- A két fő nyomtatótípus
- Gyantás nyomtató felépítése
- A nyomtatás folyamata
- A szintezés menete
- Az első nyomtatás
- Gyanta egészségre gyakorolt hatása
- Gyantafajták
- Mosás (washing)
- Gyantatálca mosása
- Használt mosófolyadék kezelése
- Alkoholos és vizes gyanta előnyök-hátrányok
- Kikeményítés (UV curring)
- Levegőszűrés
- Áramszünet
- Felbontás
- Kijelző
- Szükséges eszközök
- Karbantartás
- Használt gépek
A két fő nyomtatótípus
Szeretnél 3D-nyomtatót, de milyet? Kétféle háztartási 3D nyomtatótípust lehet megkülönböztetni, a filamentes (FDM/FFF), valamint a gyantás (SLA/MSLA/DLP/LCD) nyomtatókat. A két fő típus között alapvető eltérések vannak a nyomtatás és a felhasználás terén. FDM/FFF: (FDM: Fused Deposit Modeling, FFF: Fused Filament Fabrication) elnevezés a filamentes nyomtatóké, vagyis amikor egy dobra csévélt műanyaghuzalból nyomtat. Az FDM típusú nyomtatás nem alkalmas a makettezéshez való alkatrészek, feljavítások készítésére a nagyobb rétegvastagság (eltűnő részletek, sok utómunka) miatt. Amire tudnám esetleg javasolni, diorámák nagyobb kiterjedésű alkatrészeinek (hidak, épületek, falak) elkészítéséhez, egyéb makettező szerszámok, kiegészítők gyártására. Ebben a cikkben a másik fő csoportot próbáljuk kivesézni, a gyantás nyomtatást. Ha a későbbiekben FDM nyomtatóra utalok, akkor azt külön jelezni fogom. SLA/MSLA/DLP/LCD: (SLA: Stereolithographie, DLP: Digital Light Processing) eljárások pedig a gyantás (angolul: resin) nyomtatók. Az SLA nyomtatás során a gyanta egy UV-lézer segítségével keményedik meg. A DLP nyomtató egy úgynevezett DLP projektort használ, amely a nyomtatott tárgyat, vagy a nyomtatandó réteget pixelezett vászonra vetíti. Ahogy az a nevéből is látható, az LCD technológia LCD képernyős UV fényforrást alkalmaz, ahol a képernyő csak a szükséges területet világítja meg. Ahol a folyékony gyanta UV-fénnyel találkozik, megindul a térhálósodás és szilárd halmazállapotúra köt.
Nyomtatótípusok
Nyomtatótípusok
Gyantás nyomtató felépítése
A fő részegységeket tekintve minden gyantás nyomtató felépítése közel azonos. Van egy alsó gépház, ami rejti az összes elektronikát, néha a légszűrőt is (7). Ebben kap helyet az UV-fény forrása, az LCD panel, vagy épp az LCD projektor (DLP verziók). Ezt felülről egy átlátszó üveg zárja, amire az újabb gépeknél egy plusz kijelzővédő fóliát szokás rakni, ami ezt az üvegfelületet védi, sérülés, karc esetén pedig a fóliát kell cserélni, nem az üveglapot. Van gép, aminél ezt mellékelik és van, aminél gyárilag már rajta is van. A gépház része még a függőleges tengely vezetősínje és a golyós orsó (2), ami a munkalapot (base plate/building plate) (3) mozgatja. Ez a függőleges mozgás a Z-tengely, ami a rétegvastagságot biztosítja. A munkalapot a Z-tengelyen egy szorító rész tartja fixen (1). A munkalap az a felület, amire a nyomtatásunk fog elkészülni. Ez merül alá a gyantatartályba/tálcába (resin tank/vat) (5), amit minden esetben csavarok rögzítenek (4). Ezen kívül van egy színes gépburkolat, ami pedig a külső behatásoktól védi a munkateret. Ezen behatásoknál gondolok a külső UV forrásra (napfény), porra, szennyeződésre. A gép működtetését egy érintőkijelzővel lehet megoldani (6).
Nyomtató felépítése
A nyomtatás folyamata
Vegyük át lépésről lépésre a 3D-nyomtatás folyamatát. Szerzel egy 3D fájlt, jellemzően STL formátumban. A következő lépés a szeletelésnek nevezett eljárás, amihez egy külön programra lesz szükség, amit a számítógépedre kell telepíteni. Általában a nyomtatóhoz kapott pendrive tartalmaz egy ingyenes programot, ami az adott géphez alkalmas szeletelést el tudja végezni. Pár sűrűbben előforduló program: Chitubox, Formware, Lychee, Prusa. Ezen programokból van ingyenes és fizetős verzió is. Az elején elegendő az ingyenes változat is. Ebben a programban a letöltött 3D fájlt teszed alkalmassá a nyomtatáshoz. Be tudod állítani a geometriai méreteit, a nyomtatás paramétereit (levilágítási idők, rétegvastagsátok, stb.), valamint a nyomtatás során szükséges támaszok (support) is itt kerülnek rá. A supportolás folyamata fontos, mert a nyomtatni kívánt tárgy sikerességének a kulcsa. Rossz supportolás miatt a nyomtatás hibás alakú lesz, vagy el sem készül. Ezt a supportolást a program pár kattintás után automatikusan elvégzi helyetted, bár nem árt átnézni a munkáját, mert nem tévedhetetlen. A supportolás manuális elvégzéséről egy külön fejezetben részletesebben fogok írni. Miután a gyantához javasolt levilágítási időket, rétegek számát és kívánt rétegvastagságot beállítod, egy újabb kattintással a modellen a program elvégzi a szeletelést. Ezt a fájlt kell lementeni és az adathordozóra másolni, amit a nyomtatógépbe fogsz rakni. Ezt a fájlt tudja a nyomtató kezelni (és ez nem a sima STL fájl). A nyomtatót első használat előtt szükséges kiszintezni, majd a gyantatálcát a helyére rakni, a gyantát felrázni és a tartályt megtölteni. A munkalapot a helyére rögzíted, a gépen betallózod a nyomtatni kívánt fájlt, nyomsz egy start gombot és a védőburkolatot visszarakod a gépre. A nyomtatás elkészültével a gép a munkalapot valamennyire elemeli a tálcától, de általában a végállásig felviszi. Ilyenkor amíg nincs előkészítve az utókezeléshez az összes eszköz és berendezés, addig ne is nyúlj a nyomtatóhoz. Az Elegoo gépekhez tartozékként jár egy munkalap-csöpögtető konzol, amire ilyenkor a munkalapot rácsavarozod, majd a konzolt visszarakod a függőleges tengelyre és így szándékosan lejtősen tartja a munkalapot, amiről a gyanta le tud csepegni vissza a tálcába. Ezt a fázist addig elvégezheted. Mivel ilyenkor már könnyen összekoszolhatod magad, innentől a gumikesztyű és a szemüveg (és egyéb védőeszköz) használata javasolt. Legyen előkészítve egy lapos tálca, amire a munkalapot stabilan le tudod rakni az élére fordítva. Ezt érdemes egy papírtörlő lappal bevonni. Ha van mosógéped is, akkor csak addig tartsd a tálcát a munkalap mozgatás alatt, amíg a mosóig elviszed. A mosóba az egészet is bele tudod lógatni, ha típusazonos a kialakítás a nyomtató munkalappal. Ha a figura mérete, vagy a mosó hiánya miatt le kell venni a munkalapról a nyomtatványt: az előbb említett tálcára tedd a munkalapot és a fém spaklival (csak erre használd a fém spaklit!) alányúlsz a figurának és pár határozottabb mozdulattal a spaklit a nyomtatás és a munkalap közé tolod. Ha óvatos vagy, akkor a munkadarab nem ugrik le a padlóra, hanem a tálcába esik. Mosd el a figurát is, majd a munkalapot is minden alkalommal. A mosás végeztével a nyomtatott alkatrészt félreteheted száradni, szintén egy tálcára. Ha tiszta és szépek a részletek (megfelelő volt a mosás), akkor ez már mehet száradni a radiátorra, ablakba. A munkalapot mosás után töröld szárazra egy tiszta papírral és az se baj, ha rögtön zsírtalanítod is. Ezt alkohollal, denaturált szesszel, vagy izopropil-alkohollal is megteheted. A munkalapot lehetőleg ne tárold lapjával az ablak felé, mert egy rossz mosás eredményeképp a gyantamaradék ráköthet a felületre. Tárold lapjával fal felé, vagy száradást követően lappal lefelé. Legjobb, ha rögtön visszarakod a gépbe és nyomtatási fázisban tárolod (teljesen a helyére rakva, kézi csavar meghúzva). Ezért javaslom a teljes takarítást és a gépben tárolást, mert ha ez válik a szokássá, akkor tudni fogod, hogy a gépben lévő munkalap tiszta és nyomtatásra elő van készítve. A burkolat mehet vissza a gépre. A teljesen megszáradt figurákat UV-kezelni kell. Az egyszerűség kedvéért legyen most ez is egy gyári UV berendezés. A figurát berakod az UV-fényes gépbe, beállítasz rá 3-5 percet és indítod. Amikor elkészül, ez az első olyan fázis, ahol már megfoghatod az alkatrészt gumikesztyű nélkül. Egész idáig a védőfelszerelés használata javasolt. Ha üreges dolgot nyomtatsz – tegyük fel egy bögrét, akkor a gépi UV-fény hatása a bögre belsejében kevésbé érvényesül. Ilyenkor a kitakart részeket külön meg kell UV kezelni, mert ott még lehet, nem szilárdult ki teljesen az anyag. Ha megoldható, próbáld meg valahogy alátámasztva ferdén visszarakni újabb pár percre, vagy ha van esetleg UV-fényű zseblámpád, fénycsöved, akár az is megfelelő lehet. Az UV-keményítéshez a gyanta csomagolásán tesznek ajánlást, milyen hullámhosszú UV-fény szükséges – lehetőleg a külső fényforrás is ilyen legyen. A figura supportolásától függ, hogy mosásnál és vagy az UV-kezelésnél mennyi supportot távolítasz el a figurádról annak érdekében, hogy az adott művelet hatékonyabb legyen. Vékony, gyenge, kiálló részleteknél érdemes a supportot az UV-kezelés végéig megtartani, mert esetenként akár el is görbülhet, ha nincs fix alátámasztása. Egy húsosabb részről (emberi alak karjai alól) már el lehet távolítani a supportot akár mosás előtt is, amennyiben szükséges. A kész figurának (gyantafüggő, de) matt felületű, porszáraz tapintásúnak kell lennie. Ha a figura egyes részei fényesen csillognak, vagy ragacsosak, akkor a mosás nem volt megfelelő, esetleg nem volt teljesen száraz UV-kezelés előtt. A figurákról a support most már teljes mértékben leszedhető. Ha utólag derül ki, hogy a mosás nem volt megfelelő és UV-kezelés után ragacsos maradt a figurád, akkor arra javítási lehetőség már nincs. Megfelelő alapozófestéssel ez elfedhető, így kidobni nem szükséges a figurát.A szintezés menete
Az első nyomtatás elvégzése előtt a legtöbb géphez előírják a szintezési folyamat elvégzését. Ehhez már kivétel nélkül mellékelnek egy erre a feladatra használt lapot (leveling sheet, vagy valami hasonló néven lesz). Ezt lehetőleg ne dobd ki és ne is gyűrd meg. A szintezés lényege, hogy a felszerelt munkalap az LCD képernyőre teljesen párhuzamosan álljon. Ha nem áll jól, akkor a nyomtatáskor a rétegvastagság lokálisan nagyobb lehet, ezáltal a részletek torzulnak. Súlyosabb esetben akár a nyomtatás fel sem tapad a lapra. A szintezés módja minden gépnél azonos, csupán a munkalap beállítása térhet el. Erre a használati útmutatóban kapsz egy részletes leírást, amit végigkövetve egyszerűen elvégezhető a művelet. Ha nem vagy biztos magadban, végezd el többször. Ha nem kapsz szintezőlapot a géphez, vagy elveszett, akkor használj egy hagyományos A4-es nyomtatópapírt (80 grammosat). A kapott utasítás leírja, hogy a függőleges tengelyre felcsavarozott, de a szintező beállítócsavarokat (1, 2) teljesen laza állapotban előkészített munkalapot az üveglapra kell engedni, amire a szintezőpapírt helyezed, majd úgy megszorítani a beállító csavarokat (1, 2), hogy a szintezőlapra egységesen fejtsen ki szorító erőt. Vagyis ne legyen olyan rész a munkalap alatt, ahol a szintezőlapot könnyebben ki tudod húzni. Ezt egyszer kell elvégezni, maximum ha veszel plusz munkalapot, akkor kell az újon megismételni. Amíg a munkalap szintezőcsavarjai nem lazulnak fel, vagy a munkalapod nem sérül (például leejted), addig a szintezést nem kell újra elvégezni, még a nyomtató áthelyezésekor sem. Ez a fázis az automatikus szintezőopcióval ellátott gépeknél értelemszerűen kimarad.
Szintezés
Az első nyomtatás
Az első nyomtatásod mindenképp egy próbanyomtatáshoz használatos fájl legyen. Ezekből többféle elérhető az interneten: resin printer test file, vagy calibrate file néven. A célja, hogy egy kiszintezett gép alapparamétereit felvedd az éppen aktuálisan használt gyantához. Igen, ezt érdemes az elején minden gyantánál elvégezni. Értem ezalatt azt, hogy adott gyártó (például Standard fajta) gyantájánál megcsinálod a fekete gyantára, akkor utána a piroshoz már nem feltétlen szükséges, de ha váltasz ABS Like gyantára, akkor viszont hasznos. Különösen hasznos, ha áttetsző (clear) gyantát próbálsz, vagy épp vízzel moshatót. Ezek a fájlok direkt a teszteléshez lettek létrehozva, így többféle geometriai elem található rajtuk, amik szögben állnak, lépcsősek, csapok-furatok, esetleg textúrák is vannak rajtuk. A célja ezeknek a próbanyomtatásoknak az, hogy az adott formák torzulásából megtudd, hogy az adott réteg levilágítási idejét miként módosítsd. Ezeket a fájlokat sosem szabad supportolni, mindig közvetlenül a munkalapra kell rakni. Itt tudod például visszamérni egy mérőeszköz segítségével, hogy a 2,0 mm-re beállított hasáb a valóságban mekkora lett. Kisebb levilágítási idővel pontosabbak lesznek a részletek, de általában kisebbek is, míg nagyobb idő beállításokkal vastagabbak, erősebbek, de a finom részletek viszont kezdenek eltűnni. Több UV-idő alatt több gyanta köt meg. Ezek a fájlok függőleges méretüktől függően 30-60 percen belül elkészülnek és kapsz egy gyors képet, hogy a paramétereiddel merre tovább. Mindenképp érdemes olyan tesztfájlt keresni, aminek van magyarázó leírása, amiben képekkel bemutatja, hogy miket tapasztaltál, arra mi a megoldás, illetve ha +/- irányban elmozdulsz az időbeállításokkal, akkor mi lesz a szélsőséges eredmény. A személyes kedvencem a „Phrozen XP finder" nevű fájl, amit a Phrozen gép gyártói honlapjáról le lehet tölteni és a képes magyarázó része a legjobb, amit eddig találtam.Gyanta egészségre gyakorolt hatása
Első főszabály: az UV-gyanta mérgező! Minden esetben a gyanta gyártójának biztonsági utasításai az irányelvek. Ez a gyanta flakonján, a kiszerelést tároló papírdobozon és a gyártó honlapján is elérhető több nyelven. Kérlek a pontos információk miatt onnan tájékozódj. A gyakorlati szabály az, hogy amíg nincs a gyanta UV-val kezelve, kikeményítve, addig az anyag káros az egészségre. Vagyis érintése kerülendő, gumikesztyű használata kötelező. Ki-ki maszkot is vehet a szag/gőz miatt. Főleg az alkoholosoknál a védőszemüveg is erősen ajánlott mosogatás során. Erre is vannak amúgy ökölszabály tesztek: a folyékony gyantából mosáskor, amikor már hígítva van (alkohol/víz, gyanta típusnak megfelelően később kifejtem), abból cseppents picit a kezed bőrére, hagyd rajta ~1 percig, majd töröld le. Ebből fogod látni, hogy vált-e ki nálad allergiás reakciót (ezért kell higított formában, hogy gyengébb legyen). Ha kipirosodik a bőr, mint egy napégés, akkor nincs szerencséd és a gumikesztyű, szemüveg fokozottan ajánlott. Ha nincs reakciód rá, akkor is kesztyűben kell mosogatni, de nem kell félned, hogy ha rád fröccsen, akkor később bajod lehet belőle. Egyébként ha nincs is reakciód rá, akkor is picit égetni fog, de legkésőbb 20-30 percen belül elmúlik. Mint mondjuk egy forró zuhany, annyira, nem úgy, mint egy leforrázás. Nem fáj, inkább zavaró. Számos fórumon látom, hogy gyantás nyomtatással készítenek különböző konyhai eszközöket, vagy gyerekjátékokat. Ahogy írtam is, az UV-keményítés után a gyanta biztonságosan használható, DE egy olyan korú gyereknek, akinél még előfordul, hogy szájába veszi ezen gyantából készült dolgokat, semmi esetre sem javaslom ilyen jellegű játékok, eszközök nyomtatását! A konyhai eszközökről szintén hasonló a véleményem. Az UV-kezelt biztonságos gyanta nem azt jelenti, hogy kiskanalat lehet készíteni a gyerek számára. Egy felnőtt ember kifejlett immunrendszerében - mondjuk úgy - nem tehet kárt egy fiókfogantyú, amit nem veszel a szádba. Konyhai eszközként legelterjedtebbek a különféle sütiformakinyomók. Való igaz, ezek sem töltenek túl sok időt magában a tésztában és nem is az étkészlet részei. Az élelmiszerbiztonsági tesztek alatt végeztek olyan tesztelést, hogy egy ilyen eszközből hogyan tudod kimosni a szerkezetében esetleg benne maradt ételmaradékot. Láttam tesztet, ahol bögrét készítettek és abban különféle anyagot tároltak 1-2 óráig (víz, tea, rostos, tej), majd elmosták és száradást követően figyelemmel kisérték, mi történik vele. Pár nap múlva a tejes próba utáni bögre már láthatóan gombásodott. Nyilván a gagyi minőségű bolti műanyag termékek sem épp az élelmiszerbiztonság csúcstermékei, így mindenkinek saját belátására bízom a döntést, csupán említést szerettem volna tenni róla. 2025-ben olvastam egy rövid hírt, miszerint az egyik gyártó kifejlesztett egy gyantafajtát, amit éppen azzal reklámoztak, hogy az első ilyen termék, ami élelmiszerbiztonsági EU-s bizonylatot szerzett. Sajnos nem tudok semmi pontosat, se gyártó, se típus, de amint megtalálom, kiegészítem vele a cikket.Gyantafajták
Többféle gyantából lehet már válogatni. Az első egy-két változat az ABS-like és a Standard resin volt. Ezek alkoholos típusúak, ezekhez kell az IPA, vagy a denaturált szesz a mosogatáshoz. Az új 8-14K-s kijelzőjű gépekhez már készült nagy felbontású HD gyanta is, de bármelyik korábbi (hagyományos) is jó lehet. A másik fő fajtája a water washable, vagyis a vízzel mosható. Mindkét fajtából léteznek különböző tulajdonsággal rendelkező gyanták. Van, ami rugalmas gumiszerű lesz, van, ami hőálló, keveset zsugorodik térhálósodáskor és van, aminek strapabíróbb a szerkezete. Van fogászathoz használatos és van ékszerészethez ajánlott fajta is. Ezekről mindenféle összehasonlítást meg lehet találni a gyártók honlapjain. Az új magasabb felbontású gépekhez ajánlott a 8-10K-s gyanta, de nem elvárás. A hagyományosból is szépet tudnak nyomtatni. A gyantákhoz a gyártó minden esetben ajánl levilágítási időket, de ezekből konkrét táblázatokat lehet találni a neten, sokszor gépenként és színenkénti bontásban. A levilágítási idő a gyantaréteg kikeményedéséhez szükséges egyik paraméter. Apropó szín. Adott gyantából az eltérő színek a minőséget nem befolyásolják, így az eredmény összképén kívül más eltérés nem lesz. Ha elfogyóban vagy egy doboz gyantából és nem sikerült ugyanolyan színűt beszerezni, akkor (azonos gyártó, azonos típusú gyantáját!) nyugodtan összeöntheted. Sunlu vizes gyantát jellemzően fel szoktam önteni a gyantatálcában a következő flakonnal. Az egyedüli, amit ilyenkor észre lehet venni, hogy márványos színes lesz az eredmény, amíg a korábbi szín ki nem kopik. Ha viszont a két flakon tartalmát összeöntöd és felrázod, akkor teljes mértékben elkeveredik és nem lesz márványos a végeredmény színe. Van egy további „szín”, az áttetsző/átlátszó (clear resin) gyanták. Ezekből fényáteresztő, opálos (esetleg üvegszerű) tárgyakat lehet nyomtatni. Létezik belőle színtelen és színes változat is, így a végeredményed egy üvegfigura kinézetű tárgy lesz. Sajnos ezeknél számolni kell azzal, hogy az utómunkák során (mosás, UV-keményítés, support vágás, csiszolás) a végeredmény bemattulhat. Ezt megfelelő minőségű csiszoló- és polírozóeszközökkel azonban fényessé lehet varázsolni. Ezeknek a gyantafajtáknak jellemzően magasabb a levilágítási idejük hagyományos társaiknál és a végeredmény kissé ridegebb (szilánkosabban törik). Ha festeni akarod a figurát, tárgyat, akkor fölösleges az ilyen típusú gyanta az esetlegesen magasabb ára mellett. Számos websopban lehet már kapni gyantákat kisebb kiszerelésben (0,25 kg), így egy-egy nyomtatás erejéig egy kisebb mennyiséget ki tudsz próbálni. A gyanták fizikai tulajdonságairól szintén részletes leírást lehet a gyártó honlapján találni (keménység, szakítószilárdság, nyúláshatár, zsugorodás, sűrűség, viszkozitás, eltarthatóság, stb.)Mosás (washing)
A mosásra a nyomtatás végeztével van szükség, miután a munkalapot leveszed a gépről. A mosás a nyomtatott alkatrészen maradt folyékony állagú gyantát hivatott letakarítani. A folyékony gyanta percek alatt képes a térhálósodás megkezdésére, még napfényénél is, ezért a nyomtatóból való kivétel után minél kevesebb időt töltsön „szabad levegőn”, közvetlen napsugárzásban. A nyomtatóra a színes burkolatot mindig vissza kell tenni, amikor nem használod a gépet, mert a gyantatálcában lévő folyadék beleköthet fény hatására. Mosni lehet egy erre alkalmas edényben is egy puha fogkefével, vagy ecsettel. A nyomtató mellé legtöbbször mellékelt kezdőszett is tartalmaz egy apróbb ecsetet, ami az első próbálkozásokra elegendő lehet. Apróbb tárgyaknál, vagy kevesebb nyomtatásnál ez a módszer simán elmegy még hosszabb távon is. Azonban lesz egy határ, ami mennyiség fölött már túl sok időt elvesz tőled ez a folyamat. Amíg a base plate-et nem mosod el, addig a következő nyomtatást nem tudod indítani (vagy veszel egy második base plate-et). A gyanták többségénél a gyártók az izopropil-alkoholt (IPA) írják elő, mint mosófolyadék. Aki nem tud, vagy nem akar IPA-t beszerezni, annak megfelelő alternatívát tud nyújtani a barkácsboltokból is beszerezhető denaturált szesz. (Akár a hódos barkácsbolt festékosztályán is meg lehet venni: sárkányos műanyag flakon, literes kiszerelésben.) A kézi mosást akkor csináltad jól, ha a száradást követően az alkatrészek matt felületűre száradnak és kézzel fogva nem ragacsosak. A support részeknél ez nem probléma, azokat úgyis levágod és kidobod. Kézi mosás esetén a base plate-ről az alkatrészeket levéve és kisebb egységekre darabolva érdemes mosni. Ez egyénenként és alkatrészenként változik. Azokat a darabokat, amiket kesztyűben már nehézkes fogni, azokat érdemes a saját supportjukkal együtt mosni, nem leválasztani róla. Amennyiben az alkatrészt nem tudod minden oldalról normálisan körbemosni a kefével, akkor a supportokat lehet ritkítani mosás előtt. Szükség esetén, illetve amennyiben az alkatrész mérete ezt lehetővé teszi, teljesen levehető a support az alkatrészről és így a mosása is egyszerűbb. Olyan alkatrészeknél, amik vékony és hosszú kiterjedésűek, számolni kell azzal, hogy az UV-keményítéskor a gyanta meggörbülhet. Az ilyen alkatrészeket érdemes supportjukkal együtt UV-zni és ezért a mosás során ezek nem eltávolíthatók. Az alkoholos gyantákkal szemben nagy előny a vizes gyanta. Csapvízzel (de nem átfolyásos módon) tudod mosogatni a dolgokat. Az eljárás pont ugyanaz, a mosó folyadék más. Mosás után jöhet a teljes száradás megvárása, majd az UV-keményítés. Az üres base plate-et is el kell mosni mindkét oldalán. Ha akár csak egy vékony filmrétegben gyanta marad rajta, akkor a következő nyomtatásnál befolyásolhatja az első rétegeinek a tapadását. A mosófolyadék addig jó, amig el nem éri az áttetszőség határát. Ha már annyira elszíneződött, hogy nem is áttetsző a folyadék, akkor ideje cserélni. Gépi mosásnál az Elegoo mosó kétféle mosást tesz lehetővé. Az egyiknél egy rácsos tálcába lehet az alkatrészeket pakolni, a másik verzió pedig a base plate közvetlen folyadékba lógatása egy konzol használatával. A rácsos tartó helyet vesz el a fürdőből és a rács osztásainál kisebb darabok kieshetnek mosás közben. Mindkettő változatnak megvan a maga előnye hátránya, ki kell tapasztalni.Gyantatálca mosása
Egy-egy rontott nyomtatás után ez elkerülhetetlen feladat. A munkalapról leeső dolgok, valamint az azutáni UV-levilágítás maradványa ott úszkál a folyadékban, vagy a FEP lapra van ráragadva. A FEP lap az az átlátszó műanyag kifeszített fólia, ami a tálca aljába van csavarozva. Ebben az esetben a tálcában maradt folyékony gyanta további hasznosítása a következők után lehetséges. A tálcából a folyadékot CSAK szűrés után használhatod tovább. Ezt célszerű egy a géphez/gyantához kapott papírszűrővel intézni, amin finom osztású műanyag/fém háló végzi a szűrést (festékboltban, autófényező boltban beszerezhető). Alkalmas lehet erre a célra esetleg egy tea-, kávészűrőpapír. Lehet beszerezni finom szövésű fémhálós „szitát”. Kb. akkora, mint amibe egy tyúktojást bele tudnál rakni. Keresztülöntöd a tartályból a gyantát és ami átmegy rajta az oké, a többi az mehet a hulladékkezelésbe. A FEP lapot csak műanyag spaklival vakargasd. Ha rá lesz ragadva a szilárd gyanta, akkor azt legegyszerűbb, ha kézzel megnyomogatod a túloldalról és egész egyszerűen leugrik a lapról. A gyantatálcát a típusnak megfelelő mosó folyadékkal alaposan el kell mosni (értsd: a gyantához megfelelő), majd lehet tovább használni a gépben. Ha a FEP lap sérült, vagy a sok sikertelen nyomtatás miatt hullámos, hólyagos lesz, a színe opálos, esetleg más sérülés is van, akkor javasolt a cseréje. Ezekről kismillió Youtube-videó létezik, nem részletezném. A kólás kupakosat próbáltam és az működik is. Még egy dolog, ami a FEP lap csere mellett szól: ha azt veszed észre, hogy több nyomtatásodnál is azonos zónában van probléma a lenyomattal, akkor már ott valószínű sérülés van. Van, hogy csak beopálosodik a FEP lap és más sérülést nem látni rajta, viszont az UV-fényt már lehet, nem úgy engedi át és ezért nem úgy keményednek ki az egyes rétegek. Ekkor szintén a csere a megoldás. Az elmúlt pár évben a FEP fólia mellett megjelent az nFEP (PFA) és az ACF fólia is. Leegyszerűsítve ezek a fóliák a vastagságukkal és rugalmasságukkal vesznek részt a nyomtatásban. Ezen fizikai tulajdonságok mellett a nyomtatási sebesség és a nyomtatott tárgy minőségében hoznak javulást, de természetesen az áruk is magasabb, esetenként nehezebb a beszerzésük, sérülékenyebbek lehetnek, illetve új beállítások szükségesek az adott fóliához való nyomtatási paraméterekben.Használt mosófolyadék kezelése
A mosófolyadékot több nyomtatás mosogatásához tudod használni, de egy idő után cserélni szükséges. Általában akkor vehető észre, hogy a folyadék cserére érett, amikor már nem áttetsző és az elmosott, megszáradt alkatrészek minden esetben ragacsosak maradnak, esetleg száradás után is nedves-csillogós marad a felületük. A használt mosófolyadék minden esetben veszélyes hulladék, így ne öntsd a lefolyóba. Lehetőség szerint ezt is UV-zd meg, akár gépben, akár napfényben. Ha a folyadék nem túl tejszerű, az UV-fény hatására a gyanta szilárd szemcsékre áll össze, akkor még egy átszűrés után a folyadék újra használható lesz. Szintén lehet még opció az ülepítés, amikor a mosóedényedet biztos helyre félreteszed 12-24 órára és a gyantarészecskék leülepszenek a folyadék aljára. Ekkor le tudod önteni a folyadék nagyját, az alját pedig a selejtesbe. Az ülepítést csak a vizes gyantánál javaslom a párolgás és szagok miatt. A tovább nem használható folyadékot egy lezárt PET palackba gyűjtve kitehető a napra, ami segíti a kikeményítést. Amikor pár flakonod összegyűlt, akkor a regionális hulladékudvarokban ezeket le lehet adni. Jelen információk szerint a használt mosófolyadék belefér a „festék hulladék: 200127” és „nem veszélyes festék hulladék: 200128” csoportokba (forrás: mohubudapest.hu 2025 november).Alkoholos és vizes gyanta előnyök-hátrányok
Az alkohollal mosható gyanta büdös (ABS like, standard stb.) Az elején még elviseled, mert új dolog, de ahogy telik az idő és több órát nyomtatsz, egyre jobban fog zavarni a szag. Én végig lakásban nyomtattam. A második literes Standard Resin elhasználása után megfogadtam, hogy soha többé ez a fajta. Egy hosszas nyomtatás után mosogatáskor véletlen beleborítottam egy 3-4 dl alkoholos mosott löttyöt a lefolyóba és 4 napig éreztem vissza minden lefolyón keresztül a szagát (fürdőkád, mosdókagyló, mosogató). A vizes gyantát elmosod, 10 perc huzat a lakásban és nem is érzed. Ha nem egyedül laksz, akkor felejtsd el az élőhelyed légterében az összes alkoholos gyantát. A vizessel lehet együtt élni (lentebb írtok a C-szűrő használatáról). A két fő típus fizikai tulajdonságairól szintén részletes leírást lehet találni a gyártó honlapján (keménység, szakítószilárdság, nyúláshatár, zsugorodás, sűrűség, viszkozitás, eltarthatóság stb.) A szerkezeti tulajdonságokat a gyártó honlapján összehasonlító formában megtalálod. A sima vizes gyanta egyébként erősebb, mint a Standard, vagy az ABS, így nálam nem volt kérdés a teljes készlet cseréje. Makettezéshez, társasjátékozáshoz gyakorlatilag mindegyik alap gyanta használható, mert kellően erős és stapabíró. Mindegyik csiszolható és festhető. Táblás játékok figuráit érdemes azért egy jó minőségű lakkréteggel zárni, hogy megóvd a festést.Kikeményítés (UV curring)
Mosás, majd teljes száradás után egy elemes UV-lámpa is elég kezdésnek, vagy nyáron a napsütés is, bár akkor több idő kell neki. UV-fényre 406 nm hullámhosszt írnak, ez a valóságban kb. minden UV-t lefed: körmöslámpa, UV-zseblámpa, UV-fénycső (a rovarfogó UV viszont kevés lesz). Hosszú távon az UV-kamra, ami leginkább kiszolgálja az árát. Bármelyiket megveszed, jó választás, nem kell a nyomtatóval típusazonosat venni. Nekem az Elegoo lett a befutó, mert az mosót és UV-kamrát egyben csak át kell cserélni. A választás azért ez lett és nem az Anycubic, mert az két különálló gép és ezzel együtt drágább is. Az Elegoo viszont programváltós: tud mosni, és tud UV-keményíteni, fél perces lépcsőkben meghatározott ideig. Egy-egy UV-zásnál tapasztalatom szerint a 3-4 percen túli UV-keményítésnél már nincs különbség. A vékonyabb részekre pedig 1-1,5 perc, mert utána ridegen törik a végeredmény. Az UV-kamrákban az a jó, hogy kétféle hullámhosszú ledes fényforrással vannak szerelve, így több gyantatípust tudnak lefedni vele. Nem kell nagy intervallumra gondolni (380-420 nm). A nagy előnye egy kamrának, hogy a beállított ~3-4 percen keresztül a belső tálcát adott sebességgel forgatja, ez olyan 1 fordulat/perc. Hátránya viszont, hogy az egy tornyon lévő ledfények csak egy irányból világítanak. Vagyis ha nagy tárgy fordul be elé, addig a mögötte lévő részt árnyékolja. Ide esetleg lehet építeni valami emeletes részt, így több alkatrész fér el benne egyidőben. Az újabb gépeknél már van egy hattyúnyakú ledlámpa is, amit fentről tudsz beállítani és így fentről lefelé tud világítani. Ez akkor jöhet jól, ha például egy bögrét világítasz le. A normál gépeknél csak a külső felületet éri az UV-fény, ezen változatoknál pedig a bögre belsejébe is bevilágít.Levegőszűrés
A nyomtató a működése során a saját ventilátorával folyamatosan keveri a levegőt. Ez a levegő a nyomtatási térből a gépen keresztül a környezetbe jut, aminek sajnos szaga van. Erre már a legtöbb gyártó többféle megoldást kínál. A régebbi gépekre lehet venni utólagos szénszűrős egységet, így csökkentve a szobába kerülő szagokat. Az újabb gépeken hasonló berendezés mellékelve van, vagy eleve a gépbe van építve. Én a saját gépem esetén úgy oldottam meg (nem saját ötlet volt) hogy vettem 1000 Ft-ért konyhai olajelszívó szénszűrő betétjét, abból vágtam méretre egy 5x5 cm-es darabot és a gép munkatéroldali szívóventije fölé raktam. Nem, nem fojtja le a gépet. Királyul működik és észrevehető, hogy a lakás kevésbé büdös. Ezt a kis darabot 20-30 üzemóránként lecseréled és mindig van új szűrőd a gépben azért a kezdeti 1000 Ft-ért.Áramszünet
Szintén fontos még (és sehol sem hangzik el), hogy a nyomtatók áramszünet esetén hogyan viselkednek. Van, ami teljesen elfelejti, merre van arccal, az áram visszakapcsolása után olyan, mintha sose használtad volna (képes lehet a Z magasságértéket is elfelejteni). Van olyan gép, ami áramvisszatérés esetén feldob egy ablakot a kijelzőn, hogy „onnan folytatod, ahol abbahagytam?”, nyomsz egy OK gombot és megy tovább. Ezt teszteld ki a gépeden, mert sehol nem lesz leírva, hogyan reagál a gép. B-terv, hogy egy kis kapacitásos szünetmentes tápról fusson a gép. Nem mindegy, hogy egy 5-6 órás nyomtatásodat ki kell dobd a kukába egy áramszünet miatt, vagy sem.Felbontás
A nyomtatásod minőségénél az első, amit reklámoznak, a felbontás. Az, hogy egy nyomtató 2K, 4K, vagy afölötti, az csak és kizárólag a nyomtatási alaplap területére vonatkozik (minden egyéb csak marketing). A valós lényeg a DPI (dot per inch) pixelsűrűség és a Z rétegvastagság értéke. Ez a kettő határozza meg, hogy milyen aprólékos a nyomtatásod és mennyire csíkos. Persze a torony kialakítása javíthat még a dolgon. A kisebb méretű, vagy olcsóbb nyomtatók esetén a torony szinte kizárólag egy oszlopból áll, amin egy darab lineárpálya van a mozgatóorsó mellett. A nagyobb nyomtatók esetén ez duplázva van a stabilabb kialakítás és persze a nagyobb mozgatott tömeg miatt. A minőség javítására van még egy szoftveres élsímítás, ami a pixelhatárokat mossa el kicsit. Mutatok egy példát a felbontásra:| Gép | Felbontás | Nyomtatási terület (mm) | Felbontás (px) | Pixelméret (μm) |
|---|---|---|---|---|
| Elegoo Saturn 4 | 12 K | 218 x 122 | 11520 x 5120 | 19 x 24 |
| Anycubic Photon Mono 4 | 10 K | 153 x 87 | 9024 x 5120 | 17 x 17 |
Kijelző
A legelterjedtebb két típus a sima és a monokróm LCD. Az, hogy milyen kijelzővel van szerelve a leendő géped, sokkal inkább befolyásoló tényező, mint hogy 8K-s nyomtatód legyen. A sima LCD paneles nyomtatóknál az UV-fényt az LCD képernyő „keveri ki”. Ezzel szemben a monokróm LCD kijelző egyféle fényt tud, az UV-t, ráadásul abban a hullámhossztartományban, amire szükség van. Míg egy RGB panelen próbálsz kikeverni lila fényt a megfelelő hullámhosszban, addig a monokróm eleve abból a lila (UV) fényforrásból van szerelve, amire szükséged van. Mindkettő alkalmas, de a monokrómot mondják jobbnak. Emellett létezik egy DLP típus is, ami nem egy képernyőt tartalmaz, hanem egy UV-projektort, ami egy tükrös mechanikával egy „vászonra” vetíti a fényt, amivel az adott szintet világítja le. Ezt nem lehet pixelekben kifejezni, mivel nem hagyományos kijelző. Amikor a 2-4K-s gépek világába belépett a DLP technológia, akkor nagyságrendi fejlődés volt a nyomtatásban. Azóta ezt a fajta eljárást sokkal kevésbé fejlesztették, pedig számos előnye volt az akkori LCD nyomtatókkal szembern. A DLP fajta gépekből talán három kiadás létezik, létezett. Eredetileg az Anycubic szabadalma volt, ők adtak ki két gépet, majd az Elegoo is kiadott egy Mars DLP gépet. Azóta ez a technika majdhogynem el is tűnt. A nyomtatás gyorsaságát a Z-irányú nyomtatási sebesség (mm/h) mutatja meg. A Z koordinátairány ez esetben a függőleges mozgás, amit a munkalap végez. Ezt szintén egy min-max érték között tüntetik fel, mivel a rétegek vastagsága eléggé meghatározó adat ebben. A rétegenkénti levilágítási időt be tudod állítani, de erre minden gyantaforgalmazó cég ad javasolt beállítási értéket. Egy választott 3 mp rétegenkénti időnél nem mindegy, hogy a vastagság az 0,05 mm, vagy 0,1 mm. Mivel rögtön kétszer annyi réteg lesz, a nyomtatási idő is közel kétszer akkorára tehető. Apropó Z-irány. Nyomtatóválasztásnál szintén nem szabad elfelejteni, hogy egy meghirdetett 156 mm nyomtatási magasságnál a 156 mm-ből még le kell vonni a gyantatálca magasságát is! Ugyanis, ha max magasságot nyomtatsz, akkor a base plate-et nem tudod levenni a toronyról anélkül, hogy egyidejűleg a gyantatálcát is levennéd a gépről. Plusz az utolsó rétegeknél már nem tudja a FEP laptól elemelni a nyomtatványt a gép. Tehát nem érdemes kimaxolni a Z-irányt a nyomtatásnál, mert a legvége a figurának minőségbeli problémás lehet, a gépről pedig a levétel szintén nem egyszerű.Szükséges eszközök
Amire a kezdéshez szükséged van, annak jó részét a nyomtatóval együtt megkapod. A nyomtatón és közvetlen alkatrészein kívül van mellékelve egy fém és egy műanyag spakli, gyantaszűrő (egyszer használatos), műanyag kesztyű, szájmaszk, tartalék csavarok és imbuszkulcs készlet, valamint egy pendrive és egy szintezéshez használatos lap. Papír alapú gyantaszűrőt egyébként a vásárolt gyantákhoz is sokszor mellékelnek. Ezekből mindig jó, ha van tartalék. Továbbiakat festékboltokban, autófényező műhelyekben tudod pótolni. A spakli nem fog túlzottan elhasználódni - se a műanyag, se a fém. A műanyag a gyantatálca takarításnál kerül elő, míg a fém minden nyomtatás leválasztásakor. Ez egy idő után rozsdás lehet. Ha már nagyon bántja a szemed, akkor cserélhető, de nálam még mindig az első darab üzemel 4 éve. Szájmaszk és kesztyű viszont mindig legyen tartalék. Emellé javasolt egy víztiszta védőszemüveg beszerzése is. A kesztyűt barkácsboltokban, gyógyszertárakban tudod beszerezni. Nem kell steril kivitel, meg egyesével csomagolt. Fontos azonban tudni, hogy a latex allergiát válthat ki egyes felhasználóknál, számukra inkább a nitril alternatívát javasolják. Én ilyet használok: nitril gumikesztyű, kék, 100 db/doboz. Többféle szín létezik ezekből is (kék, piros, fekete stb.), de úgy vettem észre, színre nincs köztük különbség. Mindből van vékonyabb (3,5 g) és vastagabb (5,0 g) kivitel is. A vékonyabb kivitel lehetséges, hogy jobb választás, ha többször fordul meg a kezedben apró alkatrész. Egy pár gumikesztyű úgy 2-3 nyomtatást és utómunkát bír ki, utána annyira elszennyeződik és kikeményedik a gyantamaradékoktól, hogy el fog szakadni. A gyakorlatban azonban szükséged lesz még pár dologra, hogy ne nyomtatás után állj a kezedben a csöpögő munkalappal a kezedben, hogy „Ezt most hova a fenébe tegyem?” Én beszereztem 2-3 szilikon „tálcát”, ami 20x30 cm-es méretű és van egy kb. 1 cm pereme. Ez van a nyomtató alatt és a nyomtató körüli asztalfelületeken. Azért jó a szilikon, mert a rátapadt gyantamaradékot egyszerűen ledobja magáról, ha meghajlítod a felületét. Kedvenc hölgyünk, Szilvia, mint papírtörlő szintén minden alkalommal szükséges a szárazratörlések, takarítások miatt. A lecsöppenő gyantát, a gépet, a burkolatát, valamint az eszközök mosás utáni szárazratörlését is ezzel végzem. Szintén ebből van az alkatrészek mozgatásához szánt fémtálcára terítve. A fém, vagy műanyag tálca nem csak a mosott alkatrészek mozgatására, szárítására szolgál, de a munkalap nyomtatóból való kivételekor automatikusan aláteszem, nehogy csöpögjön, amíg a mosógépbe rakom. Ha le kell venni a nyomtatványokat a munkalapról még mosás előtt, akkor azt is ezen végzem, majd a nyomtatások mennek a mosókosárba, majd a gépbe, a munkalapot pedig ezen a tálcán tárolom addig, amíg azt is el nem mosom. A papírral bevont tálca, vagy a korábbi szilikonos „tálca” arra is jó, hogy a kezedből az épp feleslegessé vált eszközöket van hova lerakni. Szintén hasznos a tálca, mert a mosott alkatrészeket ki tudod pakolni valamire, amin száradni tudnak, és az UV-zásra váró alkatrészek is ezen pihennek. Szóval nem árt, ha van belőle pár. Következő javaslat a műanyag spakli cseréje esetén egy olyan szilikonos kivitel, amit konyhai eszközként tudsz beszerezni, jellemzően cukrászati vonalon, tortakrém kenegetéshez használják például. Ez azért jobb, mint a merev műanyag, mert a gyantatálcában a FEP lapod felületét jobban felveszi egy szilikonos felület. Szintén hasznos lehet egy szilikonos tölcsér (esetleg műanyag), aminek a célja a gyantatálcából a gyanta flakonjába való visszatöltés egyszerűsítése. Sikertelen nyomtatáskor a szűrő használatával a tálcában lévő gyantát így tudod újra használhatóvá tenni. Ha a gyantatálcában sikertelen nyomtatás szilárd részei, vagy annak gyanúja áll fent, akkor a tálcában lévő gyantát csak szűrést követően lehet újra felhasználni. Tartok még kéznél egy kis flakonban alkoholt, amivel a megmosott és szárazra törölt munkalap nyomtatási felületét mosom át még egyszer. Ez lehet izopropil-alkohol, vagy denaturált szesz is. Ezt szintén egy darab papírral törölgetem el, majd megy is vissza a nyomtatóba, ahogy korábban leírtam.Karbantartás
A karbantartás általában egy olyan dolog, amit nem rendszeresen végzünk, hanem akkor amikor már a baj megtörtént. A gépek tekintetében a legtöbb, amit meg kell tenned, a tisztántartás. A kezdeti ügyetlenkedések után egyébként szokássá tudod alakítani, hogy a gépet és a környezetét kellő mértékben tisztán tartod. A szükséges karbantartások egyik lépése a Z-tengely kenésének biztosítása. Ez maga a függőleges, kvázi egyetlen tengely a (legtöbb) gépben. Ennek a szükség szerinti portalanítása és a használt zsír letörlése, majd újrazsírozása/olajozása mind a menetes orsónak, mind a lineár pályának. Az LCD képernyő védőfelületének (legyen rajta bármilyen plusz védőréteg) tisztán tartása. Ha túlságosan szennyezett, akkor az UV-fényt a szennyezett rész megtöri, vagy át se engedi, így a nyomtatás azon a területen biztosan hibás lesz. Ezt valami gyenge alkoholos lemosással tudod tisztítani, akár egy ablakmosó folyadékkal. Amennyiben a környezet hajlamosabb a poros levegőre, akkor a gép ventilátora hasonlóan egy számítógéphez, képes összeszedni a port. A nyomtatók jellemzően a munkatérből szívják a levegőt (belső szűrős gépek), így azok tisztítása is elvégezhető. Ez inkább üzemórás feladat, de évente egy-két alkalomnál nem biztos, hogy sűrűbben szükséges. Én a régi gépemnél, ami szintén ilyen belső szűrős, egy konyhai páraelszívó pótlólagosan vásárolt szénszűrőjéből vágtam megfelelő darabot, amit nyomtatás közben a venti szívórészén tartok. Ez képes megkötni a gyantagőz egy részét, amivel érezhetően kisebb a szagterhelése a levegőnek nyomtatás közben. Ami még igen fontos karbantartás, az a gyantatálca FEP lapja és annak állapota. Szintén nem lehet rajta semmilyen gyantamaradék, kivéve talán a tálca és a lap találkozásánál a sarkokban. Mivel a tálca ennyivel biztos nagyobb, mint az LCD kijelző, így ott nem lesz problémás, ha szennyeződés-maradék van. A FEP lapnál a sikertelen nyomtatások alkalmával, amikor a szilárd részeket leveszed, előfordulhat, hogy a FEP lap megnyúlik és hullámossá válik, akár egy-egy részen. Ez mindenképp rossz nyomtatást fog eredményezni és rövid távon is gyorsan romlik az állapota. További baj, amikor a lap már nem teljesen víztiszta, hanem beopálosodik. Ez szintén a fénytörés miatt vezet problémához. Ha ilyet tapasztalsz, akkor mielőbbi FEP lap cserét javasolok. Ennek a módját egy 2 perces Youtube-videón el tudod sajátítani. Régebbi gépen a kóláskupakos módszer helytálló és alkalmazható. Az újabb gépemnél már szerelt FEP lapot mellékeltek, amit csak a gyantatálca aljára kell csavarozni. Nyomtatást követően a munkalap levételekor előfordul, hogy lecsöpög a folyékony gyanta a gépre a tálcán kívüli felületekre. Ezt mindenképp töröld le. Ha a tálca tövébe csöppen, akkor javasolt a tálca leszerelése és a tálca, valamint a gép aljának megtörlése is. Amit el kell kerülni, hogy közvetlenül az LCD (vagy a védőfólia) felületére kerüljön gyanta. Ez az első levilágításkor ráköt a felületre, amit már lehet csak karcolásokkal tudsz leszedni a felületről. A gyantatálcát soha ne vakargasd, még a műanyag eszközökkel se! Ha megnyúlik, vagy sérül a FEP lap, akkor cserélni kell, de ha a gyanta a gépben még ki is folyik az LCD-re, abból nagyobb baj is lehet. Az eltakarított munkalapot javasolt a nyomtató felületével nem az ablak felé nézve tárolni. Legjobb, ha elmosod, zsírtalanítod, majd a gépbe a helyére visszarakod és rögzíted. A gépre a burkolatot visszahelyezed és így a külső UV-fényhatásoktól az egész rendszer védve van. A gyantatálcába se fog belekötni a folyadék. Próbáld meg elkerülni, hogy a munkalap a gyantatálcába essen! Se nyomtatás után, se üres állapotában nem fog jót tenni. Számos pótalkatrészt megtalálsz a nyomtatód gyártói oldalán. Jellemzően nem szokott baj lenni ezekkel, de az ördög nem alszik és történhetnek balesetek. Az LCD képernyő esetében mondjuk egy 2000 üzemórás élettartamot javasolnak, ami nem tűnik soknak, de a kezdeti lelkesedés, vagy a sikertelen nyomtatások hamar visszavetik a nyomtatások sűrűségét. Ha üzletszerűen kezdesz majd el nyomtatni, rájössz, hogy így is több évre elegendő a 2000 üzemóra. Én minden nyomtatásomat rögzítem egy Excel-táblázatban, eddig több mint 280 nyomtatáson vagyok túl a 3 év alatt és így van 6-700 üzemóra a gépben. Mire eljutsz oda, hogy az LCD képernyőd csereérett lesz (tegyük fel, hogy el is éri a kitűzött 2000 üzemórát), jó esetben a géphez már nem is fogják gyártani a tartalék alkatrészeket. Másik opció, hogy majdnem feleannyiba fog kerülni egy új LCD képernyő, mint egy új nyomtató (és akkor már egy újabb, precízebb géped is lesz). Jelenleg a 2022 decemberében vásárolt Elegoo Mars 2Pro gépemhez már nem kínál a gyártó a saját oldalán alkatrészeket (a cikk 2025 decemberében íródik). Ez egy 2K-s kijelzőjű gép. A nemrégiben vásárolt Anycubic gépem pedig már 12K-s felbontású, így lehet nem is éri meg egy 2K-s új LCD kijelzőt vásárolni, hogy majd 2-3 év múlva tönkremegy a Mars gép. Egy használt gép vásárlása donorgépnek felhasználva szintén nem biztos, hogy kifizetődő. Szintén a Mars 2Pro gépem használtan 60-80.000 Ft (újkori ára 76.000 Ft volt). A kijelző 20-30.000 Ft volt évekkel ezelőtt. Egy új 12K-s gép ára pedig 90-100.000 Ft. Szóval itt sem érné meg a donorgép vásárlása, autós példának a gazdasági totálkár kifejezéssel tudnék élni. A munkalap felülete az aktív használat és a fém spaklinak hála láthatóan romlani fog. A kezdetben szép homokszórt, vagy épp mintásra gravírozott felület tele lesz karcolásokkal, kopásokkal, ahogy a nyomtatott figuráktól próbálod megszabadítani az alaplapot. Ezek a karcolások, kopások nem befolyásolják negatívan a nyomtatásod minőségét. Mivel legtöbbször nem közvetlen a munkalap felületére tesszük a figurát, hanem supportolva alsó rétegek használatával, így a karcokban azok könnyebben megtapadnak. Itt persze nem mély karistolásokról és a síkból kitüremkedő anyaghibákról beszélünk, amik a védőüvegben és a FEP fóliában is kárt tehetnek. Az újabb gépek mintásra gravírozott munkalap-felülete legtöbbször annyira sima, hogy nem is árt neki egy kis kézi csiszolópapíros felületi minőségrontás. Ezt az új gépemnél én is megtettem, mert a gyanta sehogy nem akart feltapadni a felületre, mivel túlságosan sima felületű volt. Ezt 120-as és 240-es csiszolópapírral orvosoltam, ami jótékony hatással volt a gyanta alsó rétegeinek feltapadására.Használt gépek
Mint mindenből, a nyomtatókból is számos példány vár gazdára a használtpiaci fórumokon. Számos használt hirdetésben szereplő gép a képeken nyakig koszos, tele gyantamaradványokkal, mancsos foltok mindenhol, a burkolat repedt, törött, esetenként még komolyabb sérülések is találhatók a gépen. Mindezek mellett az eladó ~50 munkaórával árulja a gépet, vagy a „pár nyomtatáshoz használtam” fordulattal. Ez legyen ismert mindenki számára az autós hírdetésekből. Garázsban tartott, nem dohányzó hölgy tulajdonostól, hétvégi templomba járós autó, amit foglalt parkolóba rakott mindig a tulaj, amikor nem a fűtött garázsban állt. Ha egy gépre írnak FEP-lap-cserét, az ne rettentsen el senkit, az kopó-fogyó alkatrész, főleg, amikor új tulajdonos vagy. Az első FEP lap 2-3 hónap, a második már 1 évet bír, negyedikre meg lehet sose lesz szükséged, ahogy a rutinod kialakul. Amivel lehet együtt élni egy sérült gépnél, az a burkolat sérülése, amit helyre lehet rakni, például egy repedést ragasztással. A külső koszolódás, amit valószínű letakarítani szépen már nem tudsz, hisz az UV már rákeményítette a felületre. A kopó-fogyó dolgok (spatula, FEP fólia, szerszámok…) pótolhatóak, így az szintén nem probléma. Sérülésekből ami nem elfogadható, az a kijelző sérülése (ami nem egy védőfólia-cserével orvosolható), a munkalap sík felületének sérülése, ami nem a felületi karcok kategóriába tartozik (hanem egy leejtés nyoma), valamint bármi, ami a Z tengely és az elektronika hibája. A gépeknél a kijelzőre van direkt teszt funkció, amivel meg tudod nézni, hogy a kijelző szektor-, vagy pixelhibás-e. Az ilyen hiba azon a részen mindig hibás nyomtatást fog eredményezni a későbbiekben. Az ilyen gépeknél érdemes megnézni, hogy kapható-e még pótalkatrész az adott géphez. Ha igen, ezt érdemes a gép árába belealkudni. Ha nincs pótalkatrész, akkor a gép már nem üzemképes számodra. Az ügyetlen, vagy igénytelen tulajdonosnak hasonlóan fog kinézni a gépe: koszos, karcos, repedt, törött, a tartozékok hiányosak, a csomagolás nincs meg. Ha ~50 órás használattal van hirdetve a gép, de még a tartozékai sincsenek meg, az számomra intő jel lenne. Persze itt is előfordul az ellenpélda. Gyári tartozékokkal, dobozával együtt, esetleg még befóliázott gép várja új gazdáját, ami egy-két projekt kiszolgálása után vált feleslegessé. A kevés üzemórás állapot ezen gépeknél is látszik: tiszta, karcmentes. Ha egy gépet tényleg alig használtak, akkor a gyári kartondobozáig bezárólag minden cucca meg kell, hogy legyen. A 100-200 üzemórától sem kell megijedni, mert a gyári értékek szerint ez még a gép élettartamának mindössze 5-10%-a. Minden gépnél érdemes utánanézni, hogy mikori, akkor mik voltak a paraméter szerinti átlagok, hogy a kiszemelt gép akkor a közép, vagy a felső kategóriába tartozott-e. Mennyi volt az akkori ára és most mennyiért van hirdetve? Elérhető-e még hozzá bármi tartalékalkatrész? Ezt sérülésmentes gép esetén is érdemes megnézni, mert lehet, hogy Te, mint új tulajdonos fogod a kezdeti időszakban tönkretenni és ha nincs pótalkatrész, akkor selejtezheted a nyomtatódat – vagy kereshetsz újabb ugyanilyen gépet donornak.
|
|
Nyomtatótípusok
|
|
|
Nyomtatótípusok
|
|
|
Nyomtató felépítése
|
|
|
Szintezés
|
2026.03.02.