KV-1 model 1940 LKZ

1:35, Revell

Pintér György - Múzeumi krimik Jó napot makettezők!A kv-1 kedvenc harckocsim és végre sikerült beszerezni egyet 1:35 ben a Revelltől.Az alkatrészek teljesen sorjátlanok voltak.A belsejével kezdtem,nagyon egyszerű volt csak egy nyillás volt ott a pilótának.A belsejét matt fehérrel lefujtam.Következett a külseje.A külsejét jól kidolgozta a Revell nem is volt rajta illesztési hiba csak a lövegtornyat kellett kicsit tömiteni.Aztán az egészet lefujtam egy réteg barna alapozót utána lefujtam matt sötétzölddel.A port világos barnával fujtam rá.A roszdát szárazecseteléssel készitettem.A revell gumilánctalpat és müanyag lánctalapat is ad.Én a gumilánctalpat választottam de meggyűlt vele a bajom mert nem akart rámenni de végül sikerült felrakni.Ez volt a 2.harckocsim 1:35 ben,es remélem a következö /ez egy js - 3 lesz/még jobb lesz.
A kv-1 története:

A KV–1 (KV – Kliment Vorosilov) szovjet nehézharckocsi a második világháború időszakából. 1940 márciusa és 1942 augusztusa között gyártották. A KV–2 megjelenéséig a típusjelben nem volt sorszám, csak a KV típusjelet használták. A szovjet–finn téli háborúban és a második világháborúban alkalmazta a Vörös Hadsereg.

A Vörös Hadsereg már az 1930-as évek elején csapatszolgálatba kívánt állítani egy korszerű nehézpáncélost, de az ez időben zajló áttörő harckocsik programja csúfos kudarcba fulladt. Az öt toronnyal felszerelt T–35, és a három toronnyal ellátott T–28 harckocsik nem tudták teljesíteni a korszerű hadászati elvárásokat, így kénytelenek voltak félredobni a több toronnyal felszerelt, nehéz és lassú "cammogó erődök" koncepcióját, és újjá kellett tervezniük ezt a fegyvernemet. Ezért T-34-es közepes harckocsi tervezésével párhuzamosan megkezdték a KV típusjelű (KV=Kliment Vorosilov) nehézharckocsi-sorozat kifejlesztését is. A Szovjetunió megtámadásakor még kevés példány állt hadrendben, a gyártás csúcspontja már a háború idejére esik. 1943 után fokozatosan a KV–85-ös modell váltotta fel.

Páncéltest

A T-34-eshez hasonlóan ezt a modellt is egy toronnyal látták el, a teste pedig vastag, döntött lemezekből készült. A 90 mm-es homloklemezt, a tornyot és a lánctalp feletti oldalt a németek a Barbarossa hadművelet idején saját harckocsijaik lövegeivel nem tudták átütni, ezért a KV–1-es azon kevés szovjet eszközök közé tartozik, amelyek sikerrel vették fel a harcot a német páncélosokkal. A KV–1-est csak a zuhanóbombázók és a FlaK 36-os légvédelmi löveg volt képes leküzdeni. A helyzeten kissé változtatott, amikor a frissen rendszerbe állított PaK 40-es, 7,5 cm-es vontatott löveg 1941. novemberében megérkezett a keleti frontra

Fegyverzet:Az első széria fegyverzete nem volt elegendő a megerősített állások áttörésére, ezért új toronnyal, és fegyverzettel látták el.

Motor és erőátvitel :
Sebessége viszonylag kicsi.

Alkalmazás :
A kis sebesség miatt manőverező képessége gyenge, ezért nyílt ütközetekben – ahol a német páncélosok könnyen megkerülhették – ritkán vetették be. Legnagyobb sikereit beásott védelemben aratta.

Változatai :
Köztéren kiállított KV–85-ösA KV–2-es harckocsi gyakorlatilag változatnak tekinthető, mert csak a torony és a főfegyverzet lett más benne. A KV–2 azonban magas építése és a torony magas, függőleges oldalfalai miatt sokkal sebezhetőbb volt.

Utódja a KV–85-ös harckocsi lett, amelynek tornyát már a T–34 változatainak tapasztalatai alapján tervezték meg és 85 mm-es löveggel szerelték fel.

Üdv

Márton István