Ezt a repülőt a szakirodalom "japán repülő sárkány"-nak nevezi. Valószínűsítem, hogy Japán bővelkedik a sárkányokban, van mindenféle belőle, ezért van mindenhol kihangsúlyozva, hogy ez "repülő" sárkány. Ebben az időben nagyon divatosak voltak ezek a fellengzős megnevezések, ami nekem egyébként nagyon tetszik. Mennyivel jobb a repülő sárkány név, mint az amcsik Peggy-je!
Japán 2. világháborús hadvezetése a bombázóik rendelésekor szinte mindig igen sok igényt támasztott. A legtöbb esetben a feltételek közt szerepelt, hogy gyorsnak kellett lenniük, nagy hatótávolság, tudni kellet a vertikális bombavetést, zuhanóbombázást, és torpedóvetést. Emiatt aztán a legtöbb esetben nem viseltek páncélzatot, öntömítő üzemanyagtartályt. A Hiryu-t is nagyjából ezen elvek alapján tervezték. Viszont ez már kapott páncélzatot, öntömítő üzemanyagtartályt, és erős fegyverzetet. Nagyon gyors volt, és nagyon mozgékony, alacsony volt a fordulóköre. A tervek szerint vadászfedezet nélkül tevékenykedett volna. Bár a Ki-67-es Japánban nehézbombázóként szerepelt, nemzetközi viszonylatban ez inkább csak közepes volt. Összességében elmondható, hogy ez a típus volt Japán legjobb képességű bombázója, és szerény véleményem szerint a legszebb is!
Érdekességképpen a makettre nem szokványos fegyverzetet raktam fel. A japánok által használt Ta-dan levegő-levegő kazettás bombákat. Ezeket a bombákat az ellenséges bombázóköteték, vagy gép fölött dobták ki, ami reményeik szerint elpusztította volna a bombázókat, mint egy gránát. A fennmaradt kevés információ szerint nem voltak túl sikeresek, kevés gépet rongáltak meg, de a látványos robbanásaik miatt állítólag demoralizáló hatásuk volt az amerikai gépek személyzetére.
Ta-dan bombatámadás egy Liberator-kötelék ellen
A makett
1999-es megjelenése óta számtalanszor újra dobozolták már, és kapott új matricákat, esetenként új, kiegészítő alkatrészeket. Nagyon szép, igényes, kellően részletes makettről van szó. Az Eduard gyárt hozzá maratást, én egy Edu maszkolófóliát vettem hozzá. Ez a makett is egy mostani kiadás volt, új matricákkal.
A makett egyetlen hibája, a kabin előtti, és az orr üvegezése közti rész, ugyanis ez egyáltalán nem passzol. A képeken lehet látni, hogy tekintélyes mennyiségű Tamiya Putty, és utána Mr Surfacer 500 kellett az kijavításához. A szárnyakat, és a vízszintes vezérsíkokat külön festettem le ragasztás előtt. Emlékeim szerint még sosem csináltam ilyet, de annyira jól passzoltak az említett alkatrészek, és annyira megkönnyítették a festést, hogy így készültek. Feljavításként a felületeket felszegecseltem Z63 szegecselővel, és a pilótafülke ülései kaptak maratott hevedereket. Az Edu gyártott hozzá egy másik maratást is (már nem kapni), amivel az orr-kabin nagyon látványosan feljavítható. Perforált merevítődúcok voltak belül az üvegezett rész alatt, és megfordult a fejemben, hogy elkészítem. Vettem egy nagy levegőt, és elkezdtem megcsinálni, de hamar elment tőle a kedvem, így nem lett belőle semmi.
Festés
A makett belső festése egy másik Mitsubishi gép, az Air and Space Museum G4M bombázó roncsának a képei alapján készült. A Mr Hobby 126-os színét használtam. Igyekeztem a részleteket megfesteni, kicsit színesebbé téve a kabint. A külső színről sajnos nincs eredeti (roncs) fotóm. Ez elméletileg egy világosbarna volt, amit Donald Thorpe könyve, és egyéb szakirodalmak színes grafikáinak a képeiből magam kevertem ki Gunze színekből. Az alsó szürke is Gunze IJA szürke. A maketthez mellékelt festések helyett egy másikat készítettem el. Erről a példányról sajnos ismét nincs információm, volt viszont egy teljes alakos kép. A gép vezérsíkját fehérre festették, ami elég szokatlan, nem is láttam még ilyet ennél a típusnál, de még japán gépen sem nagyon. Japán kapitulációja után használtak fehérre festett gépeket zöld kereszttel, amik a delegációkat szállították, de ott az egész gépet lefestették. Az egységek jelzési közt sem találtam ilyet. Talán valami bevetést, időszakot jelöl. Minden jelzést festettem, majd felragasztottam a szárnyakat is. Utána lakkoztam, koszoltam, és a végén felkerültek az apróságok. A két felső ablakot most nyitva készítettem el, mert szinte minden makettemet csukott kabinnal építem meg a szép forma megőrzése miatt. Utólag már látom, hogy ezt is így kellett volna.
