Pintér György - Múzeumi krimik
1912. október 16. Mond valakinek ez a dátum valamit? Nem? Nem is csoda. Kevesen tudják, hogy repülőgépről ezen a napon dobták le az első két bombát Európa földjére. De tényleg! Hogy milyen háború zajlott ekkor Európában? Az első balkáni háború. Szemben állt egymással az egyre fogyó félhold – a Török Birodalom és a Balkáni Szövetség (Bulgária, Görögország, Montenegró és Szerbia) hadereje. A tét nem volt kevesebb, mint a még török fennhatóság alatt lévő balkáni területek elfoglalása, visszaszerzése. Ugyanis a mi százötven éves török megszállásunk adott esetben csak laza számháború volt ahhoz képest, hogy ugyanez az oszmán-török a délebbi területen csaknem ötszáz évig uralkodott. Persze, hogy az itt élőknek volt idejük vagy asszimilálódni, vagy eléggé megunni a török uralmat (pláne, ha egyes európai nagyhatalmak még támogatták is őket). Így az, hogy a Balkán Európa puskaporos hordója – mint ahogy azóta is nem egyszer – senkinek nem volt újdonság.
A felsorolt balkáni államok komolyan nekifogtak a törökök kitakarításának a Balkánról. Ennek során – a nem sokkal korábban az olaszokkal Tripolitániáért huzakodó – török hadsereg sorra szenvedte a vereségeit. Bár mindent megtettek, amit tehettek, de ez ebben az esetben kevésnek bizonyult.
A bolgár hadsereg, amelynek létszáma egymagában majdnem akkora volt, mint a három másik szövetségeséé, keményen törlesztette az évszázadok alatt felhalmozódó adósságát. Így került sor a második legnagyobb balkáni török város, Edirne (Drinápoly) ostromára. A város számtalan ostromot élt át a történelem folyamán – lévén, hogy Bizánc/Konstantinápoly/Isztambul előszobája volt. Voltak itt vizigótok, itt öntötték a kor szuperágyúját Konstantinápoly ostromához a magyar Orbán mester vezetésével, de volt ez az oszmán birodalom fővárosa is Konstantinápoly 1453-as elfoglalásáig. Na, ezt a várost kezdte ostromolni a Balkáni Szövetség.
1912 októberében, az első balkáni háború kezdetén a bolgár légierő 23 repülőgépet tartott fenn, többségében francia Bleriot és Farman repülőgépeket. (Ezzel egy időben 99 katonai repülőgép volt Oroszországban, 46 Németországban, 23 Nagy-Britanniában és 22 Olaszországban.) Az első balkáni háború kitörését követően a még külföldön tartózkodó bolgár pilóták sebtében szereztek be repülőgépeket, hogy hazaszállítsák őket és külföldi önkéntes pilóták érkeztek Európa minden részéről, hogy Bulgáriába repüljenek. Miután a frontvonalak megmerevedtek, a harcokhoz közeli új repülőtéren repülőgépes szakasz jött létre.
Az ostromló több, mint százezer bolgárhoz csaknem fele annyi szerb katona is csatlakozott. Ők hoztak magukkal nehéztüzérséget, így már komolyabb tűzerőt állíthattak harcba. Közvetlenül az ellenségeskedés kezdete után Hristo Toprakcsiev bolgár pilóta azt javasolta, hogy használjanak repülőgépeket bombák, vagy gránátok dobására az oszmán állásokra. (Ő lett egyébként a katonai repülés első halálos áldozata, amikor meghibásodott gépével kényszerleszállt és eközben megégett.) A puding próbája az, hogy megeszik. Így jött el október 16. Ezen a napon a balkáni háború alatt két bolgár hadnagy végrehajtotta első kém- és bombázó küldetését Edirne felett. A két férfinak az Adrianopol (ma Edirne) fellegvárában kellett felderítenie a török hadsereget. A repülés előtti utolsó pillanatban Milkov és Tarakcsiev úgy döntöttek, hogy két bombát helyeznek el a repülőgép mindkét oldalára. A két pilóta tehát felderítő repülést hajtott végre a város felett egy Albatros F.2 kétfedelű repülőgéppel, két bombát is ledobva. Ez nemcsak az első bolgár repülőgép által végrehajtott katonai küldetés volt, hanem az első repülőgép harci alkalmazása Európában és az egyik első bombatámadás. A maradék két bombát Karaagach vasútállomás fölött dobták ki. Így megszűnt az a korábban hangoztatott nézet, mi szerint ezek az „eketaligák” (repülőgépek), nem valók olyan komoly szervezetbe, mint egy hadsereg.
Érdekesség, hogy az első, speciálisan légibombázásra optimlizált ejtőlőszert szintén egy bolgár pilóta, bizonyos Simeon Petrov alkotta meg továbbfejlesztett aerodinamikával, X alakú farokkal és ütköző detonátorral. Ezt a változatot széles körben használta a bolgár légierő Edirne ostroma alatt. Később a tervek egy példányát eladták Németországnak, és a „Csathaldza” („Чаталджа”) fedőnevű bomba az I. világháború végéig tömeggyártásban maradt. A bomba súlya 6 kilogramm volt. Becsapódáskor egy 4-5 méter széles és körülbelül 1 méter mély krátert hozott létre.
Első balkáni háborúban a bolgár repülés 70 harci bevetést, ebből 11 bombatámadást, a második balkáni háború alatt 6 bevetést hajtott végre. Összességében mindkét háború alatt több, mint 230 repülőgép-bevetést hajtottak végre, beleértve a nem harci repüléseket is. E háború alatt volt még néhány „első”. Először bombáztak repülőgépről hajót. Megfigyelőként ekkor repült az első nő, Raina Kaszabova – megfigyelőként áll. A 45 perces harci repülés alatt törökül kiabált Edirne fölött.
A háború után nem sokkal, nagyétvágyú - az Égei-tengerre is kijutó Bulgáriára rátámadtak korábbi szövetségesei. A koncon való marakodásba beszállt még Románia sőt, a pár hónapja megvert Török Birodalom is. A bolgárok vereséget szenvedtek és jött az ő Trianonjuk. Csak ők nem Erdélyről énekelnek mélabús dalokat, hanem a festői szépségű Sztumica-folyó völgyéről. A románok pedig 1944-ig uralhatták a bolgár tengerpart Várnától északra fekvő részét, ahová felépítették a román királyné palotáját is Balcsikban.
Források:
https://maviboncuk.blogspot.com/2016/12/1912-bulgarian-aviation-during-balkan.html
https://en.wikipedia.org/wiki/Siege_of_Adrianople_(1912%E2%80%931913)
https://www.military-quotes.com/forums/threads/first-air-dropped-bomb.20041/
https://bad1957.org/boina_aviacia.html
Sztrumica-dal:
https://www.youtube.com/watch?v=lwjxtN9zYos&ab_channel=BalintKato
Képek:
Wikipédia
https://www.emaze.com/@azlwizcw/10%D0%90
A felsorolt balkáni államok komolyan nekifogtak a törökök kitakarításának a Balkánról. Ennek során – a nem sokkal korábban az olaszokkal Tripolitániáért huzakodó – török hadsereg sorra szenvedte a vereségeit. Bár mindent megtettek, amit tehettek, de ez ebben az esetben kevésnek bizonyult.
A bolgár hadsereg, amelynek létszáma egymagában majdnem akkora volt, mint a három másik szövetségeséé, keményen törlesztette az évszázadok alatt felhalmozódó adósságát. Így került sor a második legnagyobb balkáni török város, Edirne (Drinápoly) ostromára. A város számtalan ostromot élt át a történelem folyamán – lévén, hogy Bizánc/Konstantinápoly/Isztambul előszobája volt. Voltak itt vizigótok, itt öntötték a kor szuperágyúját Konstantinápoly ostromához a magyar Orbán mester vezetésével, de volt ez az oszmán birodalom fővárosa is Konstantinápoly 1453-as elfoglalásáig. Na, ezt a várost kezdte ostromolni a Balkáni Szövetség.
1912 októberében, az első balkáni háború kezdetén a bolgár légierő 23 repülőgépet tartott fenn, többségében francia Bleriot és Farman repülőgépeket. (Ezzel egy időben 99 katonai repülőgép volt Oroszországban, 46 Németországban, 23 Nagy-Britanniában és 22 Olaszországban.) Az első balkáni háború kitörését követően a még külföldön tartózkodó bolgár pilóták sebtében szereztek be repülőgépeket, hogy hazaszállítsák őket és külföldi önkéntes pilóták érkeztek Európa minden részéről, hogy Bulgáriába repüljenek. Miután a frontvonalak megmerevedtek, a harcokhoz közeli új repülőtéren repülőgépes szakasz jött létre.
Az ostromló több, mint százezer bolgárhoz csaknem fele annyi szerb katona is csatlakozott. Ők hoztak magukkal nehéztüzérséget, így már komolyabb tűzerőt állíthattak harcba. Közvetlenül az ellenségeskedés kezdete után Hristo Toprakcsiev bolgár pilóta azt javasolta, hogy használjanak repülőgépeket bombák, vagy gránátok dobására az oszmán állásokra. (Ő lett egyébként a katonai repülés első halálos áldozata, amikor meghibásodott gépével kényszerleszállt és eközben megégett.) A puding próbája az, hogy megeszik. Így jött el október 16. Ezen a napon a balkáni háború alatt két bolgár hadnagy végrehajtotta első kém- és bombázó küldetését Edirne felett. A két férfinak az Adrianopol (ma Edirne) fellegvárában kellett felderítenie a török hadsereget. A repülés előtti utolsó pillanatban Milkov és Tarakcsiev úgy döntöttek, hogy két bombát helyeznek el a repülőgép mindkét oldalára. A két pilóta tehát felderítő repülést hajtott végre a város felett egy Albatros F.2 kétfedelű repülőgéppel, két bombát is ledobva. Ez nemcsak az első bolgár repülőgép által végrehajtott katonai küldetés volt, hanem az első repülőgép harci alkalmazása Európában és az egyik első bombatámadás. A maradék két bombát Karaagach vasútállomás fölött dobták ki. Így megszűnt az a korábban hangoztatott nézet, mi szerint ezek az „eketaligák” (repülőgépek), nem valók olyan komoly szervezetbe, mint egy hadsereg.
Érdekesség, hogy az első, speciálisan légibombázásra optimlizált ejtőlőszert szintén egy bolgár pilóta, bizonyos Simeon Petrov alkotta meg továbbfejlesztett aerodinamikával, X alakú farokkal és ütköző detonátorral. Ezt a változatot széles körben használta a bolgár légierő Edirne ostroma alatt. Később a tervek egy példányát eladták Németországnak, és a „Csathaldza” („Чаталджа”) fedőnevű bomba az I. világháború végéig tömeggyártásban maradt. A bomba súlya 6 kilogramm volt. Becsapódáskor egy 4-5 méter széles és körülbelül 1 méter mély krátert hozott létre.
Első balkáni háborúban a bolgár repülés 70 harci bevetést, ebből 11 bombatámadást, a második balkáni háború alatt 6 bevetést hajtott végre. Összességében mindkét háború alatt több, mint 230 repülőgép-bevetést hajtottak végre, beleértve a nem harci repüléseket is. E háború alatt volt még néhány „első”. Először bombáztak repülőgépről hajót. Megfigyelőként ekkor repült az első nő, Raina Kaszabova – megfigyelőként áll. A 45 perces harci repülés alatt törökül kiabált Edirne fölött.
A háború után nem sokkal, nagyétvágyú - az Égei-tengerre is kijutó Bulgáriára rátámadtak korábbi szövetségesei. A koncon való marakodásba beszállt még Románia sőt, a pár hónapja megvert Török Birodalom is. A bolgárok vereséget szenvedtek és jött az ő Trianonjuk. Csak ők nem Erdélyről énekelnek mélabús dalokat, hanem a festői szépségű Sztumica-folyó völgyéről. A románok pedig 1944-ig uralhatták a bolgár tengerpart Várnától északra fekvő részét, ahová felépítették a román királyné palotáját is Balcsikban.
Források:
https://maviboncuk.blogspot.com/2016/12/1912-bulgarian-aviation-during-balkan.html
https://en.wikipedia.org/wiki/Siege_of_Adrianople_(1912%E2%80%931913)
https://www.military-quotes.com/forums/threads/first-air-dropped-bomb.20041/
https://bad1957.org/boina_aviacia.html
Sztrumica-dal:
https://www.youtube.com/watch?v=lwjxtN9zYos&ab_channel=BalintKato
Képek:
Wikipédia
https://www.emaze.com/@azlwizcw/10%D0%90
|
| balkan-wars-… |
|
| Picture-093-2s |
|
| térkép |
|
| bolgár_katonák |
|
| toprakchievportdiana |
|
| bulbalavi |
|
| Bleriot-XI |
2024.01.12.
Utolsó módosítás: 2024.01.15.
Utolsó módosítás: 2024.01.15.