T 34/76 1942 Factory No. 112
1:35, AFV Club
No.AF35S51 (2009)
Pintér György - Múzeumi krimik
Az eredeti:
Itt egy kicsit bajban vagyok, mert mit is írjak le,amit eddig mások még nem tettek meg a T 34-essel kapcsolatban? Talán nézzük a 112-es számú üzemben gyártott változatot. A sztálingrádi (STZ) és harkovi (183) gyárak után harmadikként kezdi meg a T 34/76 típus gyártását a Gorky (ma: Nyizsnyij Novgorod) külvárosában lévő 112-es számú gyár. A Gorky gyár is a saját maga változtatásaival gyártotta ezt a modellt. Az STZ és a 183-as gyári változatokhoz képest az alábbi legszembetűnőbb eltérések figyelhetők meg: kerek motorkarbantartó-nyílás, a hátfalon elhelyezett szögletes pót-üzemanyagtartályok, a torony tetején egy periszkóp található, az 1941-től használatos vezető bújónyílás, kapaszkodók a deszantosok számára, 1941-es vontatókapocs.
A makett:
A kínai cég egyik limitált kiadása,amiben átlátszó műanyagból kapjuk a tank felépítményét és a tornyot. A készlet összesen 478 alkatrészt tartalmaz, 431 db szürke sztirol, 20 db fekete sztirol, 12 db átlátszó sztirol, 10 db fém rugó, 2 db gumi lánctalp, 1 db nylon cérna , 1 db esztergált rézcső, 1 db fotómaratott lapocska. Kapunk még egy átlátható, 16 oldalas építési útmutatót (igaz,az AF35143 számú készlet útmutatója van a dobozban) és 4 változathoz való matricalapot.
Építés:
Már az építés elején eldöntöttem, hogy nem fogom lefesteni az átlátszó részeket. Követve az útmutatót,először a futómű lengéscsillapítóit készítettem el. A leírás nem utal rá, de el lehet készíteni mozgatható rugózással is a makettet. Igen ám, ha nem gumi lánctalpat kapnánk a készlethez. Ez volt az első dolog,ami nem tetszett a készletben. Ha már egyszer limitált kiadás,nem érdemelt volna meg a makett legalább egy műanyag szemenkénti láncot? A költségvetés miatt nálam maradt a fix futómű és a gumicsík (legalább a kidolgozása szép, igaz,ragasztani egy rémálom volt). Következő lépésenként a belső teret építhetjük meg. A pedálok mozgatórudazatit az útmutatóval ellentétben fordítva kell beragasztani. Drótból és szigetelésből pótoltam a hiányzó vezetékeket, csöveket, rugókat,a lőszerek rögzítőcsatjait. A küzdőtér lámpáját (06-os kép) újrafabrikáltam átlátszó műanyagból (a toronyba is készítettem egy lámpát).
Következik a motor és váltó építése,és az újabb baki. A korai T 34-esekben tányéros légszűrő (Zsiguli-hoz hasonló) volt, ezt tartalmazza a készlet és a hozzá való légcsöveket is. Igen ám, de az útmutató következő lépése már az újabb, a váltótérben lévő légszűrő építését mutatja, aminek a csövei így a semmibe vezetnének. Nagy volt az „öröm”, mivel már elkészült a motor vezetékezése,így ezek alól operáltam ki a rossz alkatrészeket,és építettem be a helyeset (az A14, A31, A32, A54 számú alkatrészek nem kellenek, az A52 és A53 viszont igen).
A teknő hátsó részén lévő vontatófejeknek rossz az alkatrészszáma (nem B22 kell, hanem a B21) Sajnos,a hátsó üzemanyagtartályoknak csak a motortér felőli oldala létezik, így kénytelen voltam ezt pótolni. Műanyag lapokból elkészült a jobboldali első tartály is. A motor és váltómű után a kerekek jöttek sorra, külön fekete műanyagból kapjuk a kerekek gumirészeit. Ezeken nagyon finom, kidolgozott a mintázat, sajnos a sorjázás után ebből sok el is tűnik. Mivel a felépítmény bizonyos részeit festetlenül akartam hagyni, így kénytelen voltam az öntési nyomokat kipolírozni (ez jó pár órás, lassú művelet volt).
A sofőr bújónyílását csak becsukott állapotban lehetne rögzíteni, így a mozgatóhidraulika csövét kicseréltem egy hosszabb drótra,és nyitott állapotban ragasztottam be. A külső fényszóró lencséjébe rovátkákat karcoltam. A nylon vontatókötelet vékony bowdenre cseréltem. A lánctalpra csavarozható jégkarmoknak megcsináltam a rögzítőpántjait.
A torony építése következett, itt szintén pótoltam a vezetékeket. A lövegbölcső elejére a D40-es alkatrész kerül, ezt az útmutató nem említi, ahogy a toronygyűrűn lévő C70-es számú pici csapot sem. A lövegblende elég nehezen ment a helyére,itt alapos reszelésre volt szükség.
Festés:
A festés több részletben történt. Először a belső részeket fújtam le matt fehérrel, majd ecsettel festettem a rádiót, dobozokat, csöveket, kábeleket… A motor, váltó, löveg, toronyban lévő szerkezetek festés után kerültek a helyükre. Miután a belső rész készen lett, beragasztottam a makettet olyan ragasztószalaggal,amire lehet tollal írni. Erre rárajzoltam a maszkokat, majd ezeket öntapadós papírra másoltam át. Két rétegben fújtam le a makettet, az első réteg után volt még áttetsző rész. Száradás után bemostam felhígított sötétbarna festékkel az egész járművet. Szürke színnel próbáltam esőmegfolyásokat festeni, de ezekből sok minden nem látszik. Nem könnyű egy olyan makettet koszolni,ahol festetlen átlátszó részek vannak, igaz,nem is a koszolást akartam hangsúlyozni. A kopásokat sötétszürke festékkel készítettem. A lánctalp a szokásos rozsdabarna színt és a kopásnak kitett részeken a polírozható fémszínű festéket kapta.
Összegzés:
Mindenképpen haladóknak ajánlom a készletet,egyrészt az alkatrészek száma miatt, másik okból a rejtett buktatók miatt. Külön figyelmet kell fordítani az átlátszó részek csiszolásánál, ragasztásánál. Jó ötlet a gyártótól ilyen módon láthatóvá tenni a belső részeket, de egy kicsit jobban is figyelhettek volna a tervezésnél. Aki elkészíti a makettet, egy különleges példánnyal gazdagíthatja a gyűjteményét.
Itt egy kicsit bajban vagyok, mert mit is írjak le,amit eddig mások még nem tettek meg a T 34-essel kapcsolatban? Talán nézzük a 112-es számú üzemben gyártott változatot. A sztálingrádi (STZ) és harkovi (183) gyárak után harmadikként kezdi meg a T 34/76 típus gyártását a Gorky (ma: Nyizsnyij Novgorod) külvárosában lévő 112-es számú gyár. A Gorky gyár is a saját maga változtatásaival gyártotta ezt a modellt. Az STZ és a 183-as gyári változatokhoz képest az alábbi legszembetűnőbb eltérések figyelhetők meg: kerek motorkarbantartó-nyílás, a hátfalon elhelyezett szögletes pót-üzemanyagtartályok, a torony tetején egy periszkóp található, az 1941-től használatos vezető bújónyílás, kapaszkodók a deszantosok számára, 1941-es vontatókapocs.
A makett:
A kínai cég egyik limitált kiadása,amiben átlátszó műanyagból kapjuk a tank felépítményét és a tornyot. A készlet összesen 478 alkatrészt tartalmaz, 431 db szürke sztirol, 20 db fekete sztirol, 12 db átlátszó sztirol, 10 db fém rugó, 2 db gumi lánctalp, 1 db nylon cérna , 1 db esztergált rézcső, 1 db fotómaratott lapocska. Kapunk még egy átlátható, 16 oldalas építési útmutatót (igaz,az AF35143 számú készlet útmutatója van a dobozban) és 4 változathoz való matricalapot.
Építés:
Már az építés elején eldöntöttem, hogy nem fogom lefesteni az átlátszó részeket. Követve az útmutatót,először a futómű lengéscsillapítóit készítettem el. A leírás nem utal rá, de el lehet készíteni mozgatható rugózással is a makettet. Igen ám, ha nem gumi lánctalpat kapnánk a készlethez. Ez volt az első dolog,ami nem tetszett a készletben. Ha már egyszer limitált kiadás,nem érdemelt volna meg a makett legalább egy műanyag szemenkénti láncot? A költségvetés miatt nálam maradt a fix futómű és a gumicsík (legalább a kidolgozása szép, igaz,ragasztani egy rémálom volt). Következő lépésenként a belső teret építhetjük meg. A pedálok mozgatórudazatit az útmutatóval ellentétben fordítva kell beragasztani. Drótból és szigetelésből pótoltam a hiányzó vezetékeket, csöveket, rugókat,a lőszerek rögzítőcsatjait. A küzdőtér lámpáját (06-os kép) újrafabrikáltam átlátszó műanyagból (a toronyba is készítettem egy lámpát).
Következik a motor és váltó építése,és az újabb baki. A korai T 34-esekben tányéros légszűrő (Zsiguli-hoz hasonló) volt, ezt tartalmazza a készlet és a hozzá való légcsöveket is. Igen ám, de az útmutató következő lépése már az újabb, a váltótérben lévő légszűrő építését mutatja, aminek a csövei így a semmibe vezetnének. Nagy volt az „öröm”, mivel már elkészült a motor vezetékezése,így ezek alól operáltam ki a rossz alkatrészeket,és építettem be a helyeset (az A14, A31, A32, A54 számú alkatrészek nem kellenek, az A52 és A53 viszont igen).
A teknő hátsó részén lévő vontatófejeknek rossz az alkatrészszáma (nem B22 kell, hanem a B21) Sajnos,a hátsó üzemanyagtartályoknak csak a motortér felőli oldala létezik, így kénytelen voltam ezt pótolni. Műanyag lapokból elkészült a jobboldali első tartály is. A motor és váltómű után a kerekek jöttek sorra, külön fekete műanyagból kapjuk a kerekek gumirészeit. Ezeken nagyon finom, kidolgozott a mintázat, sajnos a sorjázás után ebből sok el is tűnik. Mivel a felépítmény bizonyos részeit festetlenül akartam hagyni, így kénytelen voltam az öntési nyomokat kipolírozni (ez jó pár órás, lassú művelet volt).
A sofőr bújónyílását csak becsukott állapotban lehetne rögzíteni, így a mozgatóhidraulika csövét kicseréltem egy hosszabb drótra,és nyitott állapotban ragasztottam be. A külső fényszóró lencséjébe rovátkákat karcoltam. A nylon vontatókötelet vékony bowdenre cseréltem. A lánctalpra csavarozható jégkarmoknak megcsináltam a rögzítőpántjait.
A torony építése következett, itt szintén pótoltam a vezetékeket. A lövegbölcső elejére a D40-es alkatrész kerül, ezt az útmutató nem említi, ahogy a toronygyűrűn lévő C70-es számú pici csapot sem. A lövegblende elég nehezen ment a helyére,itt alapos reszelésre volt szükség.
Festés:
A festés több részletben történt. Először a belső részeket fújtam le matt fehérrel, majd ecsettel festettem a rádiót, dobozokat, csöveket, kábeleket… A motor, váltó, löveg, toronyban lévő szerkezetek festés után kerültek a helyükre. Miután a belső rész készen lett, beragasztottam a makettet olyan ragasztószalaggal,amire lehet tollal írni. Erre rárajzoltam a maszkokat, majd ezeket öntapadós papírra másoltam át. Két rétegben fújtam le a makettet, az első réteg után volt még áttetsző rész. Száradás után bemostam felhígított sötétbarna festékkel az egész járművet. Szürke színnel próbáltam esőmegfolyásokat festeni, de ezekből sok minden nem látszik. Nem könnyű egy olyan makettet koszolni,ahol festetlen átlátszó részek vannak, igaz,nem is a koszolást akartam hangsúlyozni. A kopásokat sötétszürke festékkel készítettem. A lánctalp a szokásos rozsdabarna színt és a kopásnak kitett részeken a polírozható fémszínű festéket kapta.
Összegzés:
Mindenképpen haladóknak ajánlom a készletet,egyrészt az alkatrészek száma miatt, másik okból a rejtett buktatók miatt. Külön figyelmet kell fordítani az átlátszó részek csiszolásánál, ragasztásánál. Jó ötlet a gyártótól ilyen módon láthatóvá tenni a belső részeket, de egy kicsit jobban is figyelhettek volna a tervezésnél. Aki elkészíti a makettet, egy különleges példánnyal gazdagíthatja a gyűjteményét.
|
|
T 34-76 1942_17
|
|
|
T 34-76 1942_01
|
|
|
T 34-76 1942_02
|
|
|
T 34-76 1942_03
|
|
|
T 34-76 1942_04
|
|
|
T 34-76 1942_05
|
|
|
T 34-76 1942_06
|
|
|
T 34-76 1942_07
|
|
|
T 34-76 1942_08
|
|
|
T 34-76 1942_09
|
|
|
T 34-76 1942_10
|
|
|
T 34-76 1942_11
|
|
|
T 34-76 1942_12
|
|
|
T 34-76 1942_13
|
|
|
T 34-76 1942_14
|
|
|
T 34-76 1942_15
|
|
|
T 34-76 1942_16
|
|
|
T 34-76 1942_18
|
|
|
T 34-76 1942_19
|
|
|
T 34-76 1942_20
|
|
|
T 34-76 1942_21
|
|
|
T 34-76 1942_22
|
|
|
T 34-76 1942_23
|
|
|
T 34-76 1942_24
|
|
|
T 34-76 1942_25
|
|
|
T 34-76 1942_26
|
|
|
T 34-76 1942_27
|
|
|
T 34-76 1942_28
|
|
|
T 34-76 1942_29
|
2014.01.22.