Kfz. 305 3 Tons Truck
1:48, Italeri
No.6606 (2010)
Pintér György - Múzeumi krimik
Azzal kezdeném, hogy harmadik makettként szerintem eléggé mellényúltam a választáskor. A második makettem egy JagdPanther 1:72-es volt, ami után azt hittem, hogy egy nagyobb méretarányú teherautó egyszerűbbnek fog bizonyulni, de tévedtem.
Mielőtt erre rátérnék, pár szó az eredetiről:
A Német hadsereg még a háború előtt célút tűzte ki, hogy egységes szállítójárműparkot alakít ki. A Blitz valójában nem egy típus, hanem egy egész teherautó-flotta gyűjtőneve lett volna.
A tervek ellenére 1930 végére több, mint 100-féle változat került szolgálatba. Ezen teherautó között szerepelt a még háború előtt, Adam Opel által tervezett teherautó, mely megfelelt a hadsereg követelményeinek, és lett a legelterjedtebb típus a háború folyamán.
A leginkább használatos típus vászon ponyvát kapott, de különböző változatai között megtalálható volt a kórházi, tartály, szerviz és parancsnoki változat is.
A teherautó meghajtásáról egy 3600cc-s, opel, 6 hengeres, benzines, 73.5 lóerős gondoskodott. Hátsókerék meghajtású volt.
3 tonna terhet tudott szállítani, vagy vontatmánnyal együtt 5 tonnát.
A kezdetben egyszerűnek tűnő konstrukció később mégis túl bonyolultnak bizonyult a keleti front sártengerében.
1944-ig 70.000 darab készült belőle, bár a német hadsereg folyamatos teherautó-hiánnyal küzdött,főleg a logisztikai szervezés miatt.
A makettről:
Ahogy az elején kezdtem, belenyúltam a makettbe. Ez az első Italeri makettem, míg az első két makettem Revell volt. Itt elég sűrűn szidják a Revellt, és a doboz minőségéből, illetve első ránézésre a manuál alapján nekem úgy tűnt, nagyobb segítséget kapok mint eddig.
Első csalódásom ott kezdődött, amikor szembesültem azzal, hogy az Italeri által megadott festékek elég szegényesek. A Revellnél elég sokféle színt ad meg, beleértve a kevert színeket is, amik ráadásul elég sokfelé beszerezhetőek.
A Italeri esetén több napig bújtam az internetet, amíg sikerült Model Master festékeket beszerezni, amik ráadásul össze-vissza vannak számozva. Segítségképpen (?) azért vannak más színkódok is RLM, RAL és F.S., bár az is hol van, hol nincs. Az F.S.-ről most sem tudom, mi.
Az első hibán talán pont ebből adódott, Az alap homokszín, amit RLM 79-nek adott meg az egyik internetes táblázat szerint megfelel a Revell 382-es színével. Igaz, megrendelhettem volna a Model Master 2088-asát, ami mint kiderült,bizonyos helyeken újabb kavarásképpen Model Master II néven fut, de bíztam a táblázatban. Sőt már azóta megtaláltam a Revell 17-es Afrika barnáját, ami talán a legjobb választás lett volna.
De én bíztam a táblázatban. Nem kellett volna. A építés hevében a legvégén vettem észre, hogy nem igazán passzol ez a szín sem a dobozon lévő képpel, sem úgy általában a mások által készítettel. Abban bíztam a végén, hogy a pasztellkréta majd világosít rajta, ami igaz is lett.
Úgy általában is igaz volt, hogy szinte alig találtam fényképet teherautóról, tehát sok esetben lövésem nem volt azzal kapcsolatban, milyen szint kéne használjak.Ami a készlet hibája szerintem, hogy a dobozon lévő festés köszönő viszonyban sincs a leírás által ajánlott afrikai festéssel.Másrészt fogalmam nincs, hogy például egy Európából Afrikba szállított 30-as években gyártott teherautó alja hogy nézhetett ki. Használtak-e alvázvédelmet már akkor, ha igen, milyen? Afrikai homokos terep mennyire fedi el a rozsdát, vagy hogy koszol?
A makettre visszatérve nagyon nem jött be nekem ez a fém alváz.Egyfelől jó lenne, mert nem deformálódik, de kínszenvedés volt bármit is ráragasztani.
A fülke összeillesztésével is sokat szenvedtem, mert mint az 5 darabot egyetlen fázisban kellett illeszteni, ami majdnem teljesen elszúrta a makettet, mivel a legvégén a középen lévő fülke alját kellett odacsavarozni az alvázhoz. Egy nagyon picit így is ferde a bódé.
Általában is igaz volt, hogy sok helyen pontatlan volt a makett. A plató és a fülke nagyon közel került egymáshoz, mait csak úgy tudtam korrigálni, hogy a platót nem is csavartam be, csak a ragasztó fogja.
Nehezményeztem például, hogy az ajtó nem volt nyitható. Szerintem ennél a méretaránynál ez már megoldható lett volna, vagy legalább különálló darabként lehetett volna opcionálisan nyitva.
Az alapozó festésnél figyelembe vettem az itt kapott hasznos tanácsokat, amit ezúton is köszönök. tehát az előzőekhez képes egy sötétebb metál alapozást adtam a makettnek. Erre jött rá a Revell 382.
Az álcázás festésnél szintén nem segített a leírás. Itt beszereztem az általa javasolt MM II 2092 Light green-t, de bár ne tettem volna, mert nagyon világosnak tűnt elsőre. Aztán később megnyugtattam magam, hogy ha jól nem néz ki, de legalább talán pontos, hiszen nem valószínű, hogy olyan nagyon méregzölddel álcáztak volna a sivatagban.
A ponyvával annyit variáltam, hogy nem tudtam eldönteni, hogy rajta legyen-e vagy sem, ezért a végén négy csapot ragasztottam rá belülről, így levehető. Hozzáteszem, ez is megoldhatták volna gyárilag.Magát a ponyvát is nehéz volt festenem. Itt mondjuk bolond voltam, mert a gyárilag javasolt és beszerzett MM festékről megfeledkeztem, illetve a dobozon lévő ponyva is barna inkább.Ebből kifolyólag Revell 42-es olajzöld-nél maradtam alapszínként, amit megfújtam szintén Revell 86-es olajsárgával.
Itt kipróbáltam a művészolajos árnyékolást. Nem volt valami nagy siker. Az egyik oldal elsőre jó lett, ám a mások oldal másodjára sem igazán.
A csákány és lapát felhelyezéssel sok munka volt. Leginkább azért, mert sikerült csiszolásnál eltörnöm a csákány nyelét. Illetve voltam olyan buta, hogy kidobtam a lámpa búráját a már üresnek hitt kerettel együtt. Mivel nem akartam egy szinte tenni a takarófedéllel, ezért Epokittal aládolgoztam és Revell 90-es aláfestettem, hogy azért legyen valami búrahatás.
A koszolást pasztellkrétával oldottam meg. Háromféle színből próbáltam sivatagi homokot keverni, jóllehet lövésem nincs, milyen is színe a sivatagi homoknak.
Az elülső sárhányók elején lévő két fehér csík szintén nem szerepelt a leírás végső festésmintájánál, csak a korabeli képeket nézegetve láttam pár képen. Akkor azt hittem, hogy sérülés javítása, de aztán jobban megnézve leírást, láttam, hogy szerepelt az egyik ábrán.Mivel viszont a korabeli képeken is hol ott van, hol nincs, ezért nem tettem rá végül.
A pálmafás matricánál viszont utólag vettem észre, hogy nincs ott a hatalmi jelkép. Gondolom okkal. Nem tudom, hogy mások hogy rakták fel. Értem én, hogy tiltott hatalmi jelkép, de így meg nem túl korhű.
Összességében nekem tetszik az eredmény, de az Italeriben csalódtam. Nyilván sok hibát is vétettem, de az vigasztal, hogy ebből a teherautóból valószínűleg a háború alatt sem lehetett volna két egyformát találni.
Mielőtt erre rátérnék, pár szó az eredetiről:
A Német hadsereg még a háború előtt célút tűzte ki, hogy egységes szállítójárműparkot alakít ki. A Blitz valójában nem egy típus, hanem egy egész teherautó-flotta gyűjtőneve lett volna.
A tervek ellenére 1930 végére több, mint 100-féle változat került szolgálatba. Ezen teherautó között szerepelt a még háború előtt, Adam Opel által tervezett teherautó, mely megfelelt a hadsereg követelményeinek, és lett a legelterjedtebb típus a háború folyamán.
A leginkább használatos típus vászon ponyvát kapott, de különböző változatai között megtalálható volt a kórházi, tartály, szerviz és parancsnoki változat is.
A teherautó meghajtásáról egy 3600cc-s, opel, 6 hengeres, benzines, 73.5 lóerős gondoskodott. Hátsókerék meghajtású volt.
3 tonna terhet tudott szállítani, vagy vontatmánnyal együtt 5 tonnát.
A kezdetben egyszerűnek tűnő konstrukció később mégis túl bonyolultnak bizonyult a keleti front sártengerében.
1944-ig 70.000 darab készült belőle, bár a német hadsereg folyamatos teherautó-hiánnyal küzdött,főleg a logisztikai szervezés miatt.
A makettről:
Ahogy az elején kezdtem, belenyúltam a makettbe. Ez az első Italeri makettem, míg az első két makettem Revell volt. Itt elég sűrűn szidják a Revellt, és a doboz minőségéből, illetve első ránézésre a manuál alapján nekem úgy tűnt, nagyobb segítséget kapok mint eddig.
Első csalódásom ott kezdődött, amikor szembesültem azzal, hogy az Italeri által megadott festékek elég szegényesek. A Revellnél elég sokféle színt ad meg, beleértve a kevert színeket is, amik ráadásul elég sokfelé beszerezhetőek.
A Italeri esetén több napig bújtam az internetet, amíg sikerült Model Master festékeket beszerezni, amik ráadásul össze-vissza vannak számozva. Segítségképpen (?) azért vannak más színkódok is RLM, RAL és F.S., bár az is hol van, hol nincs. Az F.S.-ről most sem tudom, mi.
Az első hibán talán pont ebből adódott, Az alap homokszín, amit RLM 79-nek adott meg az egyik internetes táblázat szerint megfelel a Revell 382-es színével. Igaz, megrendelhettem volna a Model Master 2088-asát, ami mint kiderült,bizonyos helyeken újabb kavarásképpen Model Master II néven fut, de bíztam a táblázatban. Sőt már azóta megtaláltam a Revell 17-es Afrika barnáját, ami talán a legjobb választás lett volna.
De én bíztam a táblázatban. Nem kellett volna. A építés hevében a legvégén vettem észre, hogy nem igazán passzol ez a szín sem a dobozon lévő képpel, sem úgy általában a mások által készítettel. Abban bíztam a végén, hogy a pasztellkréta majd világosít rajta, ami igaz is lett.
Úgy általában is igaz volt, hogy szinte alig találtam fényképet teherautóról, tehát sok esetben lövésem nem volt azzal kapcsolatban, milyen szint kéne használjak.Ami a készlet hibája szerintem, hogy a dobozon lévő festés köszönő viszonyban sincs a leírás által ajánlott afrikai festéssel.Másrészt fogalmam nincs, hogy például egy Európából Afrikba szállított 30-as években gyártott teherautó alja hogy nézhetett ki. Használtak-e alvázvédelmet már akkor, ha igen, milyen? Afrikai homokos terep mennyire fedi el a rozsdát, vagy hogy koszol?
A makettre visszatérve nagyon nem jött be nekem ez a fém alváz.Egyfelől jó lenne, mert nem deformálódik, de kínszenvedés volt bármit is ráragasztani.
A fülke összeillesztésével is sokat szenvedtem, mert mint az 5 darabot egyetlen fázisban kellett illeszteni, ami majdnem teljesen elszúrta a makettet, mivel a legvégén a középen lévő fülke alját kellett odacsavarozni az alvázhoz. Egy nagyon picit így is ferde a bódé.
Általában is igaz volt, hogy sok helyen pontatlan volt a makett. A plató és a fülke nagyon közel került egymáshoz, mait csak úgy tudtam korrigálni, hogy a platót nem is csavartam be, csak a ragasztó fogja.
Nehezményeztem például, hogy az ajtó nem volt nyitható. Szerintem ennél a méretaránynál ez már megoldható lett volna, vagy legalább különálló darabként lehetett volna opcionálisan nyitva.
Az alapozó festésnél figyelembe vettem az itt kapott hasznos tanácsokat, amit ezúton is köszönök. tehát az előzőekhez képes egy sötétebb metál alapozást adtam a makettnek. Erre jött rá a Revell 382.
Az álcázás festésnél szintén nem segített a leírás. Itt beszereztem az általa javasolt MM II 2092 Light green-t, de bár ne tettem volna, mert nagyon világosnak tűnt elsőre. Aztán később megnyugtattam magam, hogy ha jól nem néz ki, de legalább talán pontos, hiszen nem valószínű, hogy olyan nagyon méregzölddel álcáztak volna a sivatagban.
A ponyvával annyit variáltam, hogy nem tudtam eldönteni, hogy rajta legyen-e vagy sem, ezért a végén négy csapot ragasztottam rá belülről, így levehető. Hozzáteszem, ez is megoldhatták volna gyárilag.Magát a ponyvát is nehéz volt festenem. Itt mondjuk bolond voltam, mert a gyárilag javasolt és beszerzett MM festékről megfeledkeztem, illetve a dobozon lévő ponyva is barna inkább.Ebből kifolyólag Revell 42-es olajzöld-nél maradtam alapszínként, amit megfújtam szintén Revell 86-es olajsárgával.
Itt kipróbáltam a művészolajos árnyékolást. Nem volt valami nagy siker. Az egyik oldal elsőre jó lett, ám a mások oldal másodjára sem igazán.
A csákány és lapát felhelyezéssel sok munka volt. Leginkább azért, mert sikerült csiszolásnál eltörnöm a csákány nyelét. Illetve voltam olyan buta, hogy kidobtam a lámpa búráját a már üresnek hitt kerettel együtt. Mivel nem akartam egy szinte tenni a takarófedéllel, ezért Epokittal aládolgoztam és Revell 90-es aláfestettem, hogy azért legyen valami búrahatás.
A koszolást pasztellkrétával oldottam meg. Háromféle színből próbáltam sivatagi homokot keverni, jóllehet lövésem nincs, milyen is színe a sivatagi homoknak.
Az elülső sárhányók elején lévő két fehér csík szintén nem szerepelt a leírás végső festésmintájánál, csak a korabeli képeket nézegetve láttam pár képen. Akkor azt hittem, hogy sérülés javítása, de aztán jobban megnézve leírást, láttam, hogy szerepelt az egyik ábrán.Mivel viszont a korabeli képeken is hol ott van, hol nincs, ezért nem tettem rá végül.
A pálmafás matricánál viszont utólag vettem észre, hogy nincs ott a hatalmi jelkép. Gondolom okkal. Nem tudom, hogy mások hogy rakták fel. Értem én, hogy tiltott hatalmi jelkép, de így meg nem túl korhű.
Összességében nekem tetszik az eredmény, de az Italeriben csalódtam. Nyilván sok hibát is vétettem, de az vigasztal, hogy ebből a teherautóból valószínűleg a háború alatt sem lehetett volna két egyformát találni.
|
| P1010403 |
|
| P1010638 |
|
| P1010641 |
|
| P1010643 |
|
| P1010646 |
|
| P1010647 |
|
| P1010649 |
|
| P1010653 |
|
| P1010654 |
|
| P1010656 |
|
| P1010658 |
|
| P1010666 |
|
| P1010667 |
|
| P1010671 |
2012.10.07.
Utolsó módosítás: 2012.10.13.
Utolsó módosítás: 2012.10.13.