OH-13S Sioux

Bell OH-13S Sioux

1:48, Italeri No.No.: 857
A Bell ikonikus könnyű helikoptere 1945-ben repült először, akkor még Model 47 jelöléssel. Az amerikai hadsereg megrendelésére készített példányok először R-13 jelöléssel készültek.

A típus megjelenése különleges és egyedi: a kétszemélyes pilótafülkét teljes plexi gömb veszi körül, az oldalajtók is plexiből készültek. A fülke mögötti rész csupasz csőváz, borítás nélkül. A motorja egy Lycoming TVO-435-A hathengeres léghűtéses boxermotor. A kétlapátos forgószárnyakkal a gép maximum 170 km/h-s sebességgel volt képes repülni.

A katonai helikopterek eleinte 2 üléses verzióban készültek (H-13 jelöléssel) majd az OH-13 jelű típusoktól kezdve már három személyesként készültek. A típus első jelentős katonai alkalmazása a Koreai háborúban volt, ahol főleg megfigyelő és mentőrepüléseket végeztek vele. A mentőváltozatok csúszótalpaira hordágyakat lehetett rögzíteni, így maximum két fekvő sebesültet szállíthatott. A csúszótalpakra géppuskákat is rögzíthettek, (oldalanként egyet illetve kettőt is akár) így korlátozottan alkalmazható volt földi csapatok tűztámogatására.
A Bell helikopterét az USA összes haderőneme rendszeresítette, úszótalpas változatait a Parti Őrség alkalmazta sikerrel.

A típus civil alkalmazásban szinte mindenre használható volt, a mezőgazdasági tevékenységtől kezdve a tűzoltáson át a pilótaképzésig, vagy épp rendőrségi feladatokig. A sikeres konstrukció számtalan továbbfejlesztést ért meg, és rengeteg alváltozat készült. Katonai változatát 35 ország fegyveres erői rendszeresítették.

Az Italeri makettje számomra igazi csemege volt. 1:72-ben még ifjú titán koromban megbírkóztam már vele, így nagy lelkesedéssel bontottam ki az 1:48-as dobozát. Nem csalódtam, szinte ugyanaz a makett, mint a 72-es, csak felnagyítva. A két öntőkereten lévő alkatrészek jól megmunkáltak, sorja alig akadt. A Típus sajátos kialakítása miatt panelvonalak nincsenek. A részletesség változó. A motor és a környéke nagyon jól sikerült, minden cső külön alkatrész, mondjuk emiatt pepecs meló összerakni. A kész motort a törzsrácsba ragasztása előtt érdemes többször szárazon bepróbálni. A torzsrács szintén jól sikerült, összerakása nem bonyolult, de itt is nyilván előre érdemes mindent lefesteni, különben összerakás után igen nehéz lesz a dolgunk. A helikopterhez kétféle üzemanyagtartályt kapunk, de hogy melyik festésű géphez melyik jár, az nem igazán világos. A pilótafülke sem rossz, de itt több dolgot is hiányolok. A műszerfal műszerei csupán kiálló korongok, ennél még egy matrica is jobb (ami viszont nincs). A műszerfal és a szélvédőbuborék közötti doboz nincs mellékelve, és hevedereket is csinálja mindenki magának. Ez azért kellemetlen, mert a fülkébe tökéletesen be lehet látni. A neten látható fényképek tanulsága szerint az anyósülésnél volt elhelyezve a tűzoltó készülék, ami a maketthez szintén nem jár. Szerencsére nekem volt egy gyantából készült készülékem (hogy honnan, az rejtély) és igencsak feldobta a berendezést. Az amerikai példányhoz fegyverzet gyanánt géppuskákat adnak, de ezek részletessége elég gyenge, emiatt nem is raktam fel ezeket. Az átlátszó alkatrészek közül az ajtókat nem feltétlenül kell felrakni, mert a képek tanulsága szerint inkább ajtó nélkül repültek (meg könnyebb is belátni). Kár, hogy a fülke alatti fényszóróhoz nem járt átlátszó alkatrész. Szerencsére a törzsrács felső részére jutott átlátszó villogó, jól mutat a kész maketten.
A matricázás pofon egyszerű, a szép és vékony matricákból elég keveset kell felrakni. Egy olasz, egy brit és egy amerikai helikoptert készíthetünk el.
boxart
boxart
DSC07552
DSC07552
DSC07553
DSC07553
DSC07554
DSC07554
decal
decal
DSC07577
DSC07577
DSC07578
DSC07578
DSC07580
DSC07580
DSC07581
DSC07581
2016.01.18.
trooper
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció