A-1E (AD-5) Skyraider

Douglas A-1E (AD-5) Skyraider

1:72, Revell/Monogram No.04398 (1967)
Pintér György - Múzeumi krimik Sajnos nem emlékszem már vissza pontosan, de a gép kb. 4-5 hónapot vett el az életemből. A festés utolsó fázisában, május közepén már vele álmodtam!

A típus történetével nem untatnék senkit, aki tudja miről van szó azt úgysem érdekli, aki nem, nézzen utána, vagy tekintse meg az Intruderek támadása című filmet, ott a végén van a Skyraider nagyjelenete (halomba mészárolja a lezuhant Intruder-pilótára támadó kingkongosokat). Ez utóbbi momentum ragadott meg már évekkel ezelőtt és a duxfordi múzeumban tett látogatás, ahol élőben láttam egy H alváltozatú együléses példányt. Amíg nem láttad élőben elképzelni sem tudod mekkora valójában. Igazi erőt sugárzó, brutális, a repülőgépek jó részére jellemző kecsességnek nyomát sem viseli.

Ez év elején akadt a kezembe egy boltban a Revell 1/72-es makettje, ezerpárszáz Forint volt én meg nagy örömmel lecsaptam rá: ez tuti jó lesz, a Revell manapság már csak kiváló készleteket ad ki! Aztán otthon kibontva jött a horror... A doboz a Monogram 1967-es készletét rejtette magában a kor minden hiányosságával együtt. Pozitív panelvonalak, ami a szárnyak felhajthatósága miatti törésvonalban árokba megy át. Futóműaknák gyakorlatilag nincsenek, a pilótafülke 2 trónszékből és 1 db a saját nemiszervét erősen szorongató (biztos vizelnie kell) pilótából, valamint az eredetivel köszönő viszonyban sem álló műszerfalmatricából áll. Ha az orr irányából benézünk a kabinba különösebb gond nélkül kilátunk a farokfutónál a külvilágba. A kabintető vastag, torzít, cserébe kilökőtüskenyomok vannak benne és nem passzol a helyére. Más gondja nincs...

Szóval igaz szerelem volt első látásra.

A makettnek megvannak a maga előnyei is: mérethelyes és csak a Revell/Monogram adta ki az E alváltozatot. Aki ragaszkodik ehhez az vagy ezt rakja össze, vagy a Hasegawa H-ját egy gyanta átépítővel megcsinálja (de szerintem az sem egy fáklyásmenet...)

Aki beéri egy H alváltozattal, annak rendelkezésére áll a Hasegawa készlete, amihez - ha jól emlékszem - az Aires teljes gyanta kiegészítőt is gyárt. Ami ehhez a változathoz még véletlenül sem jó, ugyanis épp a pilótafülke, a futóakna és a törzsféklapok térnek el egymástól. Az amerikai Cobra Company kiegészítőjének beszerzésébe nem mertem belevágni, aki be tudja szerezni, ne hagyja ki, sok ősz hajszáltól megkíméli magát.

Szerncsére a típus elég jól dokumentált, a netről számtalan témába vágó könyv volt letölthető fájlmegosztó oldalakról. Ez volt az első lépésem a készlet megvásárlása után.

Az építés

Természetesen a pilótafülkével kezdtem, a fülke vázát képező teknő kivételével mást nem használtam fel (a "többi" alkatrész az a királyi pár trónszéke volt és őfelsége maga), a fülke fotók és rajzok alapján hulladékokból (offset lemez, tejfölöspohár, mágnes kártya, stb.) készült. A műszerfalnál feladtam a saját képszerkesztést és a gyári matricát beszkenneltem, írásvetítő fóliára kinyomtattam, ezt tejfölöspohár anyagára ragasztottam és ráragasztottam az offset lemezből kiszabott és a műszereknél kifúrt műszerfallapot. (Ez persze hosszadalas és nehéz munka volt, kb. minden mozzanatból a 3. próbálkozás volt elfogadható minőségű.) Elkészült a célzó berendezés és a műszerfal tetején a póttankok üzemanyagmennyiség-mérője. A fülke világos szürke Tamiya akrill (sajna nem színhelyes, viszont nem feltűnő). A fülke hátsó részébe a belső extra póttartályt készítettem el, mert tátongott az ürességtől. A fülke hátfalát sztirol lappal elfedtem, így nem lehetett keresztüllátni többé a gépen. A fülke a helyére került, ezzel egyidőben készült a farokfutó aknája is.

A törzsfelek egybe ragasztása simán ment. Az oldalkormányt kifűrészeltem, a zsanéroknál (lehet, hogy a repülésben nem pont ez a neve...) sztirollappal kipótoltam, majd kitérítve beragsztottam. Sajnos semmi nem látszik, de tessékkérem elhinni, hogy a kabinban az oldalkormánypedálok ezen állásnak megfelelően vannak belépve.

Jöhettek a szárnyak. Itt először elkészültek a futóaknák szintén hulladékokból. A futómű és a motor - bár erősen megérdemelte volna - nem kapott felújítást, a "falura elmegy" kategóriában maradtak. A futószárakon lévő guruló fényeknél vigyázzunk, az USAF gépein csak a bal oldalon volt, a Dél-Vietnámi Légierő gépein (nem mintha létezne ilyen matrica) mindkét száron, de talán máshogy volt a NAVY gépein is.

A szárnyak és a törzs találkozásánál már erősen dologozott a csiszolópapír és a Nitrosoft késtapasz, mint tömítő (remek volt vele dolgozni, itt hallottam róla valamelyik fórumban).

Utána az egész gépen újrakarcoltam a panelvonalakat. A gépágyúk, valamint a kipufogók csöveit és a pitot csövet injekcióstűre cseréltem. A régi kabintetőt enyhén elvékonyítotam csiszolással - ez lett a sablon - és saját magam által épített vákuumhúzóval új kabintetőt húztam. A motor hűtőzsalui offsetlemezből vannak. Az építés végén felragasztottam a drótantenákat.

A kerkeket megpróbáltam forrásban lévő vizes edény alján ellapítani, de a forróvízban a kerekek egésze kicsit megolvadt és a fogó, amivel tartottam helyrehozhatatlan nyomokat hagyott benne. Kénytelen voltam új kereket esztergálni. Nem lett pont olyan mint az eredeti, de nem volt mit tenni, felhasználtam őket. A felni mintája még így is jobban hasonlított az USAF E változatú gépein használt szürke festésű telitárcsásra.

A festés

A makettet világosszürkével alapoztam, először persze kimaszkoltam a kabintetőt. Az alapozás után jött a kabintető kék lakkrétege, azt is kimaszkoltam és jöhettek a SEA színek. Ehhez a Gunze SEA árnyalatait használtam. A foltok közti átmenetet Blue Tac-os kukacokkal maszkoltam, így kaptam meg azt a SEA festéssel járó fionom átmenetet, amit a legfinomabb szórópisztollyal sem lehetne utánozni 1/72-ben. Szomorú tapasztalat volt, hogy a Blue Tac kiszívta az alatta lévő festék színét, ezért elég sokat kellet visszajavítani. Ekkor úgy próbáltam orvosolni a hibát, hogy a Blue Tac kukacot csak a festés előtti másodpercekben tettem fel és azonnal le is szedtem a festés után. A kukacok mellett folyékony maszkolóval takartam ki a felületet, a nagyobb egybefüggő részeken Tamiya szalagot használtam.

Az egyik ilyen maszkolás eltávolításánál részben leszakadt a kabintető - a hártyavékony anyagot nem tartotta rendesen a Palma ragasztó. Én is meglepődtem magamon, hogy mennyire higgadtan fogadtam a kialakult helyzetet. A Revell csöves rgasztójával rendesen megküldtem ragasztóval (innentől már mindegy volt, hogy mi történik a kabinban) a felületet, a kabintetőt visszanyomtam, száradás után elcsiszoltam a nyomokat és újrafestettem azt a részt. A festés végén a gépet lábra állítottam. Felkerültek a házilag esztergált kerekek is.

A SEA színek után 1 réteg Tamiya fényes lakk jött, majd a matricák a Gunze feszítő/lágyító párossal. Így sem sikerült teljes megelégedéssel belecuppantanom minden matricát a panelvonalakba úgy ahogy szerettem volna. A makett végleges fényét Lifecolor selyemmatt lakk adta meg.

Jöhetett a koszolás. Először Model Master rozsda és gumi szín erősen hígított keverékével befuttattam a panelvonalakat, majd ezt tovább hígítva utóárnyékolásos technikát (post shading - tele van vele a You Tube) alkalmazva átfújtam a panelvonalakat. Ez utóbbi alaposan próbára tette mind magam, mind a pisztolyom képességeit.

Végül Tamiya NATO Black-kel megfújtam a kipufogók - erre a típusra oly jellemző - koromcsíkjait.

Felragasztottam a középső póttankot és óvatosan leszedtem a kabintető maszkolását. Az utólagos ragasztásnak nem láttam nyomát, úgyhogy megnyugodtam. Hosszú hónapok kitartó, fáradtságos építése után készen voltam. Elégedetten szemléltem művemet, rendesen megkínzott.

Ha sikerülne beszereznem a Hasegawa nem irányított bomba és rakéta készletét, akkor pakolnék rá pár Mk.82-est, 83-ast és Zuni rakétát.

A készletet csak súlyos fokban mazoista személyeknek ajánlom, vagy az E változat feltétel nélküli híveinek.

A makett utóélete:

Az Aires 2009. júniusi újdonságai közt szerepelnek a műgyanta főfutókerekek... Ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá!!!!
fedel
fedel
Resize of DSCF2392
Resize of DSCF2392
Resize of DSCF2394
Resize of DSCF2394
Resize of DSCF2395
Resize of DSCF2395
Resize of DSCF2396
Resize of DSCF2396
Resize of DSCF2397
Resize of DSCF2397
Resize of DSCF2398
Resize of DSCF2398
Resize of DSCF2399
Resize of DSCF2399
Resize of DSCF2400
Resize of DSCF2400
Resize of DSCF2433
Resize of DSCF2433
Resize of DSCF2434
Resize of DSCF2434
kabin
kabin
Resize of DSCF2447
Resize of DSCF2447
Resize of DSCF2449
Resize of DSCF2449
Resize of DSCF2452
Resize of DSCF2452
Resize of DSCF2454
Resize of DSCF2454
Resize of DSCF2814
Resize of DSCF2814
Resize of DSCF2822
Resize of DSCF2822
Resize of DSCF2827
Resize of DSCF2827
Resize of DSCF2828
Resize of DSCF2828
Resize of DSCF2834
Resize of DSCF2834
DSCF3439
DSCF3439
2009.06.05.
Utolsó módosítás: 2010.01.11.
tankos_srac
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
Teuton
2009.06.08. 09:04:12
Szia Viktor!
Nagyon mutatós gépet építettél belőle. Pár éve már csak harcjárműveket építek, de én is repülőkkel kezdtem. Nagyon jól összeszedett cikket írtál, a cikk olvasása közben átéreztem az építés minden nehézégét. Egyszóval gratulálok, szép lett a gép!
Üdv: Teuton
sdave
2009.06.08. 10:41:38
Szia!

Szép lett a gép és olvasmányos a leírásod. Látszik, hogy rengeteg munkád van mindkettőben. Gratulálok hozzá!
Jó látni, hogy Kőrösön űzi még valaki ezt a "nemes hobbit", nem is akármilyen szinten :)

üdv.:
Dávid
szezsolt
2009.06.08. 18:31:37
Nagyon szép lett! Gratulálok!! Korábban én is szemeztem ezzel a makettel, de nem lenne ennyi türelmem hozzá, úgyhogy maradok a maradok a Hasegawa-nál.

Üdv
zsolt
tankos_srac
2009.06.09. 12:33:26
Köszönöm szépen a hozzászólásokat!!!

Üdv: ts
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció