Pintér György - Múzeumi krimik
MÁV M-31 Zetor
A MÁV M31 (DHM1, DHM2 gyári jelölés) sorozat a MÁV részére szállított, nem villamosított pályákra szánt tolatási munkák elvégzésére készített dízel-hidraulikus tolatómozdony-sorozat. Beceneve Zetor. Ezt a mozdonytípust a Ganz–MÁVAG eredetileg Egyiptomnak szállította.
A mozdonyok iparvasúti jelölése A23.
A tolatószolgálatra és tehervonatok továbbítására készült Ganz–MÁVAG gyártmányú, M31 sorozatú hidraulikus hajtásrendszerű dízelmozdonyok beszerzése a MÁV részére 1958-ban kezdődött. 1960-ig 53 db készült, ezek egy része ipari szolgálatban áll, ma 22-23 darab üzemképes, 4-5 db re-motorizált. A mozdony vezérlése elektropneumatikus rendszerű. Ez lehetővé teszi két mozdony összekapcsolását, és egy vezetőfülkéből való vezérlését (távvezérlés).
A mozdonyok a beszerzést követő 3-4 évben nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ez elsősorban üzemi problémákra vezethető vissza. A legnagyobb nehézségeket többek között a mozdonyokba épített, akkor még kiforratlan dízelmotor típus okozta. Ezeket a hibákat azonban fokozatos korszerűsítéssel sikerült kiküszöbölni.
13 db mozdonyt a BHÉV is vásárolt 1959-ben. A mozdonyok a DL XII sorozatszámot kapták, és a BHÉV igényeinek megfelelően központi ütközővel és Lambertsen-fékkel látták el őket. Továbbá a sorozat néhány darabja vonatfűtő áramszedővel is fel lett szerelve. Ezek a mozdonyok azonban több szempontból sem feleltek meg a BHÉV számára. A korábban az egyenáramú-, és dízel-villamos motorkocsik és mozdonyok karbantartására berendezkedett szereldék technológiai rendjébe nem illeszkedtek a dízel-hidraulikus erőátvitelű mozdonyok. Másrészt a már korábban említett üzemi problémák miatt. A BHÉV végül 1964 és 1965 között elcserélte 13 db DL XII sorozatú mozdonyát iparvállalatokkal 8 db a MÁV M44-es sorozatával megegyező dízel-villamos mozdonyra. Az iparvállalatok számára sokkal előnyösebb volt a rudazatos hajtás, mint a nagy érzékenységű dízel-villamos mozdonyok.
A sorozatot a MÁV 1986-tól fokozatosan selejtezte, illetve különböző iparvállalatok számára eladta. Összesen 24 darab maradt meg belölük. 2 db M31 sorozatú mozdony (M31 2013, és az M31 2020) Ausztriában is üzemel a Südburgenländische Regionalbahnnál (SRB) a 90-es évek elejétől.
Az M31,2035 pályaszámú mozdonyt 2002-ben műemlékké nyilvánították.
Műszaki adatok:
Gyártó: Ganz–MÁVAG
Gyártásban: 1958–1960
Gyári típusjel: DHM1, DHM2
Tengelyelrendezés: C
Nyomtávolság: 1 435 mm
Hajtókerékátmérő: 1 225 mm
Legnagyobb sebesség: 62 km/h
Ütközők közötti hossz: 10 095 mm
Magasság: 4 105 mm
Szélesség: 3 000 mm
Szolgálati tömeg: 45 tonna
Névleges teljesítmény: 331 kW
Az ötlet
Gondoltam egyet és üsse kavics, miért is ne? Vonatozzunk egyet, úgysem volt még vasútmakettem. Az építés minden pillanatát élveztem, rengeteget tanultam és tudtam meg a magyarországi dízelmozdonyokról. Akkor már emlékül elkészítem az M-31-est, amely annyira magával ragadó a régi, hagyományos elrendezésű meghajtásával és a dobozszerű felépítményével. A kezdeti lelkesedés megvolt, jó alapot adva a kivitelezéshez.
Elképzelés, tervek, megvalósítás és kivitelezés
Mindenképpen az 1/35 méretarányt választottam, mivel ez egy önálló mozdony lesz, a tekintet rászegeződik és a részletek is jobban "nézhetőbbek" egy ilyen méretarányú vonaton. Sokat tanulmányoztam a Trumpeter WR360C12 dízelmozdonyának alkatrészbontását, rengeteg részletet innen másoltam le, valamint a műszaki rajzokon és a fotókon nem beazonosítható részekhez jó improvizálónak bizonyult.
Különböző vastagságú sztirollapokat használtam fel az építés során, ezeket kiegészítettem maradék makettek fel nem használt alkatrészeivel, értelemszerűen átalakítva. Az elkészítés költségvetése nevetségesen alacsony volt. A sztirollapokat egy művészellátó boltban ingyen és bérmentve elhozhattam a szemetesből (hirdetőtáblák, reklámplakátok méretre vágásakor keletkezett hulladékot örömmel adták oda). Egy színezett kartonpapírlapot használtam még fel, ez 195 forint volt. A többi alapanyagot otthon alakítottam ki illetve át. Egy pillanatragasztó (180 forint) megvásárlása soványította még a pénztárcámat.
A kivitelezés lépései: alváz összeállítása, kerekek legyártása, felépítmény aljának berendezése, felépítmény teteje, majd a vezető állás. Így leírva nagyon logikus és egyszerű, megvalósítani annál izgalmasabb volt.
Az építés
A Hobbim a vasút folyóirat 1995/3 számában találtam meg az M-31-es jellegrajzát, ez hasznos barátnak bizonyult. Megfelelő átméretezés és számológéppel való babrálás után hozzáfogtam az építésnek. Nem szándékozom részletesen leírni, mivel minden alkatrészt egyedi módon, saját magamnak kellett megtervezni és legyártani, a lista így rendkívül hosszúra nyúlna. Helyette beszéljenek inkább a képek (ezek minőségéért elnézést kérnék, nincsen digitális fényképezőgépem, a nagybátyám aztán a meghívásomat elfogadva eljött és lefotózta a mozdonyt). Teljesség igénye nélkül bemutatom a kerekek elkészítését:
Kartonpapírra kimértem körzővel a körgyűrűt, majd felosztottam 14 részre, mivel 14 küllőből áll egy kerék. A középponton átmenő tengely és a kerék külső íve közötti küllő szakaszokat egyenként vágtam ki éles szikepengével. Ezután 1 mm-es vékony sztirolcsíkokból kialakítottam a küllőket. Utána a külső gyűrűt alakítottam ki szintén sztirolcsíkokból, majd a tengelyt befogó kerékagyat. Végül a hajtókar csatlakozási pontjait alakítottam ki. Mindezt hatszor legyártani igazán fantasztikus élmény volt.
A festés
Humbrol és Revell akril, festékkódokat nem minden esetben tudok mondani, árnyalatok alapján dolgoztam. A kerekek és a mozdony alsó része a H123-as sötétszürkéjével lett lefestve, majd pigmentporral öregbítve és H49 matt lakkal rögzítve. Ekkor vettem észre egy kezdetben idegesítő jelenséget, miszerint a matt lakk a száradás után kifehéredett, és keveredve a sötétbarna pigmenttel olyan hatást ért el a felületeken, mintha erősen kopott, megviselt lenne. Hát ez pont kapóra jött.
A dobozszerű felépítmény elkészültekor először egy piros színű falfestékkel alapoztam le (nem vicc!!) Majd több lépésben fehér, sárga Revell akrillal keverve tettem látványosabbá az egyhangúságot jelentő pirosas színt. Némi kopást és rozsdát is vittem bele. Szeretek a színekkel játszani és sikerült a narancsos-piros alapszínt megbontani. A felépítmény teteje kormos, koszos lett. A vezetőállás valamivel tisztább. Annak színe világos szürkés-kékeszöld.
A kapaszkodók sárga színe, valamint a sárga-fekete csíkozás teszi egyedülállóvá ezt a mozdonyt.
A dioráma
Ennek elkészítése még folyamatban van, csakúgy, mint az M-31-es ajtajainak és maradék korlátainak a legyártása. A dioráma alap egyszerű, keresztben átmenő sín, azon a mozdony, körülötte a mellékvágányokra jellemző gazos elhanyagoltság. Pár macskakövet is beillesztettem, hogy mégse legyen olyan unalmas a füves rész. A füvet egy jellegzetes őszi árnyalatú vasútmodelles műfűvel oldottam meg, a makacsabb gazokat egyenként beültetett (ragasztott) szárított mohával. Még el kell készíteni egy jelzőlámpát és pár elhagyott vasúti alkatrészt, valamint a síneket.
Segítségek:
http://vasutmodellklub.hu/hobbymavasut/1995-3.pdf (jellegrajz)
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%81V_M31
http://www.railfaneurope.net/pix/hu/diesel/shunter/M31/pix.html
http://gigant.chem.elte.hu/pic/hu/diesel/others/index_hu.html
Végezetül
Ugyan még nincs teljesen kész a munkám, de ez volt eddigi legélvezetesebb építésem, sok örömöt okozva kielégíthetetlen tudásszomjúságomnak. Bátran fogjunk bele egy mozdony építésébe, sokat tanulhatunk közben.