Tiger I.
1:72, Revell
Pintér György - Múzeumi krimik
2007 novemberében vásároltam ezt a készletet, hogy karácsonyi ajándék legyen belőle. Az idő rövidsége miatt kicsit kapkodva építettem, de azért kész lett az utolsó pillanatra. Ritkán építek harcjárművet (72-est meg még soha), inkább „repülős” vagyok; de a Tigris azért mégiscsak Tigris. Sokat nem kellett gondolkodnom, hogy mit vegyek: a Revell készletét választottam és nem is bántam meg.
A makett-véleményem szerint-nagyon jó minőségű. Bár néhol van egy kis sorja (a meghajtókeréken pedig elég sok), ezeket könnyen el lehetett tüntetni.
Az illeszkedése kiváló, tömíteni sehol sem kellett, minden pont a helyére passzol.
Az építéssel így viszonylag gyorsan haladtam: még munka mellett is kb. 10 nap alatt összeállt a kistigris. Kb. követtem az összeállítási útmutatót, a lánctalpakat a legvégére hagytam, ezen kívül mindent a rajz szerinti sorrendben raktam össze.
Mivel az idő sürgetett, így nem gondolkodhattam túl bonyolult festésben. Egy fiktív festést készítettem: egyszínű fehér téli álca, jó sáros alvázzal.
Két dolog is befolyásolt a döntésben az időhiányon kívül; egyrészt a fehér szín jól érvényesül azon a gesztenyebarna talapzaton amire terveztem elhelyezni, másrészt ki akartam próbálni egy számomra szimpatikus festési eljárást.
Ezt a Pro modell 2006/4-es számában mutatja be Luciano Rodríguez. Először hófehérre festi a makettet, majd visszakoptatja, koszolja.
Gondoltam, hogy ez talán még nekem is menne. :)
Az alapkoncepció az lett, hogy egy nem túl leharcolt fehér tigris készüljön megszáradt/fagyott sárral.
Életemben először használtam szórópisztolyt (kölcsön kaptam), és az egyszínű festés nem is volt megoldhatatlan. Bár a festékréteg vastagsága jelentős különbségeket mutatott, ezt a sok koszolás/sarazás eltüntette.
A technikát nem részletezném, hiszen bárki elolvashatja…
A sár Humbrol földbarnából és hintőporból készült. Sajnos azt az apróságot nem vettem számításba, hogy a hintőpor fehér, így a sár is ennek megfelelően vérszegény lett.
Olyan halvány capuccino színű; viszont kellemes kamilla illatú a hintőportól…. :)
Annyira megtetszett ez a technika, hogy ész nélkül saraztam amit értem, ennek köszönhetően a lánctalp felhelyezésével vért izzadtam: a sok sártól nem maradt hely a lánctalpnak.
Főleg a meghajtókerék környékére volt nehéz beszuszakolni a szemenkénti részt.
Sok pillanatragasztó és káromkodás fogyott, de ennek ellenére sem lett tökéletes.
Majd legközelebb már tudom mire figyeljek.
Összességében azért elégedett vagyok az elkészült művel.
A célom igazából a gyakorlás volt és annak nagyon jó volt. Így dobozból építve is elég élethűnek tűnik, talán csak a vontatókábelek „gagyik”.
Négy hét alatt elkészült, ami nálam abszolút rekord (egy 72-es Hurricane már 3 éve készül és még csak a matricázásnál tartok… ).
Remélem egyszer lesz időm magamnak is építeni egy Tigrist, egyébként mindenkinek csak ajánlani tudom a Revell készletét.
A makett-véleményem szerint-nagyon jó minőségű. Bár néhol van egy kis sorja (a meghajtókeréken pedig elég sok), ezeket könnyen el lehetett tüntetni.
Az illeszkedése kiváló, tömíteni sehol sem kellett, minden pont a helyére passzol.
Az építéssel így viszonylag gyorsan haladtam: még munka mellett is kb. 10 nap alatt összeállt a kistigris. Kb. követtem az összeállítási útmutatót, a lánctalpakat a legvégére hagytam, ezen kívül mindent a rajz szerinti sorrendben raktam össze.
Mivel az idő sürgetett, így nem gondolkodhattam túl bonyolult festésben. Egy fiktív festést készítettem: egyszínű fehér téli álca, jó sáros alvázzal.
Két dolog is befolyásolt a döntésben az időhiányon kívül; egyrészt a fehér szín jól érvényesül azon a gesztenyebarna talapzaton amire terveztem elhelyezni, másrészt ki akartam próbálni egy számomra szimpatikus festési eljárást.
Ezt a Pro modell 2006/4-es számában mutatja be Luciano Rodríguez. Először hófehérre festi a makettet, majd visszakoptatja, koszolja.
Gondoltam, hogy ez talán még nekem is menne. :)
Az alapkoncepció az lett, hogy egy nem túl leharcolt fehér tigris készüljön megszáradt/fagyott sárral.
Életemben először használtam szórópisztolyt (kölcsön kaptam), és az egyszínű festés nem is volt megoldhatatlan. Bár a festékréteg vastagsága jelentős különbségeket mutatott, ezt a sok koszolás/sarazás eltüntette.
A technikát nem részletezném, hiszen bárki elolvashatja…
A sár Humbrol földbarnából és hintőporból készült. Sajnos azt az apróságot nem vettem számításba, hogy a hintőpor fehér, így a sár is ennek megfelelően vérszegény lett.
Olyan halvány capuccino színű; viszont kellemes kamilla illatú a hintőportól…. :)
Annyira megtetszett ez a technika, hogy ész nélkül saraztam amit értem, ennek köszönhetően a lánctalp felhelyezésével vért izzadtam: a sok sártól nem maradt hely a lánctalpnak.
Főleg a meghajtókerék környékére volt nehéz beszuszakolni a szemenkénti részt.
Sok pillanatragasztó és káromkodás fogyott, de ennek ellenére sem lett tökéletes.
Majd legközelebb már tudom mire figyeljek.
Összességében azért elégedett vagyok az elkészült művel.
A célom igazából a gyakorlás volt és annak nagyon jó volt. Így dobozból építve is elég élethűnek tűnik, talán csak a vontatókábelek „gagyik”.
Négy hét alatt elkészült, ami nálam abszolút rekord (egy 72-es Hurricane már 3 éve készül és még csak a matricázásnál tartok… ).
Remélem egyszer lesz időm magamnak is építeni egy Tigrist, egyébként mindenkinek csak ajánlani tudom a Revell készletét.
|
| Az újszülött |
|
| Felülről |
|
| Hátulról |
|
| Hófehérke |
|
| Felülről kész |
|
| Tiger I 01 |
|
| Tiger I 02 |
|
| Tiger I 03 |
2008.02.22.