Útépítési segédlet
Pintér György - Múzeumi krimik Mivel nagyon sok dioráma alapeleme az út, laikusként utánanéztem néhány dolognak. Hátha segítség annak aki még sohasem készített utat. Várnám a megjegyzések közé az út készítési módjait (gipsz, aszfalt, kavics stb.) legyen összegyűjtve ez is.


Eme rögtönzött úttant nyugodtan ki lehet egészíteni.

A római útépítést (1. kép) a merész vonalvezetés és az alapos kivitel jellemezte. Az utak évezredes fennmaradásukat a mély alapozásnak köszönhetik. Az alapozás legalább 1 méter mély, de legalább a fagyhatárig ért le. A terméskő alap (statumen) 30 cm vastagságú lapos kővekből álló réteg volt. Erre jött az ökölnyi kövekből készült ruderato, ami 25 cm vastagságú. Felette kisebb kavicsokból álló nucleus (25 cm) helyezkedett el. Valamennyi réteget mészhabarcsba tették. A legfelső réteg homokos kavics vagy ritkán terméskő (20 cm). A kötőanyagul haszált mész (calx) után nevezték el a franciák a kövezett utat (via calciata) chaussée-nak (sosszé). Az építkezéshez mindig a helyben található anyagokat használták fel. Például a Savárián átvezető utat sághegyi bazaltkővel burkolták.

Makadám, (2. kép) hengerelt zúzottkő útburkolat. Nevét Mac Adam, (1756-1836) skót mérnöktől kapta. "Makadám.-útburkolatot jól tömörített földalapra helyezik, kőszén-szerkezettel; az élükkel felfelé rakott nagy alapköveket zúzottkövekkel kiékelik, erre zúzalékot hengerelnek; hengerlés közben vízzel locsolják, hogy egyrészt a szemcsék közötti súrlódást csökkentsék, másrészt az iszapolást, (kötést) bemossák a szemcsék közötti üregekbe. Hézagmentes felület nyerése céljából aszfaltos, (bitumenes) felületi kezelésű vagy cementtel töltik ki.

A macskakő (3. kép) utak, terek kövezésére használt, szögletesre faragott, domború felületű, általában bazalt. A második világháborúig elterjedt szabadtéri burkolási módszer volt a macskakövek szoros, adott mintázatú lerakása (4. kép). Az 5. képen kiskockakő burkolat látható, melynek mintázata úgynevezett "kétsoros átkötés". Ennek egy blokkját a 6. képen látjuk. Mind az említettek, mind a hullámvonalban (koszinusz görbére emlékeztető körív illesztések) mintázata a kiskockakő szabálytalan mérete és alakja miatt ésszerű kőfektetési mód: a különböző méretű kövek így csaknem maradéktalanul felhasználhatóak. A nagykockát is szokás volt ívesen lerakni (7. kép).

Míg a kiskő és kiskockakő szabálytalansága miatt (méretük 10-12 cm-es él a látható felületen) erre a módszerre szükség volt, addig a "bányanedves" állapotban pontosabban hasított és megmunkált nagykockakő burkolatot (18 cm x 18 cm) egyenes vonalban, általában az úttengellyel 45 fokos szöget (8. kép) bezárva fektették az ágyazatba. Ekkor viszont szükség volt a széleken püspöksüveg kőre, kötőszögkőre, esetleg háromszögkőre, valamint kötőkőre (27 cm x 18 cm) az úttengelyben is. Volt hogy a padkára 90 fokban fektették a köveket, de kötésben (mint a téglafalat szokás) (9. kép). A kövek kötésben rakása mindig kevésbé bomló felületet jelent, mint a hálós, sakktáblaszerű fektetés (10. kép).

A 11., 12., 13. képeken vegyes burkolatok és kapcsolódásuk látható.

A 14. és 15. kép a 45 fokos kockakő variációit mutatja. A 16. képen a 90 fokos kötésbeni elhelyezés látszik, hoszabb és rövidebb kövekkel. A 17. képen a macskakő kirakásának szisztémája látható.
1_kep_ut_romai
1_kep_ut_romai
2_kep_makadam
2_kep_makadam
3_kep_macskako
3_kep_macskako
4_kep_kiskocka_kotes
4_kep_kiskocka_kotes
5 kép kiskocka szerkezete
5 kép kiskocka…
6_kep_kockako_blokk_szamos
6_kep_kockako_blokk_…
7_kep_nagykocka_ives
7_kep_nagykocka_ives
8_kep_45_fok
8_kep_45_fok
9_kep_ut_nagykocka_90_kotes
9_kep_ut_nagykocka_9…
10_kep_bazalt_sakktabla
10_kep_bazalt_sakkta…
11_kep_kiskocka_jarda
11_kep_kiskocka_jard…
12_kep__nagykocka_es_kicsi
12_kep__nagykocka_es…
13_kep_vegyes
13_kep_vegyes
kőminta0
kőminta0
kőminta01
kőminta01
kőminta1
kőminta1
kőminta2
kőminta2
2009.03.30.
Utolsó módosítás: 2009.04.06.
Gotha
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
Csapol
2009.04.23. 21:17:04
Nagyon érdekes volt a cikked, gratulálok hozzá.
Én a gyermekeimnek készítek terepasztalt. A járda kövezetének a sorozatgyártását (a mennyisége miatt) a következőképpen tervezem. A kövek alaprajzához gipsz alapot öntök. Ebbe karcolom bele a rajzolatokat. Ez lesz a "pozitív" azaz az az alak amit meg szeretnék kapni. Keretet készítek neki, majd ólomból egy vékony réteget öntök rá.
Ez lesz a "negatív", ami az öntőformám lesz.Erre az öntőformára aztán papírmaséból (feloldott újságpapír, tapétaragasztóval vagy enyvvel rögzítve) öntöm a sokszorosításokat.
Esetleg az ólóm öntőformát szilikon formaleválasztóval (pl.:autószilikon spray) lefújom, hogy a kész darab ne ragadjon bele.
Ezt még csak elterveztem, nem próbáltam ki. Lehet, hogy annyira körülményes lesz, hogy nem érdemes vele bíbelődni. A gipsz öntvényekkel szemben annyi az előnye, hogy a terepasztal nem nehéz, és a játék közben a sarkos részei nem törnek (a gipsz igen csak töredezik).
Üdv: Csapó László
Gotha
2009.04.23. 21:25:58
Ez is nagyon érdekes, majd tájékoztass minket, hogy mire jutottál vele! Szerintem nagyon finom papírpépet kell készíteni, lehet hogy nem újságból, hanem finomabb papírból kell készíteni, nem tudom. Üdv
Kalóz
2010.10.29. 13:31:55
Szia, Gotha!
Sajnos csak most olvastam a nosztalgia oldalról, de nem találtam ott bejelentkezési lehetőséget, Ha érdekel, tudok küldeni régi repülőgép makett dobozok képeit. Ha érdekel, küldj egy emilt, címem: skalozkukacgmail.com
Üdv és várom: Kurusa Sándor - Kaloz
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció