General Dynamics F-16I Sufa
1:72, Kinetic
No.K72001 (2010)
Pintér György - Múzeumi krimik
Sufa, vagyis Vihar.
Mindig is tetszett az F-16-osnak ez a változata. Valahogy a fiatalkorom feltuningolt sportautóira emlékeztet, nagy spoilerekkel, nitróval.
Egy napon arra ébredtem, hogy szeretnék az izraeli légierő gépei közül egy párat megépíteni 1/72-es méretarányban. Pontosan még a mai napig nincs kőbe vésve mennyit, de F-16, F-15, F-4 Phantom szerepel a kívánságlistán. Háromnál azért többet szeretnék egymás mellett látni és közben beszereztem negyediknek egy Mirage III CJ-t is a Modelsvit-től. Így szóba sem jöhet a 48-as méret, így is helyszűkében vagyok a már eddig megépített makettek miatt.
Nosza, be is szereztem egyet a 72-es változatok közül, erre két lehetőségem volt: vagy a Hasegawa 1985-ben kiadott és 2010-ben Sufa-ként újradobozolt változatát szerzem meg, vagy a Kinetic 2010-ben kiadott öntőkereteiből próbálok egy Vihart összerakni. A Kinetic győzött, de már a 2023-as újrakiadást kaptam kézhez, az új dobozgrafikával.
Látszólag ugyanaz a belső tartalom, mint a 2010-es változaté. Nagy logó is jelzi, hogy Cartograf matricákat tartalmaz az újradobozolás, ugyanúgy, mint az elődje. Sajnos kétséges a gyártója, de erről majd később...
Kibontva a dobozt, több mint 200 alkatrészt találunk a 7 darab, egyesével fóliába csomagolt öntőkereteken. Szép, nagy szám. Az alkatrészbontás szerintem túlzó, rengeteg 1, 1,5 mm-es antenna, érzékelő van külön alkatrészként elhelyezve az öntőkereteken. Sorja viszont sehol. Meglepően jó a fröccsöntés minősége, bár a panelvonalak szélessége és mélysége túlságosan erőteljes. Egy pici narancsbőr fellelhető az orr-részen, de kezelhető. Tömíteni jobbára a géptörzs hátsó felén kell, illetve a szárnyak alatt lelhető fel egypár kilökőtüske nyom. A legtöbb tömítéssel járó munkát a levegőbeömlő belső felülete adta. 5 darabból illeszthető össze, illik jól egymáshoz csiszolni és tömíteni a beömlő belsejében levő illesztéseket, már amennyire be lehet nyúlni a belső térbe.
Maga az építés gyors, minden passzol egymáshoz, de persze nem egy Tamiya minőség.
Az összeállítási útmutató viszont katasztrofális. Mintha csak tűzőgéppel összefűzött fénymásolt lapokat adtak volna a kezembe. Sokszor kellett fényképeket nézegetni a gépről, nem volt mindig egyértelmű, hogy milyen irányban is kell az adott alkatrészeket összerakni az útmutató szerint. Ez leginkább a futóműszárakra értendő.
Egypár alkatrész számozását is felcserélték, nem ugyanúgy van számozva az útmutató szerinti alkatrész, mint az öntőkereteken levő. Oda kell figyelni mit, honnan választunk le és hova építjük be, fokozottan érvényes ez jobbára az icipici, előbb említett pár milliméteres antennákra.
A kabinbelső műszerei szépen kifesthetőek, mert ide matricákat nem kapunk, a katapultülések kis feljavítással (maszkolószalag hevederek) egész elfogadhatóvá barkácsolhatóak.
A futóműszárak összeállítását későbbre, a festés után halasztottam. Könnyebb volt a lefestett géptest alját kimaszkolni, mint a futóműaknákat a már berögzített futómű szárakkal.
Valamikor 2023-ban beszereztem egy Z63-féle szegecselőt 1/48-as mérethez. A függőleges vezérsíkot, a szárnyak felső részét, valamint pár szerelőnyílás körvonalát kezelésbe vettem vele, egészen feldobta a makett megjelenését.
Festéshez négy fő színt használtam az MrHobby palettáról: H313 világosbarnát, H310 sötétbarnát, H74 kacsatojás-zöldet és az alsó tartományra H308 szürkét, természetesen egy jóféle alapozóréteg felvitele után. Pre-shadinget nem alkalmaztam.
A girbe-gurba mintázatot blue-tak-al maszkolva fújtam, a világosbarnától kezdve.
A kabintető elöl ülő pilótájának üvegezését áttetsző sárga Tamiya X24-gyel fújtam.
Panelkiemelő folyadéknak a Tamiya Accent Panel Liner termékét hívtam segítségül sötétszürke és barna színekben.
Következett egy réteg Gauzy fényes lakk, utána pedig a matricák.
Négy repülőgépre a következő jelölések vannak a matricalapon:
A 2023-as doboztetőn is Cartograf matricákkal reklámozzák a készletet. Ám amíg a 2010-es kiadású doboz matricáin magán a matricaíveken is jelölve van Cartograf logóval a gyártó, a 2023-as újrakiadás matricaívein nincs cégjelzés. Elég nagy a valószínűsége, hogy ezek a matricák nem a Cartograf nyomdáiból kerültek ki. Nemcsak merevek a matricák, de könnyen törnek, szakadnak, elég volt csak a hordozópapírról feláztatni őket, némely már két-három darabra esett szét, főleg a hosszabb és keskenyebb nyomatok. A Tamiya Extra Strong lágyítóra alig reagáltak. A kisebb matricákkal nem volt gond. De a nagyobbakkal hímestojásként kellett bánni, felhelyezés után nagyon meg sem mertem nyomkodni fülpiszkálóval, nehogy további sérüléseket okozzak nekik.
Rengeteg matrica van a nagy és kis íven, napokig lehet velük bíbelődni. Végül sok-sok hisztivel karöltve, de sikerült mind egy szálig felhelyezni őket. Pöttyösen csillogtak a géptesten, mint a ponty halpikkelyei, így gyorsan le is fújtam őket Microscale matt lakkal, hogy ne zavarják a szemem. Nagyon szeretem ezt a lakkot, bár olvastam külföldi oldalakon reklamációkat, hogy nem eléggé matt. Ha izopropil-alkohollal higítottam, akkor matt lett. Ha vízzel, akkor már nem annyira.
Festés-lakkozás közben természetesen sikerült letörnöm egy-két statikus kisütőt. Húzott szálból pótoltam.
Végezetül következtek a fegyverek. Sikerült a levegőbeömlő egyik oldalán található lézeres célmegjelölő forgó gömb alakú fejrészét hibásan, 90 fokkal elfordítva beragasztani. Ez sajnos így marad, roncsolással tudnám a helyéről leszedni és a helyes irányba beforgatva visszaragasztani.
Két Derby rakétát, két szárny alatti nagy, 600 gallonos póttartályt, két Python 4 rakétát és két Rafael Spice irányított bombát helyeztem el a fegyvertartókon. Maradt még bőségesen összeraknivaló fegyverzet, nem is tudom név szerint megnevezni őket.
Matricákat is kapunk a különböző konténerekhez, rakétákhoz, bombákhoz, szépen meg is vannak számozva a kisebb íven a jelölések. De hogy melyiket hova, melyik fegyverre kell feltenni azt már egyáltalán nem jelzi az útmutató.
Túlságosan nem akartam koptatni, koszolni a makettet, a hasi részre vittem fel némi foltot, illetve a hajtóműkiömlő és a függőleges vezérsík környékére. A has alatti póttartályok aljára viszont jócskán vihető fel használati kopás és "retek".
A makett megvásárlásakor kíváncsi voltam, vajon a vételára egyenes arányban áll-e a minőségével... (fejben egy 1/72-es GWH F15-tel összevetve, ami 2-3000 Ft-tal drágább).
A makett végül is megéri az árát, könnyen, problémamentesen összerakható, élvezetes az építése. Az egyedüli negatívum a fura matricák és az összerakási útmutató hiányosságai.
Mindig is tetszett az F-16-osnak ez a változata. Valahogy a fiatalkorom feltuningolt sportautóira emlékeztet, nagy spoilerekkel, nitróval.
Egy napon arra ébredtem, hogy szeretnék az izraeli légierő gépei közül egy párat megépíteni 1/72-es méretarányban. Pontosan még a mai napig nincs kőbe vésve mennyit, de F-16, F-15, F-4 Phantom szerepel a kívánságlistán. Háromnál azért többet szeretnék egymás mellett látni és közben beszereztem negyediknek egy Mirage III CJ-t is a Modelsvit-től. Így szóba sem jöhet a 48-as méret, így is helyszűkében vagyok a már eddig megépített makettek miatt.
Nosza, be is szereztem egyet a 72-es változatok közül, erre két lehetőségem volt: vagy a Hasegawa 1985-ben kiadott és 2010-ben Sufa-ként újradobozolt változatát szerzem meg, vagy a Kinetic 2010-ben kiadott öntőkereteiből próbálok egy Vihart összerakni. A Kinetic győzött, de már a 2023-as újrakiadást kaptam kézhez, az új dobozgrafikával.
Látszólag ugyanaz a belső tartalom, mint a 2010-es változaté. Nagy logó is jelzi, hogy Cartograf matricákat tartalmaz az újradobozolás, ugyanúgy, mint az elődje. Sajnos kétséges a gyártója, de erről majd később...
Kibontva a dobozt, több mint 200 alkatrészt találunk a 7 darab, egyesével fóliába csomagolt öntőkereteken. Szép, nagy szám. Az alkatrészbontás szerintem túlzó, rengeteg 1, 1,5 mm-es antenna, érzékelő van külön alkatrészként elhelyezve az öntőkereteken. Sorja viszont sehol. Meglepően jó a fröccsöntés minősége, bár a panelvonalak szélessége és mélysége túlságosan erőteljes. Egy pici narancsbőr fellelhető az orr-részen, de kezelhető. Tömíteni jobbára a géptörzs hátsó felén kell, illetve a szárnyak alatt lelhető fel egypár kilökőtüske nyom. A legtöbb tömítéssel járó munkát a levegőbeömlő belső felülete adta. 5 darabból illeszthető össze, illik jól egymáshoz csiszolni és tömíteni a beömlő belsejében levő illesztéseket, már amennyire be lehet nyúlni a belső térbe.
Maga az építés gyors, minden passzol egymáshoz, de persze nem egy Tamiya minőség.
Az összeállítási útmutató viszont katasztrofális. Mintha csak tűzőgéppel összefűzött fénymásolt lapokat adtak volna a kezembe. Sokszor kellett fényképeket nézegetni a gépről, nem volt mindig egyértelmű, hogy milyen irányban is kell az adott alkatrészeket összerakni az útmutató szerint. Ez leginkább a futóműszárakra értendő.
Egypár alkatrész számozását is felcserélték, nem ugyanúgy van számozva az útmutató szerinti alkatrész, mint az öntőkereteken levő. Oda kell figyelni mit, honnan választunk le és hova építjük be, fokozottan érvényes ez jobbára az icipici, előbb említett pár milliméteres antennákra.
A kabinbelső műszerei szépen kifesthetőek, mert ide matricákat nem kapunk, a katapultülések kis feljavítással (maszkolószalag hevederek) egész elfogadhatóvá barkácsolhatóak.
A futóműszárak összeállítását későbbre, a festés után halasztottam. Könnyebb volt a lefestett géptest alját kimaszkolni, mint a futóműaknákat a már berögzített futómű szárakkal.
Valamikor 2023-ban beszereztem egy Z63-féle szegecselőt 1/48-as mérethez. A függőleges vezérsíkot, a szárnyak felső részét, valamint pár szerelőnyílás körvonalát kezelésbe vettem vele, egészen feldobta a makett megjelenését.
Festéshez négy fő színt használtam az MrHobby palettáról: H313 világosbarnát, H310 sötétbarnát, H74 kacsatojás-zöldet és az alsó tartományra H308 szürkét, természetesen egy jóféle alapozóréteg felvitele után. Pre-shadinget nem alkalmaztam.
A girbe-gurba mintázatot blue-tak-al maszkolva fújtam, a világosbarnától kezdve.
A kabintető elöl ülő pilótájának üvegezését áttetsző sárga Tamiya X24-gyel fújtam.
Panelkiemelő folyadéknak a Tamiya Accent Panel Liner termékét hívtam segítségül sötétszürke és barna színekben.
Következett egy réteg Gauzy fényes lakk, utána pedig a matricák.
Négy repülőgépre a következő jelölések vannak a matricalapon:
- a Negev vadászrepülőszázad F-16I Sufa 408-as sorozatszáma
- a Negev vadászrepülőszázad F-16I Sufa 422-es sorozatszáma (ő lett végül a kiszemelt)
- F-16I Sufa 40 A denevérszázad 451-es sorozatszáma
- F-16I Sufa 40 A denevérszázad 425-ös sorozatszáma
A 2023-as doboztetőn is Cartograf matricákkal reklámozzák a készletet. Ám amíg a 2010-es kiadású doboz matricáin magán a matricaíveken is jelölve van Cartograf logóval a gyártó, a 2023-as újrakiadás matricaívein nincs cégjelzés. Elég nagy a valószínűsége, hogy ezek a matricák nem a Cartograf nyomdáiból kerültek ki. Nemcsak merevek a matricák, de könnyen törnek, szakadnak, elég volt csak a hordozópapírról feláztatni őket, némely már két-három darabra esett szét, főleg a hosszabb és keskenyebb nyomatok. A Tamiya Extra Strong lágyítóra alig reagáltak. A kisebb matricákkal nem volt gond. De a nagyobbakkal hímestojásként kellett bánni, felhelyezés után nagyon meg sem mertem nyomkodni fülpiszkálóval, nehogy további sérüléseket okozzak nekik.
Rengeteg matrica van a nagy és kis íven, napokig lehet velük bíbelődni. Végül sok-sok hisztivel karöltve, de sikerült mind egy szálig felhelyezni őket. Pöttyösen csillogtak a géptesten, mint a ponty halpikkelyei, így gyorsan le is fújtam őket Microscale matt lakkal, hogy ne zavarják a szemem. Nagyon szeretem ezt a lakkot, bár olvastam külföldi oldalakon reklamációkat, hogy nem eléggé matt. Ha izopropil-alkohollal higítottam, akkor matt lett. Ha vízzel, akkor már nem annyira.
Festés-lakkozás közben természetesen sikerült letörnöm egy-két statikus kisütőt. Húzott szálból pótoltam.
Végezetül következtek a fegyverek. Sikerült a levegőbeömlő egyik oldalán található lézeres célmegjelölő forgó gömb alakú fejrészét hibásan, 90 fokkal elfordítva beragasztani. Ez sajnos így marad, roncsolással tudnám a helyéről leszedni és a helyes irányba beforgatva visszaragasztani.
Két Derby rakétát, két szárny alatti nagy, 600 gallonos póttartályt, két Python 4 rakétát és két Rafael Spice irányított bombát helyeztem el a fegyvertartókon. Maradt még bőségesen összeraknivaló fegyverzet, nem is tudom név szerint megnevezni őket.
Matricákat is kapunk a különböző konténerekhez, rakétákhoz, bombákhoz, szépen meg is vannak számozva a kisebb íven a jelölések. De hogy melyiket hova, melyik fegyverre kell feltenni azt már egyáltalán nem jelzi az útmutató.
Túlságosan nem akartam koptatni, koszolni a makettet, a hasi részre vittem fel némi foltot, illetve a hajtóműkiömlő és a függőleges vezérsík környékére. A has alatti póttartályok aljára viszont jócskán vihető fel használati kopás és "retek".
A makett megvásárlásakor kíváncsi voltam, vajon a vételára egyenes arányban áll-e a minőségével... (fejben egy 1/72-es GWH F15-tel összevetve, ami 2-3000 Ft-tal drágább).
A makett végül is megéri az árát, könnyen, problémamentesen összerakható, élvezetes az építése. Az egyedüli negatívum a fura matricák és az összerakási útmutató hiányosságai.
|
|
Főkép
|
|
|
a 2023-as újrakiadás dobozgrafikája
|
|
|
a doboz tartalma
|
|
|
A Cartograf logó nélküli matricaívek
|
|
|
készül a kabinbelső
|
|
|
egy réteg alapozás után
|
|
|
a szárnyak felső fele szegecselve.
|
|
|
készülnek a "székek"
|
|
|
levegőbeömlő kimaszkolva
|
|
|
az első réteg H313 világosbarna szín
|
|
|
blue-tak maszkolás a világosbarna színen
|
|
|
megkapta a gép a H74 világoszöld színt
|
|
|
itt már a H310 sötétbarna színt is megkapta a gép
|
|
|
a hajtóműkiömlő
|
|
|
futóaknák és futószárak
|
|
|
a kabintető eleje áttetsző sárga X24 Tamiya Clear Yellow lett
|
|
|
a kabintető keretének festésekor sikerült egy vékony fekete színű gumicsík peremet is imitálni.
|
|
|
egy matrica leáztatva
|
|
|
Matricák végre felhelyezve
|
|
|
Matricák végre felhelyezve
|
|
|
|
|
|
A has
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
IMG_20240424_105947
|
|
|
DSCN8046.jpeg
|
|
|
DSCN8046.jpeg
|
|
|
DSCN8046.jpeg
|
|
|
DSCN8046.jpeg
|
|
|
DSCN8046.jpeg
|
|
|
DSCN8046.jpeg
|
|
|
DSCN8046.jpeg
|
|
|
DSCN8046.jpeg
|
|
|
DSCN8046.jpeg
|
|
|
DSCN8046.jpeg
|
2024.04.14.
Utolsó módosítás: 2024.04.25.
Utolsó módosítás: 2024.04.25.