Ikarus szárnyai

Messerschmitt Me-1106T

1:72, AZ Model
Az AZModel nevű gyártó nem olyan régen tűnt fel a makett piacon és jó érzékkel a „tucatmakettek” mellett több érdekesebb témához is hozzányúltak a készleteikkel. Az egyik ezek közül a Me-1106T, ami eleve „what if” kategóriás készlet. De még ezen is sikerült egyet csavarni, ugyanis az egyik festési variációban a Magyar Királyi Haditengerészet (!!) Ikarus nevű repülőgép hordozójának egyik példánya szerepel a dobozon. Nem volt hát más választásom, mint beruházni erre – az amúgy igen egyedi vonalvezetésű kecses gépet tartalmazó – készletre.
A dobozt kibontva egy apró átlátszó és két szürke öntőkerettel, valamint a matricákkal és egy építési leírással néztem farkasszemet. Minőségre közepes osztályzatot adok a készletnek, kivéve a matricalapot, mert az kiváló. A hordozófilm nagyon vékony és puha, a nyomtatás pedig nagyon szép. A műanyag alkatrészek elég sorjásak, de legalább nem rideg anyagból vannak, így könnyen faragható, reszelhető. Részletességet tekintve nem kényeztettek el minket, de hajtóművet azért tettek a dobozba. Ez már csak azért is jó, mert anélkül át lehet látni a törzsön. A kabin is elég puritán, itt is kell egy kis házi tuning majd, illetve a futóműveknél is. A kabintető kissé vastag, de csak kevéssé torzít. Akit azonban ez zavar, az újrahúzhatja.
A készletben egyébként nemcsak a haditengerészeti verzióhoz szükséges alkatrészek szerepelnek, hanem a gyártó által más dobozban forgalmazott más típusokhoz (nehézvadász, éjszakai vadász) valók is, viszont a matricalapon ezekhez nincsenek meg az egyedi jelzések.

Építés:

Az első lépésben a hajtóművet állítottam össze: ideiglenes összeerősítve a két felet igyekeztem kör alakúra formálni a be- és kiömlő nyílásokat. Ezután beleragasztottam a turbinalapátokat ábrázoló korongot és a fúvócsőben lévő áramlásterelő kúpot. Festeni nem festettem, mert gyanítottam, hogy a törzsbe illesztéskor még bőven lesz csiszolás-tömítés a beömlőnél. inkább a külső részre ragasztottam fel pár vezetéket, ilyen-olyan formájú műanyag darabot, utánozva a segédberendezéseket. Erre azért volt szükség, mert a főfutóknak nincs aknájuk és így belátni a gép belsejébe. A hajtómű festését az acél és alumínium különböző árnyalataival végeztem, néhol egy kis kéket is fújtam a felületre, hogy a hőtől elszíneződött fémet utánozzam. Ezután kormoltam a kiömlőt és feketével befolyattam az egészet.
Második lépésként elkészítettem a kabint: rögtönöztem két műszerfalat, az oldalkonzolokra is csináltam pár kezelőszervet, valamint a kormánypedálokat és a botkormányokat is pótoltam. Utóbbiakat húzott szálból, előbbieket maradék maratásból készítettem el. Az ülésekbe hevedereket csináltam maszkolószalagból és drótból, majd mindent RLM66-ra festettem. Az éleket ezután kékesszürke árnyalattal szárazecseteltem, valamint kifestettem a műszereket, kezelőszerveket is. A hevedereket világosított drapp színre ecseteltem tűecsettel.
A kabin – hajtómű - törzs összeházasítása nem volt teljesen problémamentes, elég sokat kellett filózni, hogy akkor most hogyan és miképp kellene összerakni a részegységeket. De végül azért csak sikerült, igaz a hajtómű miatt sok nehezéket nem lehet az orrba tenni.

A törzsfelek összeragasztása után sejtésem beigazolódott: jócskán kellett tömíteni a beömlőnél, hogy szép folytonos legyen a szívócsatorna. Ezt kétkomponensű tömítőgyurmával meg is tettem, majd száradás után szépen simára csiszoltam a felületet.
Következtek a döntött vezérsíkok, illetve a letört végű szárnyak. Itt nem volt gond az illeszkedéssel, némi tömítőt kellett csak használni. A szimmetriát is nagyon könnyű volt beállítani, csak le kellett tenni egy sík felületre a madarat, a szárnyak maguktól beálltak „irányba”. Ekkor úgy döntöttem, hogy az illeszkedő póttartályokat, illetve a gépágyúgondolákat is felteszem a gépre, mert azok is sokat dobnak az összképen. Mindemellett az orrban lévő 30 mm-es gépágyúk torkolatát is ki kellett javítanom, mert az eredeti elég elnagyolt volt. Ehhez vastag injekcióstű hegyét használtam fel, amit a kimélyített és kifúrt bölcsőbe ragasztottam, majd körbetömítettem és összecsiszoltam a műanyaggal.

A feketeleves a kabintetőnél következett: kb. 1 mm-rel kisebb szélességben, mint a kabin, ami eléggé szembetűnő. Megpróbáltam óvatosan kicsit szétfeszíteni, ami sikerült is, viszont az anyagban repedések keletkeztek, főleg a hátsó kabinnál. (Mivel azonban előbb maszkoltam és csak azután erőművészkedtem, így ezt már csak a festés után láttam meg, így maradt a helyén a tető, nem feszegettem le.)

Az illesztési hézagok, hibák eltömítése után következhetett a festés. Első lépésben a hajtómű eddig nem festett belső csatornáit fújtam meg fémszínnel, majd ezt száradás után szivaccsal kimaszkoltam. Ugyanígy tettem a főfutók nyílásaival is és az orrfutó aknájával. Alapozásként AK alapozóval fedtem a gépet, ami megmutatta, hol hagytam hibákat a felületeken. A javítások után a vezérsíkok külső részét, a szárnyak külső 1/3-át, illetve az orron egy gyűrűt fehérre fújtam. Ez lett az alapja a sárga, illetve a nemzeti színű jelzéseknek, amiket Gunze (sárga), illetve ismeretlen márkájú hobbyfestékek (zöld és piros) felhasználásával készítettem el. Ezeket aztán maszkolószalaggal kitakartam, és feketével előárnyékoltam a gépet. Ezután az AK RLM 76-os színével lefújtam a gép alsó részét és oldalát, a panelek közepét pedig ennek világosított változatával koptattam. Újabb maszkolás után következett az AK RLM74-ese a szárnyakra és a törzs felső részére. Foltozni nem foltoztam a festést, csak halvány pöttyöket fújtam a gép oldalára ugyanezzel a színnel.
Végezetül fényes lakkal zártam le a rétegeket, hogy a matricák alá megfelelő felület kerüljön.

A jelzések felhelyezése nem okozott különösebb gondot, a puha film miatt a matricák nagyon szépen felsimultak a felületekre és levegő sem került alájuk. Mindössze arra kellett nagyon vigyázni, hogy lehetőleg pontosan pozícionáljuk őket, a felületen már ne nagyon mozgassuk, mert akkor könnyen elszakadtak. Persze ez nem mindig sikerült, ilyenkor ecsettel kevés vizet cseppentve a keletkező filmen odébb lehetett őket azért tologatni.
Amikor már minden jelzés, felirat fenn volt egy félfényes lakkal átfújtam a gépet, ami atombiztosan rögzítette a helyükön a matricákat. A száradás alatt pedig elkészítettem a gép „lábait”, de már előre éreztem, hogy bizony „seggre ül” a madárka. Sajnos igazam is lett, így kénytelen voltam valamit kitalálni ennek kijavítására. Vettem egy nagy sóhajt és egy vastagabb fúróval megfúrtam az orr tetejét, majd betuszkoltam a lyukba még pár horgászólmot, amire pillanatragasztót folyattam. Hála Istennek sikerül orrnehézzé tenni a gépet, így egy öntőkeret darabbal lezártam a lyukat és csiszolás/tömítés után visszafestettem a gép ezen részét. Végül a gépágyúknál, hajtóműnél koszoltam, koptattam kicsit.

Az építés ezzel befejeződött, de úgy gondoltam, hogy kell még valami alap, amire feltehetem. Kis gondolkodás után úgy határoztam, hogy csinálok egy felszálló fedélzet részletet a gép alá. Kerestem néhány képet a neten az anyahajókról és annak alapján egy vastag kartonlapra egy deszkázott felületet csináltam. A deszkákat csíkokra felvágott műanyagból készítettem el, amit a kartonra ragasztás után durva szemű csiszolópapírral egyszer-kétszer áthúztam egy irányba. Ez karcokat ejtett a műanyagon, ami jól utánozta a faerezetet. Ezt aztán érzésre kikevert festékkel lefújtam, hogy fa színű legyen, majd befolyattam mindenféle „löttyel” és pasztellkréta porral is átecseteltem. A deszkafelület mellé 1000 polírpapírból egy simább aszfaltszerű részt is csináltam, ahogy a képeken látszott. Az egész jól mutatott ugyan, de a karton a nedvességtől felhajlott végül. Ezt úgy orvosoltam, hogy egy megfelelő átmérőjű, kör alakú vágódeszkára ragasztottam fel az egészet faragasztóval és végül erre tettem a gépet drótcsapolással a kerekeknél.
IMG_20180715_114450
IMG_20180715_114450
IMG_20180715_114511
IMG_20180715_114511
IMG_20180715_114419
IMG_20180715_114419
IMG_20180715_112423
IMG_20180715_112423
2018.07.12.
Utolsó módosítás: 2018.07.18.
Hinel Tamás (warbirds)
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
pmheros
2018.07.19. 09:19:58
Jól sikerült! Tetszik. Érdekesek ezek az AzModel-ek, hogy új tervezésűek, gyártásúak és mégis milyen nyűgjek vannak. Pl a plexi problémákra kifejezetten háklis vagyok, mert nagyon nehezen, vagy nem javíthatóak. Az utólagos súly bejutattással hatalmas ötletet adtál, több orrfutós repcsimhez is.

Üdv.: pmheros
warbirds
2018.07.19. 12:45:32
Köszi! Örülök, ha sikerült tippet adni. :)
Floramilla
2018.07.19. 17:21:34
Szép lett! (Bosszantó, hogy az AZModel egy valós projektet átalakított egy ilyen what-if-é. Miért nem adta ki az eredeti gépet, az is nagy hiánypótló lett volna, még az is lehet, hogy több fogyott volna belőle. Ez a szárny teljesen irreális! Meg hogy kétüléses!)
Gabikabácsi
2018.07.23. 14:27:30
Szervusz!
Szép lett a gépezet, gratulálok! Tehetnél fel több képet is, hadd gyönyörködjünk.
Ötletes az alap is, a MKHT témáról nem is beszélve.
Viszont szöget ütött a fejembe, hogy milyen lehetett volna leszállni egy ilyen géppel hajófedélzetre, mivel előre-lefelé a kilátás nem az igazi...
Üdv:
HPG
warbirds
2018.07.24. 08:04:24
Köszönöm, majd a hétvégén megpróbálok csinálni még néhány közelebbit. A leszállás biztosan érdekes lett volna, de szerint biztosan lett volna rá valami jó megoldás. :)
Levix
2018.07.26. 20:24:00
Wow! Klassz!
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció