Hans Assi Hahn második csípős kakasa

Focke Wulf 190 A-3

1:48, Hasegawa No.JT90 / 09090 (2005)
Mindenekelőtt,kedves Lapidus, kérlek engedd meg, hogy korábbi cikked címét kölcsönvegyem, hiszen ugyanannak a német ásznak a gépéről van szó, akiről anno Te is írtál, de a második gépéről ( http://makettinfo.hu/index.php?jobb=Hans-Assi-Hahn-csipos-kakasa&&q=&hash= ). Minőségben még csak szeretném megközelíteni azt, amit akkor Te mutattál, mentségemre legyen mondva, hogy még erősen a tanuló fázisban vagyok. A cikk másik címe az is lehetett volna, hogy sok mindenben az első, de ezt már egy korábbi cikkemnek adtam, hiába még több dolgot csináltam először ezen a gépen.

A makett tehát a Hasegawa gyárából került ki, és a Luftwaffe egy igen híres gépét formázza meg. A leírás szerint ezt a gépet a bf 109-esek támogatására készítették, és igen jól beváltak, híresek voltak a kiváló manőverezhetőségükről. A makettet két különböző festéssel / matricázással készíthetjük el, egyik az itt ismertetett repülő (III./JG2, Kommandeur Hauptmann Hans Assi Hahn, France, May 1942),a másik egy személytelenebb változat (8./JG2, France, 1942), amin a géptörzsön egy sasos matrica van.

A makett minőségéről csak jókat tudok mondani, minden darab szépen kidolgozott, néha már bosszantóan tökéletesen illeszkednek egymáshoz. Volt olyan fázisa az építésnek, mikor úgy éreztem, hogyha minden darabot leválasztanék az öntőkeretről, és egy zacskóban összeráznám, akkor összeállna. Azért nekem még így is sikerült egy picit elrontani a törzs és a szárny illeszkedését, úgyhogy tanulhattam egy kis tömítést. Az építéssel kapcsolatban talán két gyenge pontot említenék meg. Az egyik az orrész összerakása, ami elég sok darabból áll, és emiatt nagyon oda kell figyelni (talán még a gyári ajánlott sorrendtől is érdemes eltérni). A másik az első futóművek kereke, maga a futómű nagyon szépen beáll a megfelelő szögbe, de utána a kereket nagyon nem könnyű jól pozícionálni.

Az építés a fülkével kezdődött, ami nagyon részletgazdag, és igen jó minőségű matricákkal lehet a műszereket látványossá tenni, egészen addig, míg be nem kerül a gépbe. Ennél a modellnél a kész gépen a pilótafülkéből alig látszik valami, nem érdemes tehát ebben kiélni az alkotói vágyunkat, mert legfeljebb a proktológus ismerősünk tudja megnézni a száloptikájával. Azért az ülést próbáltam feldobni egy sajátkészítésű biztonsági övvel (maszkolószalag és 0,3-as ón drót). Hasonló sanyarú sorsra jut a szépen kidolgozott csillagmotor is, miután a légcsavar és a hűtőventillátor felkerül. A hátsó futóművet már a két törzsfél egybeillesztésénél be kell ragasztani, így később figyelhetünk a festés védelmére.

A nagyobb elemek összeillesztése és a sárga részek lefújása után a gép megkapta a világoskék alapszínt (ModellMaster RLM 76 enamel), majd a világosabb szürkét (Gunze AquaColor Acryl RLM 75), és a sötétebb szürkét (Gunze AquaColor Acryl RLM 74). A nagyobb felületeken a határvonalat sárga Blue-tack-ből (UHU Patafix) sodort kukacokkal határoltam a szebb átmenet érdekében. A gép oldalán lévő foltokat kézzel, maszkolás nélkül fújtam a gépre. A festékszóró kezelésében még mindig kezdő vagyok (ez a második gép gyakorlatilag), de néha már úgy éreztem, hogy egész jól megy. A szórópisztoly takarítását illetően a legjobb tapasztalataim a Gunze vizes bázisú, illetve a Humbrol enamel festékeivel voltak. A világoskék ModellMaster-t kínszenvedés volt kimosni.

A festés után a gép kapott egy réteg fényes lakkot és következett a matricázás. Ebben nem éreztem magam kezdőnek, addig amíg el nem kezdtem. Valahogy nekem ezek a Hasegawa matricák össze-vissza gyűrődtek, volt, hogy szakadtak is. A végére azért egészen belejöttem, de lehet, hogy a jövőben beruházok egy matricafeszítőre. A lágyítót (Gunze Mr. Mark Softer) minden esetben alkalmaztam. Azért a továbbiak során nagyon élveztem a vékony matricákat, egy kicsit sem emelkednek ki a felületről. A matricák a száradás után kaptak egy védő fényeslakk réteget, és jöhetett a panelvonalak bemosása, ami fekete temperával történt. A felesleg letörlése után a gép megkapta az első matt lakkréteget, és a panelek közepének fakításával folytattam. Hát még ilyet sem csináltam eddig, és ezután nem is így fogok, hanem még a matrica előtt befújom világosabb színnel, de most az utólagos, pasztellkrétaporos módszert választottam. Fehér pasztellkrétát csiszoltam 1000-es csiszolóvásznon, és arról fülpucoló pálcikával felszedve hordtam fel a gépre. A felső felületen kezdtem, úgyhogy mire az aljához értem, már egész jól belejöttem. Emiatt a teteje nem igazán szép, az alja jobb... De legalább ebből is tanultam . A pasztellkrétás árnyékolás kapott még egy védő matt lakkréteget, és így a gép már majdnem kész volt.

Következett a kormozás, a kipufogógázok és a géppuskák által képzett koszok, ezt a Gunze korom (Aquacolor Soot, H343) festékével csináltam, azt jól kihígítva izopropanollal fújtam fel. A legtöbb helyen egész jól sikerült, bár nem tagadom, hogy talán néhol (pláne géppuskák) elragadott a hév, de újból azzal védekezem, hogy először csináltam. Azért volt olyan, hogy kicsit túl erősnek éreztem itt ott, és akkor nagyon finoman rámentem a Mueller drogériában kb 300 forintért vásárolt köröm polírozóval, és kicsit lecsiszoltam belőle. Remélem ez nem szentségtörés . A kormozás után már csak a festékkopás imitálása maradt, amit kicsit szintén túlzásba vittem, tudom. A módszer a Makettinforól ellesett mosogatószivacs darabos volt, ezt acélfestékbe mártva (most már tudom, hogy inkább szürkével kevert alumíniummal kellett volna) a felületre nyomogatva értem el. Sajnos néhol kicsit több került a felületre...

Természetesen a gép nagyobb elemei mellett a többi részt is a leírás szerint festettem, a futóművek és a gondola a zöldes alapszínre egy olajos bemosást kapott (Gunze Aquacolor Oil, H342).

További tanácsra a csöveket (géppuska és pilot tube) kifúrtam, láttok képet előtte és utána is.

Összességében a gép egy nagy élmény nekem, több okból is. Egyrészt ez eddig a legszebben elkészült makettem (valószínüleg egészen addig,míg a következőt meg nem csinálom). Másrészt nagyon sok új dolgot tanultam ezen a maketten. Harmadrészt pedig ez egy nagyon formás kis gép, igazán szép vonalvezetéssel.

Remélem Nektek is tetszeni fog, és miután még bőven a tanulófázisban vagyok, kérlek,ne kíméljetek építő kritikáitokkal!
Felülnézet
Felülnézet
Doboz és grafika
Doboz és grafika
Középső szegmens felülről

Egyik jó példája a matricákkal való szenvedésemnek a bal oldali szaggatott vonal.
Középső szegmens…
Oldalnézet felülről
Oldalnézet felülr…
Ízelítő a pilótafülkéből

Saját készítésű biztonsági övvel maszkoló szalagból és 0,3-as ón drótból.
Ízelítő a piló…
A gép orra

Kicsit több kopással mint kéne, a szépen kifestett, bemosott csillagmotor valahol a mélyben rejtőzik.
A gép orra
Műszerfal

Ennél több már tényleg csak száloptikával látszódna...
Műszerfal
Mégegy fülke

A kis büszkeségemmel (biztonsági öv) :)
Mégegy fülke
A szárny belépő éle

Ígérem az összes géppuskának ki fogom fúrni a közepét. Jé, és mintha átsejlene a motor a ventilátor lapátok között...
A szárny belép…
A csövek csövekké váltak...

Még nem került fel a cikk, de közben már kilukasztódtak...
A csövek csövekk…
Első futóművek és a gondola

Jobbra egy még jobban eltúlzott / elrontott kopással...
Első futóművek é…
A gép teljes alja

Néhol eltűnő panelvonal... Tanulom a tömítést...
A gép teljes alja
Egy első felső oldalnézet
Egy első felső…
Jobb profil
Jobb profil
Bal profil
Bal profil
Végül jobbról fentről hátulról
Végül jobbról…
2012.09.12.
Utolsó módosítás: 2012.09.23.
lkalmar, Etyek
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
Ati75
2012.09.24. 10:05:07
Gratulálok,nagyon szép lett!
Olyan élethű,hogy egy diorámában még jobban mutatna.
janosm
2012.09.24. 10:09:16
Szép lett! Nekem sosem volt/lesz ennyi türelmem foglalkozni a pilótafülkével.
lkalmar
2012.09.24. 10:50:16
Köszönöm, jól esik, hogy nem csak nekem tetszik.
Ha még diorámát is csinálnék a géppel, akkor aztán tényleg nagyon pionír lenne, mert még azt sem csináltam soha. Bár a felvetésed azért erősen motoszkál bennem. Van a fiókban egy második világháborús német repülős emberke készlet (pilóta és földi személyzet) ebben a méretarányban a revell-től, az akár jó is lenne, meg esetleg valami jármű, vagy hordók? Gondolom úgy kéne nekikezdeni, hogy keresek valami korabeli képet nem?
hobbista
2012.09.24. 12:10:29
Szerintem se sikerült rosszul, második gépnek meg pláne! A diorámával vagy vignettával meg csak óvatosan, tényleg nem árt legalább egy kép és pár információ. Sok sikert!
jerry82
2012.09.24. 12:16:15
Szia
Szerintem egészen szép és itt jön a DE. A koptatás szerintem nem lett elég egységes (több helyen kevesebbet) szárnytőben még elmegy ,de a szárny belépőélek és függőleges vezérsíknál nagyon sok .
A fegyverek csöveit fest át gunmetalra ne hagy így alu színbe. A fegyverek kormozását is túlzásnak érzem. A fényképek túl sötétek rengeteg részlet elvész természetes vagy szórt fényben kellene legközelebb fényképezned.
Ezekkel nem a kedvedet akarom, elvenni csak azért írom ,hogy legközelebb figyelj ezekre is.
lkalmar
2012.09.24. 12:39:44
Köszönöm, nagyon kellenek az ilyen kritikák, hiszen éppen most tanulom ezeket a technikákat. A gunmetal festéket már be akartam szerezni, de éppen akkor nem volt a boltban, mikor mentem volna érte. Így már dupla a késztetés...

Kiviszem valamelyik délután a kertbe és csinálok pár képet természetes fénynél.
ecsetes
2012.09.24. 21:58:26
Szia!
Kritikát kértél, most megkapod! :)
Tetszik a géped, szerintem elégedett lehetsz vele! Ami jó nem sorolom fel (építés, festés, stb.), amit mások hibaként említettek azt se. Ha tökéletes lenne, akkor itt abba is hagyhatnád a makettezést :) De.
Azért az antennahuzalt még pakold fel a függőleges vezérsík és a pilótafülke teteje közé.
A kerekek közepe nekem nagyon fényes, szerintem ezt tompítsd, illetve ennél a méretaránynál már meg lehet jeleníteni a gumik benyomódását, lapulását.
A motor feletti fedélzeti fegyverek lőporgázát szerintem kis mértékben a fegyvercsövek mellett és a csőtorkolatnál is meg lehetne jeleníteni.
A \"kipufogókat\" elhagyó korom a csövek végét is jócskán befeketíti, nem csak a repülő oldalát.
Aki nem ért velem egyet dobáljon meg, de nem rosszmájúskodni akartam, hanem segíteni az észrevételeimmel. Lehet hogy nincs is mindenben igazam. Gratulálok a géphez, tényleg tetszik!
J_K
2012.09.24. 22:07:26
Üdv Lajos!
A kísérletező fázis nagyon fontos minden makettező életében: így tanuljuk meg a technikákat, és alakítjuk ki saját \"kézjegyünket\". Ha a kísérletezés bátorságát nézzük, akkor ez a gép a tökéletes példa. Dícséretes továbbá, hogy túlzásaid nagy részét magad is felismerted.
Amiért morcogni fogok, az azért van, mert minimális utánajárással, kis kutatómunkával a túlzások döntő többsége elkerülhető lett volna. Mondom is hogyan: a Focke Wulf 190 igen jól dokumentált típus. Ha nem akarsz könyveket venni, a neten is ezerszámra van róla fotó. Így rögtön kiküszöbölhető lenne pl. a rosszul felragasztott nyíló kabinrész. (A Fóka kabinja flexibilis volt, hátrahúzásnál eleje összeszűkült, és nem lógott ki a törzs vonalából). A fegyverkormozódást is tanulmányozni lehetne: rögtön látszana, hogy a géppuskánál felrakódik valami, az ágyúknál minimális, vagy annyi sem. A kopásnál ugyanez a helyzet: egyetlen 190-et sem fogsz találni ilyen belépő- pláne függőleges vezérsík-kopással.
Ez az általánosság.Te ráadásul igen ismert pilóta, Assi Hahn gépét készítetted el. A konkrét gép is jól dokumentált. Elég, ha arra utalok, hogy pl. az Eagle egy nagyon komoly kötetet jelentetett meg Assi-ról. (Itt jegyezném meg, hogy Assi Hahn még jóval a háború előtt csatlakozott a Luftwaffehoz, így ez a 190 még véletlenül sem a második gépe, hanem a sokadik. A nevéből adódó egyéni jelzés (Hahn=kakas), melyet először egy Bf 109 E-3-ra festettet fel, később az egész Gruppe jelvénye lett, amikor Assi lett a parancsnok. Ismerem a fotókat erről a 190-ről. A gép makulátlan állapotban van, minimális üzemeltetési nyomokkal. Ez logikus is: \'42 elején járunk, a nyugati fronton. A gépek állandó bázisokról üzemelnek megbízható, tapasztalt műszaki gárdával. Assi ráadásul egy egész Gruppe parancsnoka: a gépét nyilván külön figyelemmel tartották karban. Az általad bemutatott állapot tizedéért is elcsapták volna az összes szerelőt.
Szóval jó makettezést és jó kísérletezést kívánok, de javaslom, hogy máskor kicsit alaposabban nézz utána az építendő gépnek: közelebb leszel a valósághoz.
lkalmar
2012.09.25. 08:21:37
Kedves Ecsetes, már vártam a hozzászólásodat, követem a munkáidat itt a makettinfón és nagyon tetszenek, nagyon érdekelt a véleményed. Köszönöm a javaslatokat, ezek közül több nekem is problémát okozott. Szerintem a felnivel az a gond, hogy olyan revell festékkel csináltam (átváltó szerint persze), ami nem valószínű, hogy megfelel a hasegawa eredeti elképzeléseinek. Megpróbálom híg matt lakkal tompítani a fényét. Az antennahuzallal a következő a gondom. Teljesen egyetértek, hogy odavaló, igazából már ki is néztem a nagyobbik lányom haját, de a kabintető nyitva van. Amennyiben ez nem egy rugalmas huzal (márpedig gondolom nem az), akkor a nyitott állapotban lógnia kell. Viszont ahhoz, hogy valami lógjon a maketten, kell lenni súlyának, és erre nem igazán tudom, hogy mi a megfelelő anyag. Próbáltam keresni róla képeket a neten, de a régi fekete-fehér képeken az antenna látszik a legkevésbé. A többi észrevételeddel teljesen egyetértek, és nagyon köszönöm, ha ezen a gépen már nem is fogom mindet kijavítani, a következőn figyelni fogok.
Kedves J_K, köszönöm a Te észrevételeidet is, teljesen egyetértek azzal is amit Te írsz, de ha nem haragszol betudom ezt is a tanuló fázisomnak. Azt gondolom, hogy legalább annyira meg kell tanulni azt is a makettezésben, hogy hol mit kell keresni, milyen forrásnak mit lehet elhinni, milyen információ morzsát hogy érdemes a makettbe beépíteni, vagy rajta megjeleníteni. Természetesen néztem én egy csomó képet a neten, és persze láttam nagyon ütött kopott 190-eseket is, de minden bizonnyal azok nem Assi gépéről készültek. Szóval egy csomó információ, ami Neked evidencia, az nekem még tanulnivaló. Valahol azt olvastam, hogy nagyon sokat lehet tanulni a makettezésről ha az ember éveket tölt olvasgatással, netezéssel, stb, de igazán az építéssel haladsz, lépsz egyről a kettőre. Egy klubnak, egy ilyen oldalnak mint a makettinfo pedig remélem az egyik feladata, érdeme, hogy építés közben még többet tanulhat az ember. Szóval nagyon köszönöm azokat amiket írtál a jövőben ilyen téren is sokkal körültekintőbb leszek, remélem, hogy következő munkáimon már látszani fognak ennek eredményei. Amit a kabintetőről írsz, az nagyon érdekes, ezt az információt sem találtam meg ebben a formában kutakodásaim során, de most, hogy a képeket nézem, tényleg én is látom a különbséget. Itt viszont kérnék egy kis szakmai segítséget, van-e módja annak, hogy ezt orvosoljam. A kabintető eltávolítható, nem sok ragasztó fogja, próbáljam meg forró hajszárítóval fújva összenyomni?
J_K
2012.09.25. 10:28:09
Üdv Lajos!

Először az antenna: a korai (lapos) kabinos gépeknél -így azon is amit készítettél- az antennát egy bonyolult rendszeren keresztül vezették be. Nyitott kabin mellett is ugyanolyan feszes maradt. A későbbi buborékos kabinoknál más a rögzítés, ott nyitott kabinnál belógott. Sokak véleményével ellentétben én nem javasolnám a hajszálat, inkább a nagyon vékony damilt. Az antennát festeni is kell, ez eredetileg nem fekete volt, hanem fémszínű. Én ezt úgy szoktam megoldani, hogy két csipesz között kifeszítve megfújom acélszínnel. A damil utána gond nélkül feszesre ragasztható.
A nyitott kabin pontos elkészítése nem egyszerű feladat. Amit a dekli nyíló részén felül középen látsz, az az eredeti gépen egy zsanér volt. Hátrahúzásnál a zsanér mentén kicsit kicsúcsosodott a kabin, amikor az alsó része összeszűkült. Ha megnézed, a fejpáncél alsó sarkaiban is van egy érdekes szerkezet. A páncél rögzítése szintúgy flexibilis: a kabin összeszűkülésével együtt a tartószerkezet egy kicsit megelmekedett, a pántok pedig fordultak. Tehát, ha pontos hátrahúzott deklit akarsz, akkor ezeket kell megvalósítani. Az Eduard 190-ben nem véletlenül van két kabintető: egy a zárt, másik -szűkebb- a nyitott állapothoz. De a kicsúcsosodást a csehek is lefelejtették. Elkészíteni úgy lehet, hogy belülről a zsanér helyén karctűvel, egyéb szerszámmal, esetleg vékony fűrésszel elvékonyítod az anyagot szinte az átszakadásig. Majd óvatosan összenyomod az alját és így ragasztod fel.
Ennél a makettnél mégsem javasolom. Nagyon rizikós beavatkozás, rontási lehetőség nélkül. Maradjon ez csak így, tanuló-makettként.
Örülök, hogy többet a fehér pasztellkrétát sem akarod alkalmazni. Az nem erre való -a fehér főleg nem- mert agyonvágja és szükségtelenül, illúzióromboló módon dolgozza egybe a színeket. Krétát leginkább a koszolásokhoz javasolnék. Néhány barna és szürke árnyalattal például kifejezetten szép kipufogó-nyomot lehet készíteni, stb.
lkalmar
2012.09.25. 10:47:48
Köszönöm, fel fogom tenni az antennát, meggyőztél.

Ha már ilyen sokat segítesz, akkor lehet még egy kérdésem a jövőre vonatkozóan? Valóban ez a pasztelporos dolog nem jött be, ha ehelyett feketével előfújom a panelvonalakat, a festés után pedig a panelek közepét világosabb színnel felülfújom, az jó? Hogyan kell ezt csinálni akkor, ha mondjuk az álcázó festés miatt két szín határa esik a panel közepére? A következő makettem egy me-262 lenne, ami a doboz leírása szerint egyöntetűen zöld felülről, vagyis semmi cicoma, itt tudom majd gyakorolni az alap panel árnyékolást, de még van a polcon bőven olyan gép, aminél jól jönne a tanács a színek találkozásához.
J_K
2012.09.25. 12:08:45
Szia!

Előárnyékolásnál (és később a befolyatásnál)sohasem használok tiszta feketét, inkább egy sötét árnyék/kosz színt, ami fekete és sötétbarna keveréke. A kamuflázs színének kialakítására alapvetően két metódust lehet használni. Az első szerint a színeket először egy világosabb árnyalattal fújják fel, majd az alapszínnel sötétítenek pl. a panelek mentén. A másik fordítva működik: alapszín, majd erre a világosított árnyalat. Én ez utóbbit szoktam használni, mert jobban tudom beállítani a kívánt hatást, de vannak kiváló makettezők, akik az elsőt preferálják a kisebb rétegvastagság miatt.
Mindkettővel nagyon finoman lehet játszani. Ami fontos: a két árnyalat között sohase legyen ordító kontraszt. Inkább egy érzetet adjunk, mint egy olyan hatást, ahol pontosan látni, hova fújt a makettező világos foltot. A szín világosítását se végezzük tiszta fehérrel. A tört fehér (off white) már eggyel jobb, az ideális azonban (márcsak a scale effect miatt is) egy halvány szürkés árnyalat lehelletnyi kék beütéssel.
Ha két szín találkozik egy panel közepén, akkor sincs semmi gond, jó pisztollyal mind a két színt lehet világosítani. Ha a \"határon\" marad egy sötétebb sáv, akkor sincs gond, a Luftwaffe gépein egymásra fújással mosták egybe a színeket.

Üdv.
lkalmar
2012.09.25. 13:35:10
Nagyon köszönöm a segítséget, a következő gépnél kipróbálom ezeket az árnyékolási technikákat, előárnyékoláshoz mondjuk használjam azt amit itt a futóművek és a pilótafülke befolyatásához használtam (Gunze Aquacolor Oil, H342)? Az eléggé kosz szín...
J_K
2012.09.25. 14:01:16
Szia!
A magam részéről Tamiya fekete és vörösesbarna keverékét használom.
ecsetes
2012.09.26. 21:39:16
Szia! A magam részéről is mindig damilt használok, csak én ezüst színű zselés tollal festem, esetleg alkoholos filccel. A többit J_K leírta. További jó munkát!
ecsetes
2012.09.26. 21:40:22
Na, most látom hogy elloptam J_K mondatának elejét...
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció