Szuhoj Szu-32FN/Szu-34 Strike Flanker
1:72, Italeri
Pintér György - Múzeumi krimik
Egy viszonylag ritka gépet szeretnék az alábbi cikkben bemutatni, a Flankert. Sajnos nagyon kevés a referencia a neten, részletfotók találni lehetetlen. Ezér a fantáziára és arra a pár képre hagyatkoztam amit sikerült fellelnem...
A Szu-27 "Flanker" alaptípus jelentős módosításával a kilencvenes évek elején jött létre a T10V-1 prototípus. Az eredetileg Szu-27KU-nak ismert típus eleinte repülőgép hordozóról üzemeltethető gyakorlógépnek tűnt, de amikor a Szu-27IB ismertté vált, egyértelművé vált, hogy új harci gépről van szó.Az új típusban a két pilóta egymás mellett ül a teljes egészében átalakított orrban. Megerősítették a futóművet és a repülőgépet a mindenidős kismagasságú vadászelfogásra és a repülőgép hordozókról végrehajtott támadásokra optimalizálták.
A sorozatgyártásra történő átállás során a Szu-27IB-re kétkerekes tandem főfutó, digitális pilótafülke került, és jelentősen megnövelték a különböző lehetséges fegyverzetek fajtáját is. A főleg a Szu-24 "Fencer" felváltására tervezett Szu-27IB-t a Szuhoj tervezőiroda A Szu-34 típusjellel látta el. A nyugativilág az 1995-ös párizsi kiállításon látthatta a "Flanker" harci változatát, amelyet Szu-34FN-nek, A Szu-27IB tengerészeti támadó változatának írtak le. A gyárnak 1997-ben pénzhiány miatt kellett leállítani a programot, ekkor a típust a Szu-27IB exportváltozatának nevezték. 1997 júniusában a Szu-34FN ismét repült a párizsi bemutatón.
A makett
Az Italeri makettje, nem vitték túlzásba az alkatrészbontást de legalább ami van az szép. A panelvonalak határozottak de szerintem egy kicsit vastagok. Az átlátszó alkatrészek meglepően szépek, nem torzítanak és nem is vastagok. A műszerfal nem a legjobb de ezen lehet segíteni, találtam is hozzá a Pavla által gyártott pilótafülke szettet de úgy döntöttem inkább csak "házilag" javítom fel. A műszerfal csak részben hasonlít az eredetihez, ezt csiszolással és megmaradt matricákkal pótoltam. A műszerek kábelezését rézdrótból alakítottam ki, és az ülések öveit megmaradt fotómaratásból "nyirbáltam". Az illeszkedések nem valami jók, a szárny tövénél különösen sokat kellett tömíteni.
A fegyverzet igazán bőséges, kapunk hozzá 2 R-73ast, 2 R-77-est, 2 X-29L, 2 X-31-est és 3 KAB-500L bombát. Ezekből mindet felraktam a gépre, úgy az igazi. Az egyik fotón a csűrőlapok le voltak engedve, ezért én is lefűrészeltem, és lefelé "lógatva" ragasztottam vissza.
Miután elkészült az "alap", a panelvonalakat átfestettem sötétbarna vízfestékkel. Majd lealapoztam fehérrel. Két nap száradás után kevertem egy zöld színt Revell színekből (világoskék, tengerzöld és fehér) és ez lett az alapszín, a legsötétebb zöld. Ezt is kb. két napig hagytam száradni majd a már kikevert sötétzöldből kevertem ki a világosabb zöldet. Egy számomra új módszert alkalmaztam a Blu Tac-kel való maszkolást a foltozáshoz. Ez elég nehéz volt többször is át kellett fújni mert nem mindig sikerült. Sajnos a végeredmény nem lett tökéletes.
A harmadik színt is így vittem fel a felületre, a világoskéket. A gép alját egy kicsit sötétebb kékre festettem, a világoskékhez adott pici feketével. Miközben ezek száradtak a fegyvereket is lefújtam fehérrel, a bombákat pedig feketével. Ezekkel gondba voltam mert ahány fotót találtam, szinte mindenhol más színű. Volt sötétszürke, zöld, fekete stb... de mivel a festési útmutató szerint is feketének kell lennie énis úgy festettem. Aztán jöhettek a futóművek, futóaknák. A futóaknákat egérszürkével festettem ki a futószárakat pedig fehérrel. Miután megszáradt a futószár "elárasztottam" hígított feketével így kaptam egy szürke futószárat ami csupa piszok. Ha ezt is egérszürkével festettem volna, mint a futóaknát, akkor egy sokkal sötétebb színt kaptam volna. Az aknákat nem tudtam bedrótozni, mert egyetlen fotót sem találtam a belső térről így csak a futószárra került drótozás.
Jöhetett a matricázás. Itt nem voltak gondok. A panelvonalak kiemelésére bordó ceruzát használtam, ez magában túl élénk ezért sötét föld pigmenttel átmentem rajtuk mégegyszer. Végül kapott egy alapos szilikon spray mosást.
Végül annyit jegyeznék meg hogy nem a legjobb minőségű, de használható és látványos makett, gyönyörű színkombinációkkal. Akinek van bátorsága és elszánt nyugodtan kezdjen bele ebbe a makettbe, mert a hibái ellenére amelyeket nem is olyan nehezen de kijavíthatunk, gyönyörű makett varázsolható :)
Utóbbi időben kijavítottam a kacsaszárnyat és a cikkemet, ezúton is köszönöm a hozzászólásotokat, észrevételeiteket.
A Szu-27 "Flanker" alaptípus jelentős módosításával a kilencvenes évek elején jött létre a T10V-1 prototípus. Az eredetileg Szu-27KU-nak ismert típus eleinte repülőgép hordozóról üzemeltethető gyakorlógépnek tűnt, de amikor a Szu-27IB ismertté vált, egyértelművé vált, hogy új harci gépről van szó.Az új típusban a két pilóta egymás mellett ül a teljes egészében átalakított orrban. Megerősítették a futóművet és a repülőgépet a mindenidős kismagasságú vadászelfogásra és a repülőgép hordozókról végrehajtott támadásokra optimalizálták.
A sorozatgyártásra történő átállás során a Szu-27IB-re kétkerekes tandem főfutó, digitális pilótafülke került, és jelentősen megnövelték a különböző lehetséges fegyverzetek fajtáját is. A főleg a Szu-24 "Fencer" felváltására tervezett Szu-27IB-t a Szuhoj tervezőiroda A Szu-34 típusjellel látta el. A nyugativilág az 1995-ös párizsi kiállításon látthatta a "Flanker" harci változatát, amelyet Szu-34FN-nek, A Szu-27IB tengerészeti támadó változatának írtak le. A gyárnak 1997-ben pénzhiány miatt kellett leállítani a programot, ekkor a típust a Szu-27IB exportváltozatának nevezték. 1997 júniusában a Szu-34FN ismét repült a párizsi bemutatón.
A makett
Az Italeri makettje, nem vitték túlzásba az alkatrészbontást de legalább ami van az szép. A panelvonalak határozottak de szerintem egy kicsit vastagok. Az átlátszó alkatrészek meglepően szépek, nem torzítanak és nem is vastagok. A műszerfal nem a legjobb de ezen lehet segíteni, találtam is hozzá a Pavla által gyártott pilótafülke szettet de úgy döntöttem inkább csak "házilag" javítom fel. A műszerfal csak részben hasonlít az eredetihez, ezt csiszolással és megmaradt matricákkal pótoltam. A műszerek kábelezését rézdrótból alakítottam ki, és az ülések öveit megmaradt fotómaratásból "nyirbáltam". Az illeszkedések nem valami jók, a szárny tövénél különösen sokat kellett tömíteni.
A fegyverzet igazán bőséges, kapunk hozzá 2 R-73ast, 2 R-77-est, 2 X-29L, 2 X-31-est és 3 KAB-500L bombát. Ezekből mindet felraktam a gépre, úgy az igazi. Az egyik fotón a csűrőlapok le voltak engedve, ezért én is lefűrészeltem, és lefelé "lógatva" ragasztottam vissza.
Miután elkészült az "alap", a panelvonalakat átfestettem sötétbarna vízfestékkel. Majd lealapoztam fehérrel. Két nap száradás után kevertem egy zöld színt Revell színekből (világoskék, tengerzöld és fehér) és ez lett az alapszín, a legsötétebb zöld. Ezt is kb. két napig hagytam száradni majd a már kikevert sötétzöldből kevertem ki a világosabb zöldet. Egy számomra új módszert alkalmaztam a Blu Tac-kel való maszkolást a foltozáshoz. Ez elég nehéz volt többször is át kellett fújni mert nem mindig sikerült. Sajnos a végeredmény nem lett tökéletes.
A harmadik színt is így vittem fel a felületre, a világoskéket. A gép alját egy kicsit sötétebb kékre festettem, a világoskékhez adott pici feketével. Miközben ezek száradtak a fegyvereket is lefújtam fehérrel, a bombákat pedig feketével. Ezekkel gondba voltam mert ahány fotót találtam, szinte mindenhol más színű. Volt sötétszürke, zöld, fekete stb... de mivel a festési útmutató szerint is feketének kell lennie énis úgy festettem. Aztán jöhettek a futóművek, futóaknák. A futóaknákat egérszürkével festettem ki a futószárakat pedig fehérrel. Miután megszáradt a futószár "elárasztottam" hígított feketével így kaptam egy szürke futószárat ami csupa piszok. Ha ezt is egérszürkével festettem volna, mint a futóaknát, akkor egy sokkal sötétebb színt kaptam volna. Az aknákat nem tudtam bedrótozni, mert egyetlen fotót sem találtam a belső térről így csak a futószárra került drótozás.
Jöhetett a matricázás. Itt nem voltak gondok. A panelvonalak kiemelésére bordó ceruzát használtam, ez magában túl élénk ezért sötét föld pigmenttel átmentem rajtuk mégegyszer. Végül kapott egy alapos szilikon spray mosást.
Végül annyit jegyeznék meg hogy nem a legjobb minőségű, de használható és látványos makett, gyönyörű színkombinációkkal. Akinek van bátorsága és elszánt nyugodtan kezdjen bele ebbe a makettbe, mert a hibái ellenére amelyeket nem is olyan nehezen de kijavíthatunk, gyönyörű makett varázsolható :)
Utóbbi időben kijavítottam a kacsaszárnyat és a cikkemet, ezúton is köszönöm a hozzászólásotokat, észrevételeiteket.
|
|
DSC00008
|
|
|
Mesterséges piszok a szélvédőn :)
|
|
|
DSC00011
|
|
|
DSC00012
|
|
|
DSC00016
|
|
|
DSC00014
|
|
|
DSC09655
|
|
|
DSC09660
|
|
|
A HUD-ot is nekem kellett elkészíteni :S
|
|
|
DSC09667
|
|
|
DSC09684
|
|
|
DSC09696
|
|
|
A hajtóműkiömlőt a Gunze Iron (vas) színével alapoztam majd kapott egy fényes lakkot. Aztán lila, és NATO zöld színeket vittem bele halványan.
|
|
|
DSC09702
|
|
|
DSC09701
|
2009.08.21.
Utolsó módosítás: 2010.01.24.
Utolsó módosítás: 2010.01.24.