A fenti című, 1976-ban bemutatott magyar film főhőse Kánya, a Volán TEFU sofőrjeként ZIL-130-as teherkocsijával Budapestről Paksra szállít U-elemeket az atomerőmű építkezéséhez. Egyik ilyen útja alkalmával felvesz egy csinos stoppos lányt és indul a bonyodalom...
Miután a tavalyi év folyamán megépítettem az AVD Models két ZIL MMZ-555 billencsét is, nagyon megtetszett a típus, így nem volt kérdés, hogy megépítem a 130-as verziót is, mégpedig a filmben szereplő kocsit.
A szép grafikával ellátott dobozban 4 keretet, egy húszoldalas útmutatót, színes festési útmutatót, egy kis matricát, valamint a megszokott színes képeslapot találunk. Az alkatrészeket tartalmazó keretek közül három ismerős, hiszen azok teljesen megegyeznek az MMZ kereteivel és természetesen nincs rajtuk a betűjelzés, így megint a betűk keretekre történő felírásával kezdtem az építést... Az útmutató is a szokásos, azzal a különbséggel, hogy a korábbi fekvő A/4, most álló A/4 lett, valamint a rajzok valami miatt kisebbek lettek, így azok minősége néhány helyen hagy maga után kívánnivalót. Néhány helyen rossz minőségű fénymásolatnak tűnik. Szerencsére nem dobtam ki az MMZ-k útmutatóit, így jobbára azokat használtam az építés során. Az alkatrészek kidolgozása kiváló, sorja csak a kabin alkatrészeinél található, de ott viszont van bőven. Kifejezetten szép viszont a plató kidolgozása. Az építés során az illeszkedéssel sem volt gond egy helyet leszámítva. A típusra jellemző egy darabból álló szélvédő valamint az azt tartó keret megfelelő ívének kialakítása ezen a készleten sem sikerült a gyártónak. A keret íve és a szélvédő íve ugyanis nem sikerült azonosra, így ott elég sokat kellett ügyeskednem, hogy elfogadható eredményt érjek el.
Ahhoz, hogy a makettem minél jobban hasonlítson a filmben szereplő kocsihoz, néhány apró változtatást eszközöltem. Kicseréltem a hűtőmaszkot, ugyanis a készletben szereplőn a fényszóró alul van, míg Kánya kocsiján felül. Kicseréltem továbbá a hátsó lámpákat a magyar teherkocsikra ezen időszakban jellemző "villkész" lámpákra, valamint a fülke mögé tettem egy másik készletből megmaradt magasítót is. Fehér lapokkal imitáltam a szélvédőbe betűzött barátnők fotóit. A matricák saját tervezésűek, az egykori 1. számú Volán vállalat (Volán TEFU) jelzéseivel. A platóra tettem két darab U-elemet, azonban a filmben ezekből nem sok minden látható, így azok saját elgondolás szerint készültek.
A pontosság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy filmben szereplő kocsi egy ZIL-130G, míg a makett ZIL-130-076, emiatt egy alapvető különbség van közöttük, mégpedig a hosszúság. A G alváltozat tengelytávja ugyanis 4500 mm-re lett növelve, ezáltal a platója is hosszabb. Szembeötlő különbség, hogy ezeken a plató oldalfala két részletben nyitható, ugyanis középen van egy oszlop, míg a makett platójának oldala egyben nyitható. Ezen tengelytáv növelésnek köszönhető a Kánya kocsiján található jellegzetesség, mégpedig, hogy két üzemanyag tank van rajta a bal oldalon egymás mellett.
A fentebb említett hiányosságok ellenére nekem nagyon tetszett a készlet, tervezem a Zil-flottám további bővítését, ezért alig várom, hogy megszerezzem a gyártó által tavaly kiadott ODAZ félpótkocsis ZIL-130V-t is, amihez már a matricákat is megterveztem.
