Pintér György - Múzeumi krimik
A "Segítség" és a "festés" topikokban rendre jelennek meg olyan kérdések, amelyekből az a következtetés vonható le, hogy sajnos a festékek és ezek hígításának alapismerete a kezdő makettezőknél teljesen hiányzik. Nem az ő "bűnük", hiszen honnan is ismerhetnék a témát, mivel ennyire a kezdetek kezdetével foglalkozó nyomtatott szakirodalom - a tudomásom szerint - jelenleg nem is kapható. Ezért bátorkodtam billentyűzetet ragadni és néhány főbb pontban, ha nem is egy vegyész szakszerűsgégével, de pár évi tapasztalattal a hátam mögött elmondani néhány alapvető dolgot a festékeket illetően.
1. festéktípusok és felhasználási területük
1.a. Enamel festékek
Ezek a leginkább hozzáférhető makettfestékek, kis Hazánkban a leginkább elterjedt márkák: a Humbrol, Revell, Model Master. Ezen három márka valamelyike szinte biztosan kapható bármely makettboltban, néha játékboltokban is.
Ezek úgynevezett szintetikus oldószerrel készülnek. Mint MINDEN festéket, ezeket is hígítani kell. Ha festéshez hígítjuk, használjuk a saját gyári hígítót! Az én tapasztalatom szerint például a Model Master festékek lakkbenzinnel is hígíthatók. A szerszámaink (ecset, vagy szórópisztoly) tisztításához megfelel a sokak által emlegetett sima festékboltban pár száz forintért kapható H-100-as, vagy bármely szintetikus hígító, lakkbenzin, és szigorúan tisztításhoz az acetonmentes körömlakklemosó.
Ecsettel és szórópisztollyal is felvihető. Ecsetes festéshez inkább ez való mint az akril. Szórópisztolyhoz pedig - szerintem - inkább az akril. De ez a típus univerzálisan felhasználható.
Festéshez, mint írtam hígítani kell. Kb. 1:1 arányban, ecsettől, pisztolytól, festéktől függ, kísérletezd ki, hogy Neked mi jön be a legjobban! Ne akarj 1 rétegben festeni! Úgy ecsettel, mind pistollyal több (2-3) vékony réteget vigyél fel. Ecsetelésnél várd ki a több órás (festéktől függ) száradási időt! Attól, hogy egy festékréteg egy teljes éjszakán át száradt, még egyetlen egy makett sem lett csúnyább, viszont soha nem oldotta fel a 2. réteg festék az elsőt.
1.b. Akril festékek
Ezek az ún. vízbázisú festékek. Hazai makettboltokban leggyakrabban a Tamiya, Gunze Sangyo (már más gyártja), Revell, Model Master, gyártók termékei kaphatók. Ezeken kívül 1-2 helyen kapható Vallejo, Lifecolor, stb.
Mint írtam ezek vízzel hígítottak. Festésnél itt is javallott a gyári hígító, bár én a saját tapasztalaotm szerint ezekhez a fesékékhez ioncserélt vizet, vagy néha denaturált szeszt használok. A denaurált szesz festékboltokban kapható, pár száz forint literje. Ha tisztán denaturált szesszel hígítod a festéket, számíts rá, hogy gyorsan megszárad, ez azonban nem feltétlenül előny, ugyanis a festett felületed enyhén érdes, szöszös is lehet (főleg a Tamiyánál), ezért inkább én az ioncserélt vizet részesítem előnyben. Az eszközeink tisztításához denaturált szesz és acetonmentes körömlakk lemosó is használható. A víz ugyan a feséket hígítja, de a szerszámokból NEM oldja ki maradéktalanul a festéket, ezért mosáshoz ne használjuk!
Az akrilok szórópisztollyal vihetők fel szépen. A Vallejo kimondottan ecsethez gyártott akrilján kívül - tudtommal - más márka nem fog szép eredményt adni. Festésnél itt is az 1:1 arányú hígításból induljunk ki. Szintén több vékony rétegben vigyük fel.
1.c. olajfestékek
Ezek az úgynevezett művész olajok, a festőművészek használják, és persze a makettezők. Művész- és hobbbi boltokban kaphatók.
Felhasználási területe makettezésben főleg a koszolásra, panelezésre szorítkozik, de ecsettel figurafestésre is kitűnő, ez utóbbi már annyira haladó technika, hogy én ilyet soha nem csináltam, erre vonatkozó tapsztalatom nincs.
Hígítása tepentinnel, lakkbenzinnel, szintetikus hígítóval megoldott. A terpentin nálam kevésbé vált be, a felület kicsit oljaosan fényes maradt utána.
Mivel panelek befuttatásához, filerezéshez, stb. haladó technikákhoz használja a mezei makettező, ezért akár az 1:9 arányú hígítás sem ritka. Soha ne legyen túl sűrű az oldatunk!
2. A különböző festéktípusok egymáshoz fűződő viszonyáról
A némileg filozófikus alcím egy roppant lényeges kérdést boncolgat, milyen feséket milyen festékkel kombinálhatunk. Kombinálás alatt azt értem, hogy milyen rétgre milyen réteg következzen. Az alapszíneink keverése más kérdés. Kezdjük ez utóbbival.
Ha korlátozottak a lehetőségeink, és/vagy nem látjuk célszerűnek egy adott szín beszerzését, akár ki is keverhetjk magunknak. Alapszabály, hogy az eltérő oldószerű festékeink NEM keverhetők össze! Csak enamel enamellel, stb. Ha keverünk, lehetőleg azonos gyártó termékeit keverjük, de ez már nem kőbevésett szabály, pl.: Revell és Humbrol enamelek keverhetők egymással, ugyanígy Gunze és Tamiya akrilok is. Azért lehetőleg kerüljük.
Vissza rétegekhez. Koszolásnál panelek befuttatásánál - a saját tapaszalataim szerint - úgy célszerű eljárni, ha akril felületre futtatunk enamel vagy olaj festéket. Az akrilok nem terülnek olyan szépen, nem futnak olyan intenzíven a panelekben, mint az olaj festékek. Átmosásra, filterezésre az akrilok használhatatlanok (saját vélemény).
Lehet persze trükközni is, enamellel lefested a makettet, lakkozod, matricázod, lakkozod ez utóbbit akrillal és így erre az utolsó akril rétegre már futtathatsz akár olajfestéket is a panelekbe, nem fogja bántani az álcázófestés színeit, mert a felső réteg akril lakk megvédi.
3. A festendő felületről
Festés előtt zsírtalanítsuk a felületet. Vagy mosogatószeres vízzel mosogassuk el makettünket egy kis darab szivacs segítségével, vagy nem szöszölő denaturált szeszes ronggyal töröljük át. A festékünk csak sima és zsírtalan felületen fog szépen tapadni és mutatni. Fémszínek felvitelénél elengedhetetlen a tökéletesaen sima felület előkészítése, mivel minden apró hibát előhoz.
4. A festékek eltávolítása
Megesik, hogy radikális változtatást akarunk eszközölni kész, vagy félkész makettünk színén és szeretnénk eltávolítani a korábbi festékrétegeket. Az egyszerű oldószeres mosogatás,törölgetés nem vezet kellő eredményre. Én saját tapasztalatom szerint erre a tömény, háztartási, halálfejes hypot ajánlom. Pár napra be kell áztatni makettünket a hypofürdőbe és végül egy már nem használt fogkefével le kell sikálni jó alaposan. VIGYÁZAT! A hypo méreg, szaga kellemetlen, és minden színezett felületen (ruhád, fal, függöny, stb.) foltot hagy. Tehát óvatosan, megfelelő helyen kezdjünk csak neki. Mások véleménye szerint erre a feladatra a Sziti nevű kristályos, vízben oldódó, vagy a készre kevert T.Gazdaságos lefolyótisztító a legjobb. Némi áztatás után lejön a festék. VIGYÁZAT! Erősen maró hatású lúgokról van szó (amint arra Kalóz igen helyesen rámutatott!!!), védő gumi kesztyű és szemüveg nem nélkülözhető.
5. Környezetvédelem
Festékeink környezetkárosító hatásúak (lehetnek). Ezért nem célszerű a felesleget, szennyezett oldószert, stb. a csapba, WC-be önteni. Erre a célra rendszeresítsünk befőttes üveget, abba öntsük a maradék trutyit. Amikor megtelt, ha valaki meg tudja oldani, vigye speciális szelektív hulladéktárolóba. (Tudtommal ilyen az utcán nincs, de pl. autófényezők elvileg kötelesek a saját ilyen jellegű hulladékukat így tárolni és leadni, ha van ilyen ismerős, talán ő segít.) Egyébként inkább a teli üveget tegyük a háztartási szemétbe, mert így is kisebb a valószínűsége, hogy a festékeink maradéka a vízbe kerül.
Röviden ennyi. Ez a cikk nem a különböző festési technikákról (panelezés, filterezés, átmosás, stb.) szól, azt meghagyom nálamnál tehetségesebb makettezőknek, de azt mindnenképp megtudhatod ebből, hogy milyen festékhez milyen hígítót vegyél és mit mire használj.
Jó maketezést mindenkinek!
Ui.: remélem, hogy a cikk és az utána várható konstruktív észrevételek, tapasztalatok mindannyiunk épülésére szolgálnak!
1. festéktípusok és felhasználási területük
1.a. Enamel festékek
Ezek a leginkább hozzáférhető makettfestékek, kis Hazánkban a leginkább elterjedt márkák: a Humbrol, Revell, Model Master. Ezen három márka valamelyike szinte biztosan kapható bármely makettboltban, néha játékboltokban is.
Ezek úgynevezett szintetikus oldószerrel készülnek. Mint MINDEN festéket, ezeket is hígítani kell. Ha festéshez hígítjuk, használjuk a saját gyári hígítót! Az én tapasztalatom szerint például a Model Master festékek lakkbenzinnel is hígíthatók. A szerszámaink (ecset, vagy szórópisztoly) tisztításához megfelel a sokak által emlegetett sima festékboltban pár száz forintért kapható H-100-as, vagy bármely szintetikus hígító, lakkbenzin, és szigorúan tisztításhoz az acetonmentes körömlakklemosó.
Ecsettel és szórópisztollyal is felvihető. Ecsetes festéshez inkább ez való mint az akril. Szórópisztolyhoz pedig - szerintem - inkább az akril. De ez a típus univerzálisan felhasználható.
Festéshez, mint írtam hígítani kell. Kb. 1:1 arányban, ecsettől, pisztolytól, festéktől függ, kísérletezd ki, hogy Neked mi jön be a legjobban! Ne akarj 1 rétegben festeni! Úgy ecsettel, mind pistollyal több (2-3) vékony réteget vigyél fel. Ecsetelésnél várd ki a több órás (festéktől függ) száradási időt! Attól, hogy egy festékréteg egy teljes éjszakán át száradt, még egyetlen egy makett sem lett csúnyább, viszont soha nem oldotta fel a 2. réteg festék az elsőt.
1.b. Akril festékek
Ezek az ún. vízbázisú festékek. Hazai makettboltokban leggyakrabban a Tamiya, Gunze Sangyo (már más gyártja), Revell, Model Master, gyártók termékei kaphatók. Ezeken kívül 1-2 helyen kapható Vallejo, Lifecolor, stb.
Mint írtam ezek vízzel hígítottak. Festésnél itt is javallott a gyári hígító, bár én a saját tapasztalaotm szerint ezekhez a fesékékhez ioncserélt vizet, vagy néha denaturált szeszt használok. A denaurált szesz festékboltokban kapható, pár száz forint literje. Ha tisztán denaturált szesszel hígítod a festéket, számíts rá, hogy gyorsan megszárad, ez azonban nem feltétlenül előny, ugyanis a festett felületed enyhén érdes, szöszös is lehet (főleg a Tamiyánál), ezért inkább én az ioncserélt vizet részesítem előnyben. Az eszközeink tisztításához denaturált szesz és acetonmentes körömlakk lemosó is használható. A víz ugyan a feséket hígítja, de a szerszámokból NEM oldja ki maradéktalanul a festéket, ezért mosáshoz ne használjuk!
Az akrilok szórópisztollyal vihetők fel szépen. A Vallejo kimondottan ecsethez gyártott akrilján kívül - tudtommal - más márka nem fog szép eredményt adni. Festésnél itt is az 1:1 arányú hígításból induljunk ki. Szintén több vékony rétegben vigyük fel.
1.c. olajfestékek
Ezek az úgynevezett művész olajok, a festőművészek használják, és persze a makettezők. Művész- és hobbbi boltokban kaphatók.
Felhasználási területe makettezésben főleg a koszolásra, panelezésre szorítkozik, de ecsettel figurafestésre is kitűnő, ez utóbbi már annyira haladó technika, hogy én ilyet soha nem csináltam, erre vonatkozó tapsztalatom nincs.
Hígítása tepentinnel, lakkbenzinnel, szintetikus hígítóval megoldott. A terpentin nálam kevésbé vált be, a felület kicsit oljaosan fényes maradt utána.
Mivel panelek befuttatásához, filerezéshez, stb. haladó technikákhoz használja a mezei makettező, ezért akár az 1:9 arányú hígítás sem ritka. Soha ne legyen túl sűrű az oldatunk!
2. A különböző festéktípusok egymáshoz fűződő viszonyáról
A némileg filozófikus alcím egy roppant lényeges kérdést boncolgat, milyen feséket milyen festékkel kombinálhatunk. Kombinálás alatt azt értem, hogy milyen rétgre milyen réteg következzen. Az alapszíneink keverése más kérdés. Kezdjük ez utóbbival.
Ha korlátozottak a lehetőségeink, és/vagy nem látjuk célszerűnek egy adott szín beszerzését, akár ki is keverhetjk magunknak. Alapszabály, hogy az eltérő oldószerű festékeink NEM keverhetők össze! Csak enamel enamellel, stb. Ha keverünk, lehetőleg azonos gyártó termékeit keverjük, de ez már nem kőbevésett szabály, pl.: Revell és Humbrol enamelek keverhetők egymással, ugyanígy Gunze és Tamiya akrilok is. Azért lehetőleg kerüljük.
Vissza rétegekhez. Koszolásnál panelek befuttatásánál - a saját tapaszalataim szerint - úgy célszerű eljárni, ha akril felületre futtatunk enamel vagy olaj festéket. Az akrilok nem terülnek olyan szépen, nem futnak olyan intenzíven a panelekben, mint az olaj festékek. Átmosásra, filterezésre az akrilok használhatatlanok (saját vélemény).
Lehet persze trükközni is, enamellel lefested a makettet, lakkozod, matricázod, lakkozod ez utóbbit akrillal és így erre az utolsó akril rétegre már futtathatsz akár olajfestéket is a panelekbe, nem fogja bántani az álcázófestés színeit, mert a felső réteg akril lakk megvédi.
3. A festendő felületről
Festés előtt zsírtalanítsuk a felületet. Vagy mosogatószeres vízzel mosogassuk el makettünket egy kis darab szivacs segítségével, vagy nem szöszölő denaturált szeszes ronggyal töröljük át. A festékünk csak sima és zsírtalan felületen fog szépen tapadni és mutatni. Fémszínek felvitelénél elengedhetetlen a tökéletesaen sima felület előkészítése, mivel minden apró hibát előhoz.
4. A festékek eltávolítása
Megesik, hogy radikális változtatást akarunk eszközölni kész, vagy félkész makettünk színén és szeretnénk eltávolítani a korábbi festékrétegeket. Az egyszerű oldószeres mosogatás,törölgetés nem vezet kellő eredményre. Én saját tapasztalatom szerint erre a tömény, háztartási, halálfejes hypot ajánlom. Pár napra be kell áztatni makettünket a hypofürdőbe és végül egy már nem használt fogkefével le kell sikálni jó alaposan. VIGYÁZAT! A hypo méreg, szaga kellemetlen, és minden színezett felületen (ruhád, fal, függöny, stb.) foltot hagy. Tehát óvatosan, megfelelő helyen kezdjünk csak neki. Mások véleménye szerint erre a feladatra a Sziti nevű kristályos, vízben oldódó, vagy a készre kevert T.Gazdaságos lefolyótisztító a legjobb. Némi áztatás után lejön a festék. VIGYÁZAT! Erősen maró hatású lúgokról van szó (amint arra Kalóz igen helyesen rámutatott!!!), védő gumi kesztyű és szemüveg nem nélkülözhető.
5. Környezetvédelem
Festékeink környezetkárosító hatásúak (lehetnek). Ezért nem célszerű a felesleget, szennyezett oldószert, stb. a csapba, WC-be önteni. Erre a célra rendszeresítsünk befőttes üveget, abba öntsük a maradék trutyit. Amikor megtelt, ha valaki meg tudja oldani, vigye speciális szelektív hulladéktárolóba. (Tudtommal ilyen az utcán nincs, de pl. autófényezők elvileg kötelesek a saját ilyen jellegű hulladékukat így tárolni és leadni, ha van ilyen ismerős, talán ő segít.) Egyébként inkább a teli üveget tegyük a háztartási szemétbe, mert így is kisebb a valószínűsége, hogy a festékeink maradéka a vízbe kerül.
Röviden ennyi. Ez a cikk nem a különböző festési technikákról (panelezés, filterezés, átmosás, stb.) szól, azt meghagyom nálamnál tehetségesebb makettezőknek, de azt mindnenképp megtudhatod ebből, hogy milyen festékhez milyen hígítót vegyél és mit mire használj.
Jó maketezést mindenkinek!
Ui.: remélem, hogy a cikk és az utána várható konstruktív észrevételek, tapasztalatok mindannyiunk épülésére szolgálnak!
|
|
festékek
|
|
|
szintetikus festékek
|
|
|
akril festékek
|
|
|
oldószerek
|
2009.01.18.
Utolsó módosítás: 2009.02.01.
Utolsó módosítás: 2009.02.01.