1+1=1, avagy vasököl oda üt, ahova köll!

Szu-14

1:72, S-Model, ACE, saját No.PS720100, PS72560
A cím nem matematikai tévedés, bár annak látszik. Eddig négy T-35 makettet raktam össze. Pár éve hozzájutottam egy S-Model gyártású készlethez, amiben a kettőből az egyik makett volt benne. De minek nekem egy ötödik? Semmi másért, mint hogy elkészítsem a szovjet Vörös Hadsereg egyik valóban "ütős" próbálkozását, egy nagyon nehéz löveget, a Szu-14-et.

Ez az egyik "1"-es az összeadásban, a T-35-ös alváz. A másik az ACE B4-es löveg 1/72-es makettje. A dobozon a 152-es löveggel ellátott B2 szerepel, de megépíthető a "nagytestvér" is. Ez a másik "1" az összeadásban. Az eredmény pedig egy harmadik, ami a két makett összeépítése után létrejön.

Nagyon nehéz, hiszen egy B-4-es jelzésű 203 mm-es tarackot álmodta rá a tervezője, P.N. Szjacsintov. A harmincas években - persze a béke védelmében - komoly tervek születtek a Munkás-Paraszt Vörös Hadsereg (PKKA) erejének korszerűsítésére. Már akkor kiderült, hogy nem hátrány, ha egy tűzérségi eszköz helyet tud változtatni önerőből. Így született meg a Szu-14. (Ebben az esetben a "Szu" nem a Szuhoj irodát jelöli, hanem a "szamohodnaja usztanovka" azaz, az "önjáró egység" orosz rövidítésének betűsora!)

Minden ment is a maga útján amikor beütött a "csisztka", az 1937-39 között zajló sztálini tisztogatás, aminek során nem csak a dicső Vörös Hadsereg komplett vezérkarát fejezték le - szinte szó szerint -, de a tervezők, fejlesztők között is véres rendet vágtak. Így rövid, ámde a finomságot teljes mértékben nélkülöző vizsgálat után a "nép ellenségét", Szjacsintovot is elérte a végzet egy tarkólövés formájában. A munkái pedig mentek a lefolyóba. Azaz nem!

A hadsereg semmit nem dob el - csak a kézigránátot - és egy raktárba került a 203 mm-es löveggel felszerelt egyik és az ugyanazon a bázison megépített, 152 mm-s löveggel ellátott másik példány is. Két év múlva, amikor a szovjet hadak az "idegen földön, kevés vérrel" elv alapján a finn Mannerheim-vonalnál szerencsétlenkedtek, valakinek eszébe jutottak ezek a fegyverek. A finn betonerődök ellen ideális lett volna a bevetésük. Az ügymenetet azonban már akkor sem a kapkodás jellemezte. 1940 februárjában a 185-ös üzemben igyekeztek hadrafoghatóvá tenni őket. Mire végeztek, vége is lett a háborúnak.
Na de jött a következő! Egyetlen dokumentált bevetésük 1941 decemberében, Moszkva alatt volt, ahol a fővárost megközelítő német csapatok ellen vetették be őket, minden bizonnyal "kirobbanó" sikerrel.

Amúgy filmhíradókon látható, hogy a 203-as löveg, saját lánctalpain, vontatott formában eljutott a Nagykörútra is. Hogy ott mit művelt, azt el lehet képzelni.

Nos, ennek a WOT-os rémálomnak az 1/72-es makettjét kezdtem el létrehozni. Két cég van, amelyik legyártotta, de egyik sem volt számomra elérhető. Az egyik a Fan Kit Models műgyanta gyártmánya, de ez a későbbi, 152 mm-es variáció. (Ahhoz képest, hogy román gyártó, Ploestiből, simán lehozta a "Varga RMI-1X/H - a világ első turboprop" repülője makettjét.) Létezik a Ostmodels No.R76 katalógusszámmal szintén műgyanta készlet. Létezett még egy moldáv cég, ami legyártotta, de égen-földön nem érhető már el. Így "magad uram, ha szolgád nincs!"

No, lássuk a munkát!
A kínai gyártású T-35-makett elkényezteti az embert, hiszen szép, jól illeszkedő alkatrészeket és egy szépen elkészített futóművet kapunk, gyárilag belógó lánctalppal egyben. Amúgy sem sok látszik belőle a köténylemezek miatt. A java a másik, az ACE nehézlövegének építésekor következett. Aki már épített 1/72-ben tüzérségi eszközt, az tudja, milyen örömmámor az ilyesmi. Komoly odafigyelést kívánt. Ráadásul azt is ki kellett találnom, mi az - miután önjáró alvázra építem -, amit NEM kell megépítenem. Jutott ez eszembe, miután a löveg mozgatásához szükséges nagy kerekű taliga teljes vázszerkezetét összeszentségeltem - mint kiderült, fölöslegesen. Szóval itt nem követhettem az amúgy alapos összeállítási rajzot.

Ami ennél is izgalmasabb volt az a legszebb része minden makett építésének, a készletben nem létező alkatrészek "összeszkreccselése". Látványos dolog a két munkahenger, aminek használatával az önjáró löveget le lehetett talpalni a lövés előtt. A másik szépség a két, eredetiben 200 kg teherbírású fedélzeti daru előállítása volt. Maga a felépítmény sztirollapokból állt össze. Ezt a platformot egy lemezborítás és egy korlát vette körül, nehogy a romboláson sürgölődő tűzérek lepottyanjanak a nagy igyekezetben.
Nos, a két munkahenger maradékos dobozból került elő. A daruk váza szintén sztirolcsík, amit a lap széléről vagdostam le. A görgők a lövegmakett maradékából adódtak. A kábeleket előbb húzott szálból gondoltam elkészíteni, aztán egy dekorboltban vásárolt 0,3 mm átmérőjű, zöld műanyag bevonatú dekordrót lett a befutó. A kipufogó hengere egy MiG mellé kapott gyorsítórakétából került a vezetőállás mögé, a csövek nagyméretű gemkapcsok darabjai. A korlát? Köszönhetően a nyáron, ősszel lezajlott részleges lakásfelújításnak, a romok közül sikeresen kimentettem egy nagyszemű műanyaghálót - gondolva a jövőre - amit a vakolat megfogására használnak egyébként. Volt itt is némi morgás, amire egyenként kivagdostam a fölös szálakat, de végül elkészült.

Egyszínű Humbrol 68-as festékkel fújtam telibe az egészet, ahogy volt. Miután összesen egy példány készült belőle, számozás nem volt - legalábbis nem láttam a fennmaradt képeken. Jó, a WOT-os változatra kreáltak valami feliratot, de maradjunk a tényeknél!
Még hátra voltak apróságok. A két sűrítettlevegős tartály, a szellőzők hajlított lemezei. Ezek mindenféle öntőkeret darabból és fémmaratás maradékaiból készültek el. A levegőbeömlőt fémmaratás maradékaiból hajlítottam. Végül felkerült a két golyószóró is, ami az eredetin - ha volt - a löveg önvédelmét kellett volna, hogy szolgálja. Azért vagyok bizonytalan, mert a fotókan nem nagyon látni, de a leírásokban szerepelt.

Ami hátravan, az egy jó kis alap készítése hozzá. Az alap egy hulladék falap darab lett. erre dolgoztam rá kis műfüvet, meg festegettem egy kicsit. Így talán jobban néz ki az összhatás!
"Közkívánatra" és mert az ötlet jó volt, állítottam mellé egy őrszemet is. Így valóban szemléletesebb, mekkora is volt ez a behemót.
Ez volt a kalandos kirándulásom az önjáró tűzérségi eszközök területére.
rozsdásítva
rozsdásítva
daru
daru
felépítménnyel0
felépítménnyel0
készülő_felépítmény
készülő_felépí…
löveg_nélkül
löveg_nélkül
köténylemez_nélkül
köténylemez_nélk…
készülőben1
készülőben1
készülőben2
készülőben2
alapos1
alapos1
alapos2
alapos2
kész1
kész1
kész3
kész3
kész2
kész2
őrszem1
őrszem1
őrszem3
őrszem3
őrszem5
őrszem5
2023.01.02.
Utolsó módosítás: 2023.01.22.
Miggyuri
Makettinfo Online Klub
Minimánia Makettépítő Kör
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció