DASH-80

Boeing Model 367-80

1:144, scratch-built
Pintér György - Múzeumi krimik Mint minden makettezőnek, nekem is megvannak a saját kedvenc típusaim/ típuskategóriáim, melyek nagy érdeklődéssel és csodálattal töltenek el. Ilyenek a Tupoljev tervezőiroda utasszállító repülőgépei, a PanAm légitársaság által üzemeltetett típusok a klasszikus ’PanAm’ festéssel és a prototípusok, azok a repülőgépek, melyekből csupán egy-két példány épült, és amely gépeket arra terveztek és használtak, hogy információkat és adatokat gyűjtsenek egy-egy új típus kifejlesztéséhez vagy egy-egy forradalmian új ötlet megvalósításához. Ilyen repülőgép volt példának okán a Tu-144 prototípusa (lajstromjel: CCCP-68001), mely a mai napig a kedvenc repülőgépeim egyike. Most azonban egy másik híres és hírhedt prototípus 1:144-es méretarányban történő megépítésének a menetét szeretném bemutatni, ez pedig nem más, mint a Boeing 707 és a KC-135 prototípusa, a Boeing sugárhajtású utasszállítógépeinek előfutára, a Boeing 367-80, vagy ismertebb nevén a Dash-80.

A típus bemutatásával nem szeretném senki idejét rabolni, az megtalálható a wikipédián vagy más fórumokon. Inkább arra szeretnék kitérni, hogyan jutottam el a makett megépítésének első gondolataitól annak elkészültéig.

A szekrényemben már régóta porosodott két megépítésre váró Boeing 707-es makett. Az egyik a Revell 04364 szériaszámú készlete, melyből a típus katonai változata az E-3A A.W.A.C.S. építhető meg, illetve egy furcsa orosz gyártó, az ARK Models készlete (szériaszám: 14401), melyből a Boeing 707 korai változata építhető meg PanAm festéssel (ma már ez a készlet az Eastern Express logója alatt érhető el). Az eredeti tervem mindkét készlettel az volt, hogy a PanAm által használt 707-es típusának különböző változatait építem meg, de egy kis idő elteltével elkezdett bennem motoszkálni a gondolat, hogy mi lenne, ha az egyik makettet átalakítanám a prototípusként szolgáló Dash-80-ra.

1. Fázis: A megvalósíthatósági tanulmány

Mielőtt nekiálltam volna darabokra vagdosni a rendelkezésemre álló makettek valamelyikét és ész nélkül belevágni az átépítésbe, előbb megvizsgáltam, egyáltalán lehetséges-e az átalakítás. Ennek első lépése a kutatómunka, beszerezni minél több fényképet, technikai leírást a típusról, rajzokat, melyek alapján el tudok kezdeni egy megvalósíthatósági tanulmányt. A számos fénykép mellett két felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot találtam, melyek a következők:

-The Boeing 367-80 – Jet Transport Prototype Mechanical Systems, mely egy kiváló technikai leírás a Boeing 367-80-ról
-Ben Almojuela: The Development of Boeing’s 367-80 or Charging Into the Jet Age Armed With Only a Slide Rule and Spline, mely egy remek összefoglaló a Boeing 707 kifejlesztéséről

Ezeket tanulmányozva megvizsgáltam, mik azok a lényeges jegyek, amik eltérnek a Boeing 707 és a Model 367-80 között. Ezek listája a következő:

-a törzs hossza
-az orrkúp kialakítása
-a törzs keresztmetszeti kialakítása
-a szárny
-a hajtóművek

Az eltéréseket és azok mértékét figyelembe véve arra a következtetésre jutottam, hogy az átalakítás lehetséges.

2. Fázis: A készlet kiválasztása

Az átépítés elhatározása után górcső alá vettem a szekrényemben porosodó két makettet (az ARK (Eastern Express) Boeing 707-es készletét és a Revell E-3A készletet), lemértem a főbb méreteiket (fesztáv / hossz / törzskeresztmetszet), és összehasonlítottam azokat az eredeti típusok 1:144-es méretarányra kicsinyített méreteivel.

(Érdekesség, hogy a sokkal olcsóbb, és ez alapján silányabbnak gondolt orosz makett sokkal mérethelyesebb, arányaiban sokkal közelebb áll az eredeti 707-es lekicsinyített méreteihez, mint a jobb minőségűnek titulált Revell készlet.)

Az adatok alapján a döntésem az ARK készlet átalakítására esett.

3. Fázis: Az átépítés

3.1. A törzs átalakítása:

A Model 367-80 és a 707-es típus között az első lényeges eltérés a repülőgép hossza. A 367-80 modellhez képest a 707-120-as típus törzsének a szárny és a pilótafülke közötti szekciója 4 méterrel, a 707-320-as változat ugyanezen része 6,65 méterrel volt hosszabb illetve a prototípus orrkúpjának az alakja eleinte eltért a szériamodellektől, mely további méreteltérést eredményezett.

Az 1:144-es méretarány esetében a Dash-80 hossza 271 mm, amitől az ARK makett 38 mm-rel hosszabb (309 mm). A törzs hosszának az átalakításához ezért első lépésként ki kellett vágni egy 33 mm-es darabot a szárny és a pilótafülke közötti törzsszekcióból. Az orrkúp átalakítását követően a makett további 4 mm-rel lett rövidebb.

A másik szembetűnő eltérés a Dash-80 és a Boeing 707 között a törzs keresztmetszeti kialakításában van. A prototípus törzse lényegesen keskenyebb, mint a Boeing 707-esé. A DASH-80-at demonstrációs célból építették, egy olyan repülőgépnek szánták, ami felkeltheti a légierő figyelmét, ebben az időben ugyanis a stratégiai légi parancsnokságnak égető szüksége volt egy sugárhajtású légi-utántöltő gépre, ugyanakkor kecsegtető lehetőséget kínál a légitársaságoknak egy új sugárhajtású utasszállító repülőgép formájában. A Comet után a Boeing 367-80 volt az utasszállító jet korszak második képviselője, 1954-ben repült először, kereskedelmi forgalomba azonban soha nem került. Az elsőség egyik ára volt, hogy az elhúzódó tesztek és a titoktartás ellenére kiszivárgott információk előnyhöz juttatták a konkurens Douglas céget, mely belefogott saját sugárhajtású típusa, a DC-8 fejlesztésébe. A DC-8 törzse szélesebb volt, mint a Boeing modell törzse, így lényegesen több utast tudott szállítani, ami sokkal vonzóbbá tette a légitársaságok számára. A Boeing mérnökei kénytelenek voltak a prototípus törzsének keresztmetszetét megnövelni, a típus versenyképességének megőrzése érdekében, így alakult ki a Boeing 707 végleges törzskeresztmetszete. (Érdemes megjegyezni, hogy a kor másik jelentős repülőgépgyártó vállalata által tervezett konkurens repülőgépcsalád képviselőinek, a Convair 880-as és 990-es típusoknak a vesztét pont a túl keskeny törzsátmérő okozta. A Dash-80 törzsének módosítása nélkül a Boeing típusa könnyen ugyanerre a sorsa juthatott volna.)

A törsz keresztmetszetének átalakításához első lépésként le kellett választani a makett utasterének felső szekcióját (1. kép). Ezt követően 0,3 mm-es alumínium lemezből kiszerkesztésre kerültek a törzs új keresztmerevítői valamint a törsz borítására szolgáló alumínium borítólemezek (2. és 3. kép). A keresztmerevítőket hurkapálcákból készült hosszmerevítőkkel összekötve formát öltött a törzs felső részének a vázszerkezete, erre került rá a hengeres formára hajlított borítólemez (4. és 5. kép). Az elkészült törzsdarabok ezt követően rá lettek ragasztva a félbevágott makettre. Közben elkészült az ekkor még különálló darabként kezelt pilótafülke új orrkúpja is. Az átalakítást itt megkönnyítette annak a horgászólomnak a formája, amit a gép kiegyensúlyozására használtam, ez adta meg az orrkúp karakterét, ami Neoflex javítótapasszal lett a végleges formára alakítva (6. kép). Az átalakítás a két különálló törzsdarab, az utastér és a pilótafülke egyesítésével fejeződött be (7. és 8. kép).

3.2. A szárny átalakítása:

A Dash-80 szárnya a gép átadását követő időszakban teljes egészében megegyezett a 707-120-as széria szárnyával (9. kép). A Boeing mérnökei azonban hamar rájöttek, hogy a 707-es interkontinentális változatánál a szárnyat is újra kell tervezni, így az új 707-320 változat szárnya hosszabb lett és az alakja is módosításra került.

A donorként felhasznált makett a számítások alapján az első szériás 707-120-ast akarja megmintázni (erre utal a törzs hossza valamint a függőleges vezérsík mérete és alakja), a szárnya azonban nagy meglepetésre leginkább a 707-320-as típus szárnyának a lekicsinyített változatára hasonlít (10. kép), ami némi zavart okozott. Az átalakításra két koncepció készült:

- teljesen új és egyedi építésű szárny készítése alumínium lemezből
- a meglévő szárny átalakítás

Eleinte az egyedi építésű szárny elkészítése tűnt a megfelelő megoldásnak, így el is készültek alumíniumból az új szárny borítólemezei (11. és 12. kép), azonban a szárnymerevítés tervezése során problémák merültek fel, és megépítése is túl sok időt és energiát emésztett volna fel. Felmerült még a meglévő szárny felhasználása merevítésnek, de az építésnek ebben a fázisában több érv is a meglévő szárny átalakítása mellett szólt, így elvetésre került a saját építésű alumínium szárnyszerkezet ötlete. Helyette a makett műanyag szárnyából került kifaragásra a Dash-80 kisebb méretű szárnyformája (13. kép). A forma kivágását a vágási felület lecsiszolása és megfelelő méretűre történő elvékonyítása követte. A következő lépés a hajtómű tartópilonjainak a lecsiszolása volt, mivel a 707-320-as típus szárnyán a hajtóművek pozíciója is eltérő. Ezt a műveletet követte a fékszárnyak, csűrőlapok és féklapok belekarcolása a teljesen simára csiszolt műanyag szárnyba (14-16. kép). Végezetül kialakításra került a szárny alsó elemén a főfutó akna, mely a donorként használt maketten egyáltalán nem volt kidolgozva (17. és 18. kép).

3.3. A hajtómű átalakítása

A Dash-80 pályafutása során több hajtóművel is repült (19-21. kép), első felszállását a Pratt & Whitney JT3C sugárhajtóművel teljesítette, amit eredetileg a Boeing B-52-es bombázójához fejlesztettek ki. A későbbiekben szintén a Dash-80 szolgált a Boeing 707-es repülőgépcsalád számára rendszeresített Pratt & Whitney JT3D típusú hajtómű különböző alváltozatainak a tesztelésére is.

Az első felszállás alkalmával mind a hajtómű borítása, mind a hajtómű felfüggesztésére szolgáló tartó pilonok eltértek a Boeing 707-esnél alkalmazott megoldásoktól. A donorként szolgáló ARK maketthez a Pratt & Whitney JT3C-re hasonlító hajtóműveket mellékeltek (22. kép), azonban ezeket a fent említett eltérések miatt jelentősen át kellett alakítani.

Első lépésként a hajtómű formája került átalakításra az első felszállást megörökítő fényképek felhasználásával. A tartó pilonok leválasztása után csiszolással és javítótapasz alkalmazásával alakult ki a megfelelőnek ítélt forma (23-24. kép). A fényképek alapos tanulmányozása során feltűnt a turbina végén található kiálló elem, a fúvóka kúp, ami szintén csak a Dash-80 első generációs hajtóművein volt megfigyelhető. A maketten ennek az elemnek a kialakítása egy golyóstoll hegyének a felhasználásával történt (25-26. kép). A tartó pilonok alumínium lemezből kerültek kialakításra (27-29. kép).

4. Fázis: Festés és matricázás

A projekt utolsó fázisa a festés volt. Első lépés az orrkúp szürkére festése volt ezt követően a törzs alsó felének a festése következett. A törzs alsó felének maszkolását követően egy réteg fehér felhordására volt szükség. Később ez a fehér szín adta ki a törzs oldalán valamint a szárny és a vízszintes vezérsík belépőélei mentén található 1mm vastagságú fehér csíkokat. A sárga és a barna szín felhordását megelőzte egy jelentős maszkolási tevékenység illetve ezen színek megfelelő árnyalatúra történő kikeverése. A törzs felső részéhez használt sárga a Humbrol 69-es festéke, amit fehérrel kellett a megfelelő árnyalatra világosítani. Az orr-részt valamint a szárnyak és vízszintes vezérsíkok belépőéleit illetve azok alsó felületét fedő barna szín a Revell 80-as festéke amit feketével és pirossal kellett keverni. Ennél a színnél fontos volt, hogy az árnyalat egyezzen a matrica nyomtatásához használt színnel, mert a géptörzs oldalán végigfutó 6 mm vastag csík matrica formájában került felhelyezésre, míg az orr-rész illetve a pilótafülke mögött található barna ék-alak festéssel nyerte el végső formáját. A matrica a Photoshop program felhasználásával és mint mindig, most is Németh Dávid barátom közreműködésével készült
30. kép
30. kép
31. kép
31. kép
32. kép
32. kép
34. kép
34. kép
33. kép
33. kép
35. kép
35. kép
Méretek

A különböző típusváltozatok méreteinek összehasonlítása a rendelkezésre álló makettek méreteivel.
Méretek
Törzskeresztmetszet

A törzskeresztmetszet evolúciója
Törzskeresztmetszet
0. kép

Az ARK és a Revell makett törzsének összehasonlítása
0. kép
1. kép

A gép törzse a vágást követően, előkészítve a keresztmetszet módosítására
1. kép
2. kép

A törzs átalakításához használt elemek a kiszerkesztést követően illetve az átalakított orr-rész.
2. kép
3. kép

A törzs borítólemeze.
3. kép
4. kép

A törzs felső szekciójának kialakítása (1).
4. kép
5. kép

A törzs felső szekciójának kialakítása (2).
5. kép
6. kép

A törzs felső szekciójának kialakítása (3).
6. kép
7. kép

Az átalakított törzs egyesítése a módosított orrkúpú pilótafülkével.
7. kép
8. kép

Az átalakított törzs.
8. kép
9. kép

A szárny evolúciója
9. kép
10. kép

Az ARK maketthez tartozó szárny.
10. kép
11. kép

A később elvetett alumínium szárnyszerkezet (1).
11. kép
12. kép

A később elvetett alumínium szárnyszerkezet (2).
12. kép
13. kép

13. kép
13. kép
14. kép

Az ARK maketthez tartozó szárny az átalakítás után (1).
14. kép
15. kép

Az ARK maketthez tartozó szárny felső része az átalakítás után.
15. kép
16. kép

Az ARK maketthez tartozó szárny alsó része az átalakítás után.
16. kép
17. kép

A főfutó akna az átalakítás előtt.
17. kép
18. kép

A főfutó akna az átalakítás után.
18. kép
19. kép

Pratt & Whitney JT3C
19. kép
20. kép

Pratt & Whitney JT3C
20. kép
21. kép

Pratt & Whitney JT-3D
21. kép
22. kép

Az ARK maketthez mellékelt hajtómű.
22. kép
23. kép

23. kép
23. kép
24. kép

24. kép
24. kép
25. kép

25. kép
25. kép
26. kép

26. kép
26. kép
27. kép

27. kép
27. kép
28. kép

28. kép
28. kép
29. kép

29. kép
29. kép
2015.05.25.
Molnár Krisztián (Chrisi), Budapest
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
denkmeyer
2015.07.13. 09:31:58
Gratulálok, szép munka!

denk
Freddy
2015.07.13. 10:45:35
Tényleg szép munka, és szép a gép is, valahogy sugárzik belőle az az ötvenes évekbeli elegancia.
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció