Glennis, az elbűvölő

Bell X-1

1:72, Tamiya
Ezt a repüléstörténeti kuriózumot – illetve a makettjét – egy külhonban élő ismerősöm küldte számomra ajándékként. A szállítása elég kalandos kimenetelű volt és sajnos az alkatrészek némelyike meg is sínylette az utazást. Ez azonban nem vette el a kedvemet, de némi pluszmunkát jelentett.

Ez volt az első alkalom, hogy a Tamiya cég termékét vettem a kezembe, de ha tehetném ezentúl csak ilyet vennék. :) A dobozt kibontva és a kereteket szemügyre véve rögtön azt tapasztalhatjuk, hogy több lehetőséggel is megajándékozott minket a cég. Nemcsak a festési variációk, illetve matricák területén van választásunk hogyan építjük meg a gépet, hanem azt is eldönthetjük mit akarunk a belsőből láttatni. A dobozban ugyanis megtaláljuk a komplett törzset átlátszó anyagból is. Ha tehát a belső felépítést szeretnénk szemléltetni, akkor félig (vagy akár teljesen) átlátszó gépet is építhetünk. Festést utálók előnyben! :)
A pár alkatrészből álló apróságot szinte pillanatok alatt össze lehet állítani. Egyetlen helyen van egy komoly hibája, mégpedig a kabintető környékén. Ott az illeszkedés egyenesen katasztrofális, a tervezőknek nem sikerült eltalálni a kabintetőbe benyúló gerinc miatti formáját a kabinüvegen.

A festési útmutató a híres narancssárga színű „Glamorous Glennis” nevű gépet és még két későbbi, fehér festésű gépet ábrázol. A matricák pontosak, vékony hordozóréteggel. Sajnos az egyik átlátszó törzsfél a szállítás során eltört az ajtónyílásnál, illetve az egyik kabintető sarka is lepattant.

Az első „hadművelet” természetesen a kabin összeállítása volt. Ez kb. 3 percet vett igénybe, majd következhetett a festés. Az orrban lévő gömb alakú tartályt ezüst színre festettem, az összes többi alkatrész alap szürke színt kapott, néhány doboz, valamint a műszerfal műszerei feketék. A rakétahajtómű aprócska mérete ellenére is gyönyörű! Egy-két vezetéket tettem rá rézhuzalból, aztán fémszínű lett. A megszáradt hajtóművet feketével folyattam be. A törzsben lévő üzemanyagtartály sárga színű, a futóaknák, futószárak fémszínűek fekete befolyatással.
Az egyes részegységek elkészítése után festettem az egyik féltörzs belsejét „egyenszürkére”, majd beragasztottam a „belsőséget” és a másik átlátszó törzsféllel egyesítettem.

A kabintetőt a helyére próbáltam, de nagyon nem volt jó. Az eredetileg a dobozban lévő nem átlátszó tetők alapján húztam egy újat és a benyúló rész alapján vágtam ki a formát a csatlakozó részen. Még ez sem sikerült pontosan, de némi tömítőanyag segítségével megoldottam a problémát. A szárnyak és a vízszintes vezérsíkok hézag nélkül illeszkedtek, és beragasztásukkal tulajdonképpen készen is volt a nagyja munka.

Úgy terveztem, hogy az egyik fele átlátszó lesz az elkészült gépnek, ha már megcsináltam a berendezéseit is. Az élet azonban keresztülhúzta a számításaimat a festés során... :( A festés elsőre nem sikerült túl fényesen, így le kellett azt törölnöm. Ennek során azonban a hígítós festék beszivárgott a törzsbe és tönkretette az átlátszó alkatrészt. Vagy a tömítés során nem voltam elég figyelmes, vagy megroppanhatott valahol az illesztés. Így kénytelen voltam a teljes törzset színezni, de azért a végeredmény így is kárpótolt. A védőlakkozás után a panelvonalakat beeresztettem híg feketével, majd felragasztottam az apróságokat (futóművek, pitot csövek, aknaajtók). A matricázás gyorsan ment, az apró feliratok felhelyezése okozott csak némi nehézséget.
A kész gépet egy ovális alapra rögzítettem és a beszállóajtót a szárnyra ragasztottam, mivel az nem nyíló volt, hanem levehető (mint az NDK-s turmixgépnek... :D).

Az alap

A makett alá kerülő talapzat kreatív boltban vásárolható ovális kialakítású fenyőlap. A beton levegőn száradó gyurma, amit 1-2 mm vastagra hengereltem. Még képlékeny alakban a lapra tettem és szikével amorf alakzatot vágtam ki belőle. Száradás után hobby ragasztóval rögzítettem a fán. Ecsettel világosszürkére festettem, majd fekete és némi barna pasztellport kentem szét a felületén. Az erősséget nedves papírzsebkendővel tompítottam és némi szürkével még szárazecseteltem. Végül az egészet átmostam fekete tustinta vizes elegyével, ami jól megült a betonelemek közti dilatációs résekben. Ezek után már csak a fa részek barna festése maradt, illetve egy félfényes lakkozás. A gépet drótcsapokkal rögzítettem a helyére, a táblát műanyag lemezből vágtam ki, a sarkokat lyukasztóval csippentettem le.
Bell X-1 001
Bell X-1 001
Bell X-1 004
Bell X-1 004
Bell X-1 006
Bell X-1 006
2009.03.13.
Utolsó módosítás: 2009.03.18.
Hinel Tamás (warbirds)
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
CrazyCharlie
2009.05.11. 12:15:02
Szép munka! Grat!
warbirds
2009.05.11. 13:31:31
Köszönöm! Szerettem volna, ha félig átlátható lett volna, de azt elbuktam. Majd legközelebb. :))
xcraft
2009.05.11. 18:48:01
Végre egy normális repülőeszköz. :)
Balázs286
2009.05.16. 10:38:39
Hi!
Gyönyörű lett.
Imádom ezt az "irányított rakétát".
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció