Pintér György - Múzeumi krimik
A már sokszor "megénekelt" MiG-3 gyártását 1941-ben leállították. Arra a célra, amire kitalálták, nagy magasságú elfogó szerepkörben nem vették hasznát. Közepes és alacsony magasságokban pedig sokszor még az átlagot sem hozta. Ráadásul az AM-35-ös motorok gyártását is leállították. Átálltak az AM-38-ra, ami az Il-2 csatagépek lelke volt.
Kísérleteket kezdtek a 3-as csillagmotoros változatával, ettől várták a típus túlélését. Ez előbb az I-210 M82, később a MiG-9 M82 jelölést kapta. A gép alakja nagyon hasonló a Polikarpov I-185-höz és a La-9/11-hez is. A beépített csillagmotor azonban nem hozta azokat a paramétereket, amit a tervező elképzelt. A második variáció építése elhúzódott, mert időközben a MiG-eket gyártó üzemet áttelepítették Kujbisevbe így a gyártás leállt. Bár a második változat jobb volt elődjénél és három példánya harci bevetéseket is teljesített Karéliában, a Karéliai Front 7. Légihadseregének 260. Légideszant Hadosztályánál, ahonnan 1944-ben leselejtezék. Tehát harcban a finnek nem lőtték le egyiket sem. Eközben sorozatgyártásba került a La-5FN, így a MiG-9 parkolópályára kerül, majd törölték a további gyártását.
A makettről
Az ukrán gyártó nem vitte túlzásba sem a részletezést, sem a pontosságot. Az összhatás jó-közepes. A dobozfedélen látható szinte halvány neonsárga szárnyak megtévesztők. A művész úr/elvtárs talán a napfény visszacsillogását akarta ábrázolni, vagy ki tudja? A 35 alkatrészből némi macerával megépíthető a Vörös Légierő egyik elvetélt típusa. Ezek közül egy átlátszó – de tényleg! – egy műgyanta, talán 3D-s, a többi sima műanyag. Van itt minden, ami az elmúlt évek szovjet és ex-szovjet makettgyártását jellemezte. (Persze ez így igazságtalan, mert volt pár az Elbától nyugatra működő cég is, ami ezt a minőséget hozta a korai időkben.) Van sorja, megfolyás, sőt ahogy ezt gyanítottam, a műgyanta csillagmotor nem fért be a helyére. Lehetőséget adott a gyakorlásra, úgy mint csiszolás, reszelés, méretezés.
Ha valaki egynapos menetre számít, az téved. Persze össze lehet dobni ennyi idő alatt, de érdemes rászánni időt egy szép makett elkészítésére.
Alkatrészek
Ahogy vártam korábbi Art Model tapasztalatai alapján, a műgyanta motor nagyon szép, de megfelelő adjusztálás nélkül soha nem férne be a helyére. Amúgy sem látszik belőle szinte semmi. Persze beépítettem. Amúgy a fröccsöntött alkatrészek jók, csak kevés helyen van sorja és tényleg elhanyagolható a megfolyás mennyisége is. Az összeállítási útmutató kissé elnagyolt és fázisfotókat tartalmaz minden kommentár nélkül. Így előfordul, hogy egy-egy alkatrész helye, elrendezése nem szerepel, vagy nem teljesen világos.
Festésére a hagyományos, alul kék, fölül zöld variációt adják. Mivel volt közöttük, ami valós harcokban is részt vett, kerestem valamivel terepszínűbb megoldást. Ez hasonló a Jak-3-asok zöld-fekete sávozású variációjához. Persze a felségjel is csak a szovjet lehet, hiszen más náció nem repülte ezt a típust, a szovjet is csak hellyel-közzel.
A matricák ennek megfelelőek. A kivitelezés minőségéről... vagy semmit, mert jót nem lehet. Szakadnak, mint a zokni sarka. Máshonnan kellett pótolnom a körvonal nélküli csillagokat. Kapunk egy eléggé általános műszerfal matricát is.
Némi Tesa-szalaggal kimaszkoltam a kabintetőt. Szóval: holnap festés. A zöld-fekete kamót választottam. Az összhatás nem rossz. Legalábbis nekem tetszik.