Csőrike

Cessna A-37B "Dragonfly"

1:72, Academy
Az amerikai légierő a vietnami háború alatt kénytelen volt azzal szembesülni, hogy a nagy teljesítményű vadászbombázói – F-4 C és D-k, F-105-ösök, F-111-esek – sok mindenre nagyon jól használhatók, de az apró, a dzsungelben gyorsan mozgó, és magukat jól álcázó vietkong csapatok ellen nincs használható fegyvere a Grumman OV-1 Mohawk-on kívül. A hatásos, gépágyúkkal és géppuskákkal telepakolt teherszállítók – AC-47, AC-130, AC-123 - csak igen kis számban álltak rendelkezésre, a felfegyverzett UH-1-esek pedig mint teherbírásban, mind hatótávolságban kevésnek bizonyultak. Ezért aztán tovább használták a második világháború legvégére kifejlesztett és a haditengerészettől átsorolt A-1E Skyraider-eket, majd rendszerbe állították az OV-10-eseket, illetve a T-37C gyakorlógépből kifejlesztett A-37 Dragonfly-t.

Az 1963-ra elkészült új csapásmérő gép több fontos területen különbözött a „Tweety Bird” becenevű elődjétől. A régi Continenal J-69-T-25 hajtóművek átadták a helyüket a kétszer erősebb General Electric J-85-J2/5 turbináknak, amivel lehetővé vált, hogy a célpontig – és a hazavezető úton is – az egyik hajtóművet kikapcsolják. (Ez már csak azért is hasznosnak bizonyult, mert az üzemanyag-kapacitás meglehetősen szűkös volt.) Megerősítették a szárny struktúráját, és a T-37C egy-egy szárny alatti pilonja helyett az első prototípuson három-három felfüggesztési pont volt, a szériában készült A-37A-kon pedig összesen nyolc, valamint mindkét szárny végére 95 gallonos üzemanyagtartályokat illesztettek. Az integrált fegyverzet részei lettek az 500 fontos (227 kg-os) bombák, napalmtartályok, gépágyúkonténerek és nem irányított rakétablokkok.

Az orrba beépítettek egy hatcsövű 7,62 mm-es GAU-2 típusú géppuskát 1500 lőszerrel. A beépítés kissé felemásan sikerült: mivel úgy kellett megoldani a dolgot, hogy a hajtómű ne szívja be az égéstermékeket, ezért a cső a kabin elé, a jobb oldalra került. Így viszont a torkolattűz a pilótákat elvakította (ezt úgy küszöbölték ki, hogy bal szemmel céloztak). A gépfegyverhez kapcsolódóan egy Mark 20 Mod4-es célzóberendezés is a kabin része lett, csakúgy, mint a két páncélozott ülés. A futóműveket megerősítették, nagyobb kerekeket is kapott a gép, hogy előkészítetlen repülőterekről is üzemeltethessék, valamint öntömítő üzemanyagtartályokat építettek be. 39 T-37C-t építettek át A-37A-vá, amiből huszonöt darabot 1967 augusztusában áttelepítettek a dél-vietnami Bien Hoa légibázisra, a 604. század kötelékébe. Az első négy hónap alatt az alakulat ötezer bevetés repült hat feladatkörben: közvetlen légitámogatás, helikopter-kíséret, fegyveres járőrözés és felderítés, előretolt légi irányítás, és éjszakai megfigyelés.

A következő alváltozatot az A-37A-val szerzett tapasztalok alapján módosított az A-37B lett, ami csak néhány ponton különbözött a „A” variánstól. A műszerfala épített kamerát felváltotta az orrba, a leszállófény mellé elhelyezett AN-6N-6 találatellenőrző kamera, valamint a sárkányszerkezetet és a szárnyakat is megerősítették, így ezeknek köszönhetően az engedélyezett túlterhelés 5-ről 6 G-re nőtt. Még erősebb hajtóműveket kapott (GE J-85-GE-17A) a legfontosabb fejlesztés azonban a légiutántöltési-kapacitás kiépítése volt. Érdekesség, hogy a légierő egyetlen olyan gépe lett, amely nem a szokásos légierős utántöltő-rendszert használta, hanem a haditengerészetnél és a tengerészgyalogságnál rendszeresített hajlékony csövest.

A makettet az Academy készítette el, igen jó minőségben, hiányosságok azért akadnak, ezekről később. A felületi kidolgozás elsőosztályú, vákonyan vésett panelvonalakkal találkozhatunk. Az alkatrészbontás is logikus, jól átgondolt, az építést abszolút segíti. Két géphez kapunk matricákat, egy Vietnamban használt amerikaihoz, és egy dél-koreaihoz. Külön alkatrész a légiutántöltő-csonk - ezt az amerikai változatohoz kell felhasználni- a két törzsféklap, a kabintető nyitva is elkészíthető. Ehhez azonban mindenképpen fel kell javítani a dobozban találhatót, mert az üléseken még a hevederek sincsenek jelölve, a többi részletről (oxigéntartály, stb.) ne is beszélve, Egyébként a katapultülések három-három részből állíthatók össze. A szárnyak alá többféle függesztményt aggathatunk: Mk.81-es, 500 fontos bombákat (4db), nem irányított rakétákat, bazookákat (2db), és póttartályokat. Ami a kittel kapcsolatban negatívum, a már említett ülések, az orrfutó egy alkatrész, de a legnagyobb baki a hajtómű szívócsatornája: be lehet látni a gép törzsébe, ezt mindenképpen orvosolni kell egy kis darab tejfölöspohár-darabka beragasztásával, vagy kell csinálni takarólemezt. A fúvócső kidolgozása egy fokkal jobb.
Amerikai A-37B Vietnamban

Jól látható a légi utántóltő csonkja
Amerikai A-37B…
VNAF A-37B Phan Rang-i légibázis
VNAF A-37B Phan Rang…
2009.05.28.
Utolsó módosítás: 2009.11.02.
rod666, Budapest
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
Miggyuri
2009.06.05. 06:13:26
Ügyes összeállítás az A-37-ről. Tetszik. Érdekességként: a vietnámiak is használták őket (már a győztes északiak) a Kambodzsa elleni háborúban, ahol kettőt le is lőttek a vörös khmerek. A chilei légierő és Dél-Korea is használja.
Viszont, az alcímben szereplő, 1:72 Academy makettről nem találtam semmi a cikkben. Lesz folytatás? Szívesen olvasnám.
Migyguri
rod666
2009.06.05. 08:22:32
Lesz, lesz, az összeállításról is képek, meg mindden, csak még nem töltöttem fel őket...
Daala
2009.06.06. 14:25:27
Az F-100-as, F-105-ös és F-104-es is a hajlékony csöves rendszert használta!
rod666
2009.06.08. 07:54:23
Nem, azt a haditengerészet használta, a légierő a merev csöves rendszert preferálta/preferálja. Sokkal nagyobb az áttöltési sebesség -ez a bombázóknál és a teherszállítóknál fontos-, és a pilóta szemponjából is kényelmesebb, mert nem neki kell beletalálnia a csatlakozónyílásba.
piratvitorla
2009.06.20. 21:39:39
Sziasztok!
A típust az észak-vietnámiak használták az amik és a déliek ellen is.
Néhány zsákmánygépet eredeti festéssel bevetettek ha jól emlékszem a saigoni reptér ellen. A közvetlenül okozott károknál nagyobb gond volt, hogy a "begerjedt" légvédelmisek mindenre lőttek pl. menekültekkel telezsúfolt amerikai C-130.
A köteléket egy átállt déli főhadnagy vezette, ő képezte ki a többi pilótát is a típusra. Elő is léptették érte századossá.
A makett nekem is megvan, a műrepülő kötelékes változat.
Egész jónak tűnik, még nem raktam össze.
Szerintem uruguayit csinálok belőle, az Airfix Pucarából "maradni fog" hozzá matrica...
üdv
Zoli
rod666
2009.06.22. 11:43:52
Na, igen, a dél-amerikai festések eléggé érdekesek, de engem a vietnami festések, és típusok fogtak meg. De kívácsi leszek a tiédre is!
Daala
2009.07.13. 07:24:53
Mégegyszer: Az F-100, F-105 és F-104 a hajlékony csöves rendszert használta! Az más kérdés hogy a tankergép merev (KC-135, KC-10) fel kellett szerelni a töltőkosár csonkot, különben nem tudod tölteni az említett típusokat. Több felvétel is készült, amin tengerészeti tankergép tölti a LÉGIERŐS F-100, F-104 vagy F-105-öst!
Valamint a mai napig használják a légierős tankereket Haditengerészeti gépek feltöltésére.
Fordítva már nehezebb lenne...(F-16, F-15 stb...)
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció