Pintér György - Múzeumi krimik
Mindenki szembesül néha azzal, hogy elrontott valamit, vagy elveszett egy eredeti, vagy csak jó lenne még egy plusz alkatrész.
Korábban a másolást a jó öreg gyurmábanyomós-epokittal kitöltős módszerrel végeztem, de ennek megvannak a maga korlátai. A professzionális formagumis - injekciós technika viszont elég bonyolult, az alapanyagokhoz nem könnyű hozzájutni. Ezért próbáltam valami köztes megoldást kitalálni, amihez a sarki festékboltból is beszerezhetünk mindent.
Hozzávalók:
- Gumiám szilikongumi paszta (kb. 250 Ft)
- Epokitt (gondolom nem kell bemutatni)
Első próbálkozásként egy repcsi kerekét másoltam le. Az eredetit halványan beecseteltem olajjal, mert a gumi erősen tapad a sztirolhoz (ezt előtte feltétlen teszteljük le). Aggódtam is, hogy ráköt, de semmi probléma nem merült fel.
Előre kifúrtam egy tic-tac doboz (ez mostanában polipropilén, nem tapad rá semmi)oldalát a kerék átmérőjének megfelelően, majd belehelyeztem, hogy csak éppen rászorulva megtartsa azt. Ekkor beborítottam a gumipasztával, létrehozva a forma egyik felét.
(A lemezt csak azért használtam, hogy a forma felszíne sima legyen. Akár kipróbálhathuk azt is, hogy az eredetit teljesen beburkoljuk gumival, és aztán vágjuk szét a formát, kiszabadítva belőle a mintát.)
Ha a gumi megköt, a lemezt eltávolítjuk, de a minta maradjon benne. A forma sarkait szögletesen bevágtam, hogy a másik fél pontosan helyzetben legyen a későbbi használatkor.
Itt újra be kell ecsetelni a mintát, meg a gumit is próbáltam, de elvileg ha megkötött, az újabb réteg nem tapad rá annyira, hogy ne lehessen szétszedni. Rákerülhet a forma másik fele.
A kötési idő leteltével a forma szétszedhető. Az egészben ez volt a legnehezebb, türelmet igényel és valami tompa pengét. Sokat segíthet, ha valami fekete filccel befestjük a forma egyik felét, mielőtt rákerül a másik. Így a rétegeket látni fogjuk és könnyebben elkülöníthetők.
A minta kivétele is óvatosságot igényel, de ha jól sikerült, kivehetjük anélkül hogy darabok szakadjanak le a formáról.
Néhány tapasztalat
A gumi kötésekor ecetsav szabadul fel, ettől nem kell félni, de nem árt egy kis szellőztetés. A kötési idő elvileg 1 nap, de ha biztosra akarunk menni, várjunk többet, a belseje még folyós lehet. A gumi eléggé viszkózus, tompa tűvel vagy pálcikával alaposan kell rádolgozni a felületre, hogy kitöltsön minden részletet.
A másolatokat epokittból szoktam készíteni. Mindenhol kapható, olcsó és kiadós. Még kezelhetőbb lesz, ha kb. 1/4-1/3 -nyit keverünk hozzá a szintén kétkomponensű eporapidból. Így folyósabb lesz, gyorsabban köt és nem olyan rideg. A gyanta korommal keverve színezhető is.
A műgyantát pálcikával bejuttatjuk a forma mindkét felébe, ezeket összeillesztjük, és másnap kész is. Formaleválasztó agyag szükségtelen.
Összességében a dolog meglepően jól sikerült, már a sokadik másolatnál tartok és a minőség nem romlott.
Mindenkinek jó kísérletezést!
Korábban a másolást a jó öreg gyurmábanyomós-epokittal kitöltős módszerrel végeztem, de ennek megvannak a maga korlátai. A professzionális formagumis - injekciós technika viszont elég bonyolult, az alapanyagokhoz nem könnyű hozzájutni. Ezért próbáltam valami köztes megoldást kitalálni, amihez a sarki festékboltból is beszerezhetünk mindent.
Hozzávalók:
- Gumiám szilikongumi paszta (kb. 250 Ft)
- Epokitt (gondolom nem kell bemutatni)
Első próbálkozásként egy repcsi kerekét másoltam le. Az eredetit halványan beecseteltem olajjal, mert a gumi erősen tapad a sztirolhoz (ezt előtte feltétlen teszteljük le). Aggódtam is, hogy ráköt, de semmi probléma nem merült fel.
Előre kifúrtam egy tic-tac doboz (ez mostanában polipropilén, nem tapad rá semmi)oldalát a kerék átmérőjének megfelelően, majd belehelyeztem, hogy csak éppen rászorulva megtartsa azt. Ekkor beborítottam a gumipasztával, létrehozva a forma egyik felét.
(A lemezt csak azért használtam, hogy a forma felszíne sima legyen. Akár kipróbálhathuk azt is, hogy az eredetit teljesen beburkoljuk gumival, és aztán vágjuk szét a formát, kiszabadítva belőle a mintát.)
Ha a gumi megköt, a lemezt eltávolítjuk, de a minta maradjon benne. A forma sarkait szögletesen bevágtam, hogy a másik fél pontosan helyzetben legyen a későbbi használatkor.
Itt újra be kell ecsetelni a mintát, meg a gumit is próbáltam, de elvileg ha megkötött, az újabb réteg nem tapad rá annyira, hogy ne lehessen szétszedni. Rákerülhet a forma másik fele.
A kötési idő leteltével a forma szétszedhető. Az egészben ez volt a legnehezebb, türelmet igényel és valami tompa pengét. Sokat segíthet, ha valami fekete filccel befestjük a forma egyik felét, mielőtt rákerül a másik. Így a rétegeket látni fogjuk és könnyebben elkülöníthetők.
A minta kivétele is óvatosságot igényel, de ha jól sikerült, kivehetjük anélkül hogy darabok szakadjanak le a formáról.
Néhány tapasztalat
A gumi kötésekor ecetsav szabadul fel, ettől nem kell félni, de nem árt egy kis szellőztetés. A kötési idő elvileg 1 nap, de ha biztosra akarunk menni, várjunk többet, a belseje még folyós lehet. A gumi eléggé viszkózus, tompa tűvel vagy pálcikával alaposan kell rádolgozni a felületre, hogy kitöltsön minden részletet.
A másolatokat epokittból szoktam készíteni. Mindenhol kapható, olcsó és kiadós. Még kezelhetőbb lesz, ha kb. 1/4-1/3 -nyit keverünk hozzá a szintén kétkomponensű eporapidból. Így folyósabb lesz, gyorsabban köt és nem olyan rideg. A gyanta korommal keverve színezhető is.
A műgyantát pálcikával bejuttatjuk a forma mindkét felébe, ezeket összeillesztjük, és másnap kész is. Formaleválasztó agyag szükségtelen.
Összességében a dolog meglepően jól sikerült, már a sokadik másolatnál tartok és a minőség nem romlott.
Mindenkinek jó kísérletezést!
|
| 1 |
|
| 2 |
|
| 2 |
|
| 3 |
|
| 4 |
|
| 5 |
|
| 6 |
|
| 7 |
|
| 8 |
2009.01.07.
Utolsó módosítás: 2009.01.13.
Utolsó módosítás: 2009.01.13.