötnek a mattnál, így kapkodni nem kell, de figyelj, hogy a bemártások után az előző és a soron következő szakaszt szépen össze tudd dolgozni. Én pl mindig egy kicsit odébb (még festetlen részen) kezdem az új adagot és előre is meg hátra is húzok a festékből - így az előzőhöz is kb annyi jut, mint amennyivel abbahagytam. Így szebb felület hozható össze, de a szín is sokat számít valóban: világosat sokkal nehezebb. Remélem segítettem.
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció