Pintér György - Múzeumi krimik
Az egész a papír-repülőkkel kezdődött. Nagyon megtetszett, hogy részben a szerkezetet is ki kell alakítani, és hát a festéssel még mindíg hadilábon állok, így elkezdtem építgetni letölthető papír repülőket. Az első világháborús gépeket amúgy is szeretem, mert sokkal jobban látszik a szerkezet, a huzalok és hát van egy hangulata a dolognak. Az első papírrepülőm a témában egy Spad VII volt, amit akkor még ingyen, amolyan kipróbálható változatban lehetett letölteni. Nem sikerült valami fényesen, azóta unokaöcsémnél van (szerintem már nem 1 darabban). Na, de ez nem az élettörténetemről szól, hanem az építésről, úgyhogy kanyarodjunk is vissza.
A Nieuport 17-et is úgy találtam a neten, de egy kicsit fel kellett javítani. Corel Draw rajzolóprogrammal lett átméretezve 1:32-es méretarányra és átrajzolva a Flyboys c. filmben látott gépre. A pontos képekben az Eduard letölthető festési képei segítettek.
Tulajdonképpen ezzel akár kész is lett volna a tervezés és elkezdhettem volna építeni, de szerettem volna több élvezetet találni a szerkezeti hűség kialakításában (már amennyire ezt lehet élvezni és már amennyire ezt sikerült is elérni). Igyekeztem imitálni amit lehetett a sok Interneten talált szerkezeti rajz alapján, így került sor az amúgy áttetsző papír közé kerülő szerkezet-imitálásra kartonból.
Lustaság fél egészség. Aki már készített papírmakettet, biztos tudja milyen macerás, amikor sok kis darabot kell összeragasztani és még szépnek is illene lennie (már úgy nagyjából...). Ebbe a problémába én is beleütköztem, többek között ezért is használtam fel más anyagokat is, például a motornál fémet, a fa részeken -ki hinné- fát. Az már más kérdés, hogy adott esetben (remélhetőleg itt is) az eredmény az élethűség javára vált, hiszen nem színezett papír, hanem ugyanolyan anyagból készült.
Egy csavar a történetben. A légcsavar egy külön téma volt. Ha már elkezdtem a papíron kívül más anyagokat is használni, akkor miért ne lehetne fából a légcsavar is. Az igazihoz hasonlóan több réteg összeragasztása után lett kivágva, majd kireszelve, csiszolva a forma.
A törzs merevítései szintén szerkezeti rajzok alapján készültek, reméltem, hogy ott is áttetsző lesz a papír, de nem nagyon látszik, viszont az ülés mögött úgy is belátni, szóval nem volt hiába a munka (már azon felül, hogy a saját lelkemet megnyugtattam, hogy megcsináltam).
Az összerakással voltak problémáim, sok helyen elszámoltam magamat és ezért kicsit foltos néhány helyen. Még van hova fejlődnöm papírmakettezés terén (is).
Annak azért már örültem, amikor a szárnymerevítő huzalokat fűztem be és a vezérgépnek járó szalagot ragasztottam föl és végre befejeztem :)
Vagy még sincs vége? Avagy, készül az ellenség...
Ha már úgy alakult, hogy átrajzoltam az egyiket, miért ne csinálhattam volna meg a másikat is? Hát megcsináltam a Hollywoodilag elmaradhatatlan "főgonosz" fekete gépét is, szintén egy neten talált "kitből".
Töredelmesen be kell vallanom, hogy ennek a megépítésébe nem fektettem annyi energiát, mint a Nieuportba, éppen ezért kevesebb fáziskép is készült, de azért remélem nem nagyon látszik!
A legtöbb alkatrész papírból készült és ami nem, az is csak a lustaság miatt lett más anyag, vagy mert papírból több darab vagy macerásabb lett volna az elkészítése. Persze azért az alkotási vágy itt is szárnyakat kapott, de egy profibb makettező így is körberöhögi mindkét repülőgépet.
A motor hengerei kartonnal megerősített papírból készültek, amire rézdrótot tekertem hűtőborda imitálásnak és a tűzőgépben használt kapoccsal készült el a két szelep (hengerenként), majd az egészet egy fém színű filccel akartam befesteni, de sajnos folyékonyabban és lakk-szerűbben működött, mint számítottam rá, ami a makro-fényképeken nagyon látszik. A motor egyébként a légcsavarral együtt elforog a gombostű tengelyen. Úgy tudom igazából is ilyen volt.
A kormánymozgató rudak, amiket a huzal mozgat (most nem jut eszembe a rendes neve), vastagabb rézdrótból készült, aminek a végét kilapítottam laposfogóval, majd kifúrtam, hogy könnyebb legyen a cérna-huzalt rögzíteni benne.
A géppuska fő, mechanikus része sztirol darabokból készült a papír nyomtatványt sablonként használva. A cső érvéghüvelyből, míg a vastagabb, hosszabbik hengeres része hurkapálcából készült.
A célkeresztek vékony rézdrótból, pillanatragasztóval ragasztva készültek (itt kinőtt néhány ősz hajszálam). Majd az egészet feketére festettem. Lehet, hogy igazából nem így álltak a géppuskák, de nekem így szimmetrikusan jobban tetszik és nem utolsó sorban felragasztani is könnyebb volt :)
A repülőgép emelési pontjai illetve a fellépő szintén rézdrót, de szerintem ez látszik is.
Még mindíg van mit gyakorolnom papírmakettezés terén, amit a közeli (meg a távoli) képek kegyetlenül ki is emelnek, de legalább gyakoroltam és kicsit komplettebb lett a repülőgép park.