Mil Mi-24P Hind
1:48, Zvezda
No.4812 (2021)
Pintér György - Múzeumi krimik
Rögtön az elején megmagyarázom a címben szereplő Marci helikopter jelentését, tulajdonképpen csak annyi a különös névadás története, hogy a kisebbik (ötéves) kisfiam is be-bejárkál néha hozzám a hobbiszobába miközben fúrom, faragom, csiszolom, ragasztom vagy festem szabadidőmben valamely épp kezem ügyében levő makettet. Nézegeti, mit csinálok. Ilyenkor próbálom elmondani, mi és miért, hogyan készül, érti is meg nem is... érdekli is meg nem is... Az egyik ilyen adódó alkalommal megszólalt és a következő párbeszéd zajlott le közöttünk:
- Apa, majd csinálsz nekem is egy helikoptert?
- Persze kisfiam, milyent szeretnél?
- Ööö... hááát nem tudom...
- Csinálhatok neked egy harci helikoptert?
- ...micsoda? ...Marci helikoptert???
A párom öccsének Márton a keresztneve, a fiaim egyenesen imádják őt, ha vendégségbe érkezik hozzánk, folyton rajta csüngenek, mint kismajmok a banánfán. Innen eredeztethető a félrehallás és asszociáció.
Tulajdonképpen valahogy így indult a készlet megvásárlása és megépítése, mondhatni befurakodott az építési sorrendbe is, mivel eredetileg egy HobbyBoss A-10 következett volna a listában.
Nem is volt kőbe vésve a típus kiválasztása sem, keresgéltem UH-60-at, Apache-ot, Mi-28-at, Kamovot, majd egyszer csak megláttam a Zvezda Mi-24P dobozbontásának matricalapját, amin a mostani magyar, NATO rendszeresített, felújított, sötétszürke 335-ös lajstromszámú géphez is találhatók matricák, így eldöntetett, a magyar felségjelű matrica első helyre helyezte magát gyártó és típus szempontból is.
2018 környékén Oroszországból érkezett vissza és állt újra rendszerbe nagyjavítás és szürkére festés után az a 8 darab Mi-24-es (hat darab P változat 3-as számmal kezdődő és kettő V változat 7-es számmal kezdődő lajstromszámmal) immár NVG képességekkel, amik a mai napig a szolnoki MH 86 helikopter bázison szolgálnak, meg még egy pár évig.
Kinyitva a dobozt meglepődtem a rengeteg alkatrészen, a finom panelezésen, a műanyag puhaságán, az alkatrészek szép öntésén, sorja majdhogynem nulla mennyiségén. Viszont úgyszintén meglepett a kabin műszerezettségének teljes nullázása. 1/48-as a makett, de sem egy kapcsoló, sem egy óraszámlap nem került rá a műanyag műszerfalfelületekre fröccsöntött formában. Sebaj, segíthet a matrica is, de hát az nem lesz elég szép, pláne lapos felületen. Itt határoztam el, hogy mivel még soha nem volt dolgom feljavító készlettel, ideje lenne kipróbálni egy maratást. Van is az Eduardnak Mi-24P pilótafülke műszerpanel készlete, meg is rendeltem az FE1205 szép türkiz kabinbelsőt, majd rájöttem, hogy a mostani magyar gépek belseje tök fekete. Fekete színben nem gyárt az Eduard a Mi-24P változatához belsőt, csak a V-hez. Úgyhogy az első bukta itt kezdődött. Megnyugtatott a gondolat, hogy mégiscsak egy ötéves kisfiúnak épül a készlet, akinél az ilyen pontosságbeli eltérések megengedhetőek, úgyhogy változtatás nélkül a türkiz belsőt építettem be. Ez a megnyugtató jóváhagyás az építés más problémásabb fázisaiban is visszaköszönt, tulajdonképpen sok helyen megengedő voltam magammal szemben, egy "jólvanazúgy" lezárással.
Ez az 1/48-as készlet lényegében a Zvezda 2010-ben megjelent 1/72 készletének egy az egyben fröccsöntött felnagyítása.
Kapunk a pilótafülkébe helyezhető két szovjet hajózó figurát is, de nem akartam betenni őket, mivel nyitott deszanttér- és hajtóműtérajtókkal szándékoztam a makettet megépíteni, parkoló állásban.
A hajtómű, a reduktor jó pár alkatrészét adja a Zvezda is a dobozban, de persze nem eleget. Megnéztem pár fényképet az Izotov TV3-117 hajtóműről, hát rendesen el van látva mindenféle csövezéssel. Házilag drótokkal próbáltam kicsit feljavítani a puritán összképet a hajtóműtérben. A semminél jobb lett, de a jótól is messze van. Képtelen voltam ennyi vékony csövet leimitálni. Míg egyet felragasztottam, kettőt letörtem. A "Jólvanazúgy!" megnyugtatás itt másodszorra is elhangzott.
A két törzsfél nagyon szépen összeilleszkedett, pár száraz-próbát elvégeztem az összeragasztásuk előtt, de látva, hogy nem lesz itt gond, bátran fixáltam őket. Majd meglepődve néztem, hogy ezt kicsit elsiettem, mert a deszanttér belsejében még nem végeztem el az összes festési, koszolási folyamatot. (Már mindegy, jólvanazúgy!)
A deszanttér, a deszanttérajtók, a futóművek és a szervizajtók belsejéhez magam kevertem ki a világos kékesszürke színt. A géptest külső színe Tamiya XF63 German Grey. Ez a sötétszürke szín majdnem tökéletesen imitálja az eredeti gép színét, változtatás nélkül fújtam fel a makettre.
Nagyon nagy hiányossága a makettnek, hogy a gyártó nem készített el egyetlen szegecset sem a géptest külső felületén. Van pár sekélyes, túl vékony panelvonal és ennyi. Ha valaki nagyon maximalista (és ügyes) elkészítheti őket rádlival, míg bele nem őszül a több száz szegecs kialakításába, valamint vásárolhat pozitív szegecssor kiegészítőt is matricaként. Én ismét a jól bevált mondattal zártam a kérdést: "Jólvanazúgy!"
Mindvégig az építés alatt nagyon tetszett az alkatrészek illeszkedése, csak nagyon minimálisan kellett pár helyen tömíteni. Viszont az áttetsző kabintető buborékai három darabra osztott részeinek összerakása egy rémálom volt. Majdnem csak pattanásig feszítve tudtam őket egymáshoz és a fülkéhez ragasztani.
A matricák minősége elég jó, a kisebb feliratok viszont sok helyen olvashatatlanok. Kicsit elnagyoltak is. Jólvanazúgy!
A farokrotor fenékre ülés gátlóból a régi vastag típusú található a kereten, a mostani magyar gépeken viszont a vékonyabb rudazatú található. Már nem voltam annyira elhivatott, hogy legyártsam drótokból. A csupasz, burkolat nélküli infracsapdakilövők a magyar gépeken egy sorban, a maketten eltolva találhatóak. Hagytam a Zvezda szerint megálmodott állásában és mindkettőnél alkalmaztam a "jólvanazúgy" mondatot.
A legvégén a makett kapott egy félfényes lakkbevonatot. Koszolást alig alkalmaztam, csak minimális "kormot" fújtam fel a hajtóműkiömlők környékére. A magyar gépekre nincs felhelyezve az "EVU", a készletben ott van. A kiömlők körüli ezüst színű hővédő takarólemezt (ha EVU nélküli gépet építünk) viszont nem adja a Zvezda a készlethez. Én papírból vágtam ki. Elég steril lett így a gép, de tulajdonképpen a nagyjavításról hazatért gép első heteit próbáltam lemásolni, amikor még zömében nem volt koszos.
A gép elkészülte után volt még egy gondolatom a kapott hajózók megjelenítésével: deszanttér ajtónyílásában ülve, sörözve, beszélgetve álmodtam volna meg őket. Az egyik hajózó sisakját, ruháját magyarra "reszeltem", de behelyezve a nyílásba elnagyoltnak tűnt a figura, így már a másik figura átalakításába bele sem fogtam.
Kisfiam boldogan vehette át pár hét velem töltött idő után az elkészült járművét, bár kicsi ujjacskáival próbálta óvatosan fogni, sikerült egy-két kiálló alkatrészt letörnie, aminek visszaragasztását könnyen lehetett orvosolni. A szobájában, a polcon tárolja az amúgy elég nagy helyet foglaló díszmadarat. Tisztítását rám bízza és lehet, hogy némi csalódottságot érez, hogy nem foghatja úgy, mint egy játékot, két marokra a feje fölé emelve, körberohanva vele a lakást, hangjával rotorlapát zaját imitálva.
Végszónak legyen annyi elég, ha esetleg rajtam kívül valakinek kedve támad egy mai sötétszürke magyar Mi-24-et építeni, lehet, hogy a Trumpeter kétszer ennyibe kerülő, de szegecsekkel ellátott, nem üresen hagyott műszerfalpaneles D változatából szebb V típusú gépet tud faragni, némi pontosabb és szebb HAD matrica hozzáadásával. A Zvezda készletéből csak rengeteg plusz munka és kiegészítő hozzáadásával lehetne kihozni a maximumot. Vagy pár hiányosságától el is lehet tekinteni, hisz "jóvanazúgy!"
PS: Végül készült egy 1/72-es pót "Marci helikopter" is a kisebbik fiam számára, amit közösen a nagyobbik fiammal építettünk neki. Ezzel már játszhat kedvére, amíg a ragasztások bírják az ígénybevételt...
- Apa, majd csinálsz nekem is egy helikoptert?
- Persze kisfiam, milyent szeretnél?
- Ööö... hááát nem tudom...
- Csinálhatok neked egy harci helikoptert?
- ...micsoda? ...Marci helikoptert???
A párom öccsének Márton a keresztneve, a fiaim egyenesen imádják őt, ha vendégségbe érkezik hozzánk, folyton rajta csüngenek, mint kismajmok a banánfán. Innen eredeztethető a félrehallás és asszociáció.
Tulajdonképpen valahogy így indult a készlet megvásárlása és megépítése, mondhatni befurakodott az építési sorrendbe is, mivel eredetileg egy HobbyBoss A-10 következett volna a listában.
Nem is volt kőbe vésve a típus kiválasztása sem, keresgéltem UH-60-at, Apache-ot, Mi-28-at, Kamovot, majd egyszer csak megláttam a Zvezda Mi-24P dobozbontásának matricalapját, amin a mostani magyar, NATO rendszeresített, felújított, sötétszürke 335-ös lajstromszámú géphez is találhatók matricák, így eldöntetett, a magyar felségjelű matrica első helyre helyezte magát gyártó és típus szempontból is.
2018 környékén Oroszországból érkezett vissza és állt újra rendszerbe nagyjavítás és szürkére festés után az a 8 darab Mi-24-es (hat darab P változat 3-as számmal kezdődő és kettő V változat 7-es számmal kezdődő lajstromszámmal) immár NVG képességekkel, amik a mai napig a szolnoki MH 86 helikopter bázison szolgálnak, meg még egy pár évig.
Kinyitva a dobozt meglepődtem a rengeteg alkatrészen, a finom panelezésen, a műanyag puhaságán, az alkatrészek szép öntésén, sorja majdhogynem nulla mennyiségén. Viszont úgyszintén meglepett a kabin műszerezettségének teljes nullázása. 1/48-as a makett, de sem egy kapcsoló, sem egy óraszámlap nem került rá a műanyag műszerfalfelületekre fröccsöntött formában. Sebaj, segíthet a matrica is, de hát az nem lesz elég szép, pláne lapos felületen. Itt határoztam el, hogy mivel még soha nem volt dolgom feljavító készlettel, ideje lenne kipróbálni egy maratást. Van is az Eduardnak Mi-24P pilótafülke műszerpanel készlete, meg is rendeltem az FE1205 szép türkiz kabinbelsőt, majd rájöttem, hogy a mostani magyar gépek belseje tök fekete. Fekete színben nem gyárt az Eduard a Mi-24P változatához belsőt, csak a V-hez. Úgyhogy az első bukta itt kezdődött. Megnyugtatott a gondolat, hogy mégiscsak egy ötéves kisfiúnak épül a készlet, akinél az ilyen pontosságbeli eltérések megengedhetőek, úgyhogy változtatás nélkül a türkiz belsőt építettem be. Ez a megnyugtató jóváhagyás az építés más problémásabb fázisaiban is visszaköszönt, tulajdonképpen sok helyen megengedő voltam magammal szemben, egy "jólvanazúgy" lezárással.
Ez az 1/48-as készlet lényegében a Zvezda 2010-ben megjelent 1/72 készletének egy az egyben fröccsöntött felnagyítása.
Kapunk a pilótafülkébe helyezhető két szovjet hajózó figurát is, de nem akartam betenni őket, mivel nyitott deszanttér- és hajtóműtérajtókkal szándékoztam a makettet megépíteni, parkoló állásban.
A hajtómű, a reduktor jó pár alkatrészét adja a Zvezda is a dobozban, de persze nem eleget. Megnéztem pár fényképet az Izotov TV3-117 hajtóműről, hát rendesen el van látva mindenféle csövezéssel. Házilag drótokkal próbáltam kicsit feljavítani a puritán összképet a hajtóműtérben. A semminél jobb lett, de a jótól is messze van. Képtelen voltam ennyi vékony csövet leimitálni. Míg egyet felragasztottam, kettőt letörtem. A "Jólvanazúgy!" megnyugtatás itt másodszorra is elhangzott.
A két törzsfél nagyon szépen összeilleszkedett, pár száraz-próbát elvégeztem az összeragasztásuk előtt, de látva, hogy nem lesz itt gond, bátran fixáltam őket. Majd meglepődve néztem, hogy ezt kicsit elsiettem, mert a deszanttér belsejében még nem végeztem el az összes festési, koszolási folyamatot. (Már mindegy, jólvanazúgy!)
A deszanttér, a deszanttérajtók, a futóművek és a szervizajtók belsejéhez magam kevertem ki a világos kékesszürke színt. A géptest külső színe Tamiya XF63 German Grey. Ez a sötétszürke szín majdnem tökéletesen imitálja az eredeti gép színét, változtatás nélkül fújtam fel a makettre.
Nagyon nagy hiányossága a makettnek, hogy a gyártó nem készített el egyetlen szegecset sem a géptest külső felületén. Van pár sekélyes, túl vékony panelvonal és ennyi. Ha valaki nagyon maximalista (és ügyes) elkészítheti őket rádlival, míg bele nem őszül a több száz szegecs kialakításába, valamint vásárolhat pozitív szegecssor kiegészítőt is matricaként. Én ismét a jól bevált mondattal zártam a kérdést: "Jólvanazúgy!"
Mindvégig az építés alatt nagyon tetszett az alkatrészek illeszkedése, csak nagyon minimálisan kellett pár helyen tömíteni. Viszont az áttetsző kabintető buborékai három darabra osztott részeinek összerakása egy rémálom volt. Majdnem csak pattanásig feszítve tudtam őket egymáshoz és a fülkéhez ragasztani.
A matricák minősége elég jó, a kisebb feliratok viszont sok helyen olvashatatlanok. Kicsit elnagyoltak is. Jólvanazúgy!
A farokrotor fenékre ülés gátlóból a régi vastag típusú található a kereten, a mostani magyar gépeken viszont a vékonyabb rudazatú található. Már nem voltam annyira elhivatott, hogy legyártsam drótokból. A csupasz, burkolat nélküli infracsapdakilövők a magyar gépeken egy sorban, a maketten eltolva találhatóak. Hagytam a Zvezda szerint megálmodott állásában és mindkettőnél alkalmaztam a "jólvanazúgy" mondatot.
A legvégén a makett kapott egy félfényes lakkbevonatot. Koszolást alig alkalmaztam, csak minimális "kormot" fújtam fel a hajtóműkiömlők környékére. A magyar gépekre nincs felhelyezve az "EVU", a készletben ott van. A kiömlők körüli ezüst színű hővédő takarólemezt (ha EVU nélküli gépet építünk) viszont nem adja a Zvezda a készlethez. Én papírból vágtam ki. Elég steril lett így a gép, de tulajdonképpen a nagyjavításról hazatért gép első heteit próbáltam lemásolni, amikor még zömében nem volt koszos.
A gép elkészülte után volt még egy gondolatom a kapott hajózók megjelenítésével: deszanttér ajtónyílásában ülve, sörözve, beszélgetve álmodtam volna meg őket. Az egyik hajózó sisakját, ruháját magyarra "reszeltem", de behelyezve a nyílásba elnagyoltnak tűnt a figura, így már a másik figura átalakításába bele sem fogtam.
Kisfiam boldogan vehette át pár hét velem töltött idő után az elkészült járművét, bár kicsi ujjacskáival próbálta óvatosan fogni, sikerült egy-két kiálló alkatrészt letörnie, aminek visszaragasztását könnyen lehetett orvosolni. A szobájában, a polcon tárolja az amúgy elég nagy helyet foglaló díszmadarat. Tisztítását rám bízza és lehet, hogy némi csalódottságot érez, hogy nem foghatja úgy, mint egy játékot, két marokra a feje fölé emelve, körberohanva vele a lakást, hangjával rotorlapát zaját imitálva.
Végszónak legyen annyi elég, ha esetleg rajtam kívül valakinek kedve támad egy mai sötétszürke magyar Mi-24-et építeni, lehet, hogy a Trumpeter kétszer ennyibe kerülő, de szegecsekkel ellátott, nem üresen hagyott műszerfalpaneles D változatából szebb V típusú gépet tud faragni, némi pontosabb és szebb HAD matrica hozzáadásával. A Zvezda készletéből csak rengeteg plusz munka és kiegészítő hozzáadásával lehetne kihozni a maximumot. Vagy pár hiányosságától el is lehet tekinteni, hisz "jóvanazúgy!"
PS: Végül készült egy 1/72-es pót "Marci helikopter" is a kisebbik fiam számára, amit közösen a nagyobbik fiammal építettünk neki. Ezzel már játszhat kedvére, amíg a ragasztások bírják az ígénybevételt...
|
|
IMG_20230102_225455
|
|
|
zvezda
|
|
|
5
|
|
|
1
|
|
|
2
|
|
|
4
|
|
|
6
|
|
|
8
|
|
|
9
|
|
|
10
|
|
|
7
|
|
|
hajtómű
|
|
|
hővédő lemez
|
|
|
rotoragy
|
|
|
hajózók akik nem épültek be
|
|
|
csukott ajtókkal lehet jobb lett volna?
|
|
|
335_uj
|
|
|
Pót Marci helikopter
|
|
|
IMG_20230228_093637
|
2022.12.27.
Utolsó módosítás: 2023.03.02.
Utolsó módosítás: 2023.03.02.