43M Zrínyi rohamlöveg
1:25, saját
Pintér György - Múzeumi krimik
Szerintem a 43M Zrínyi rohamlöveg az egyik legszebb 2. világháborús jármű, amit gyártottak. Nyilván van bennem egy kis elfogultság is ezzel kapcsolatban, de ez nem is baj, ha magyar fejlesztésű harcjárműről van szó.
Sok év “makettezési pihenő” után csapott meg megint az ihlet a makettezésre, és akkor döntöttem úgy, hogy egy Zrínyivel vetem bele újra magam a munkába. Azt tudni kell róla, hogy ez volt az első harcjármű makettem, úgyhogy jó nagy fába vágtam a fejszémet, ami sok helyen sajnos meg is látszik. A méretarány választás sokaknak furcsának tűnhet, de papír maketteknél teljesen elfogadot az 1:25-ös arány, és így a részletek megjelenítése is egyszerűbbnek tűnt. Mivel saját építésről van szó, ezért mindennek az alapját az információk begyűjtésével kezdtem. Itt azért megjegyezném, hogy a magyar járművekről igen hiányosak az adatok és a részletfotók a világhálón, ami még sok problémát okozott a továbbiakban.
Mindenesetre találtam egy viszonylag jó 4-nézeti képet, amit aztán átrajzoltam AutoCad-be, hogy méretarányosan kinyomtatva megkapjam a megfelelő elemeket. A jármű testének összerakása után el kellett készíteni valahogy a szegecselést, amit végtelen egyszerű módon csináltam meg. A páncéllemezeket újra kinyomtattam, feltüntetve rajtuk a szegecsek helyét a belső oldalon, és egy leketrekített végű gombostűvel benyomkodtam a pontokat, így imitálva a lemez túlsó oldalán a szegecsfejeket. Mint írtam ez végtelen egyszerű megoldás, azóta egy speciális saját készítésű szegecsnyomó készülékkel készítem ezeket, nyomdai offset lemezből. Azt azért megemlíteném, hogy ezt a technikát Hévízen láttam May Károly előadásán.
A furógörgőket, és a lövegcsövet CNC esztergán, míg a hajtó és támasztókerék fogazását CNC marógépen készítettem el. A makettnél a legnagyobb problémát a lánc elkészítése okozta, és mivel ekkor még nem ismertem a műgyantaöntés technikáját, ezért kénytelen voltam papírból, és műagyag darabkákból “összetákolni” egy lánc utánzatot. Szerintem ez a makett leggyengébben sikerült része, de legalább tudja az ember, hogy honnan indult.
Sok év “makettezési pihenő” után csapott meg megint az ihlet a makettezésre, és akkor döntöttem úgy, hogy egy Zrínyivel vetem bele újra magam a munkába. Azt tudni kell róla, hogy ez volt az első harcjármű makettem, úgyhogy jó nagy fába vágtam a fejszémet, ami sok helyen sajnos meg is látszik. A méretarány választás sokaknak furcsának tűnhet, de papír maketteknél teljesen elfogadot az 1:25-ös arány, és így a részletek megjelenítése is egyszerűbbnek tűnt. Mivel saját építésről van szó, ezért mindennek az alapját az információk begyűjtésével kezdtem. Itt azért megjegyezném, hogy a magyar járművekről igen hiányosak az adatok és a részletfotók a világhálón, ami még sok problémát okozott a továbbiakban.
Mindenesetre találtam egy viszonylag jó 4-nézeti képet, amit aztán átrajzoltam AutoCad-be, hogy méretarányosan kinyomtatva megkapjam a megfelelő elemeket. A jármű testének összerakása után el kellett készíteni valahogy a szegecselést, amit végtelen egyszerű módon csináltam meg. A páncéllemezeket újra kinyomtattam, feltüntetve rajtuk a szegecsek helyét a belső oldalon, és egy leketrekített végű gombostűvel benyomkodtam a pontokat, így imitálva a lemez túlsó oldalán a szegecsfejeket. Mint írtam ez végtelen egyszerű megoldás, azóta egy speciális saját készítésű szegecsnyomó készülékkel készítem ezeket, nyomdai offset lemezből. Azt azért megemlíteném, hogy ezt a technikát Hévízen láttam May Károly előadásán.
A furógörgőket, és a lövegcsövet CNC esztergán, míg a hajtó és támasztókerék fogazását CNC marógépen készítettem el. A makettnél a legnagyobb problémát a lánc elkészítése okozta, és mivel ekkor még nem ismertem a műgyantaöntés technikáját, ezért kénytelen voltam papírból, és műagyag darabkákból “összetákolni” egy lánc utánzatot. Szerintem ez a makett leggyengébben sikerült része, de legalább tudja az ember, hogy honnan indult.
|
| Készülőben |
|
| ZR019 |
|
| ZR041 |
|
| ZR050 |
|
| ZR059 |
|
| ZR062 |
|
| ZR066 |
2008.06.20.