ZSU-23-4V1 Shilka
1:72, Armory
No.72443
Pintér György - Múzeumi krimik
Halk kattanásokkal fordul a cél irányába a négy párhuzamos, tölcsérvégű cső. Vált a kép. Katonai bakancs mozdul egy pedálon, lenyomva azt… és eldördül a hosszú sorozat. Pillanatképek a "Csendesek a hajnalok" című szovjet filmből. Lelkes nyolcadik osztályosként láttam először a filmet.
Akkor nem tűnt fel a hiba, hogy ez a fegyver nem vehetett részt a Nagy Honvédő Háborúban, hiszen csak 1954-ben kezdték gyártani Tulában az alapot képező Afanaszjev-Makarov féle 23 mm-es géppuskát, az AM-23-at. Még később volt, hogy ezt kettő (Jenyiszej), majd négy fegyver összeszerelésével (Amur) egy platformra állítva használták.
A "mindent a vevőért" jelszavával, lehet lőni egyszerre mind a négy, vagy igény szerint csak az egyik pár, vagy akár egy-egy csőből is.
Az első variáció még csak vizuális, optikai célzással működött. Ez az alacsonyan támadó sugárhajtású légicélok ellen kevés volt, így nekifogtak egy radarral felszerelt változat elkészítésének. Így kerül aztán a harckocsizó csapatok védelmére a kétcsövű Jenyiszej. Ezt az egész miskulanciát felpakolták egy láncos hordozóra, az ASZU-85-nél is alkalmazott járműplatformra és meg is született cikkem főszereplője, a Silka.
A szovjet légvédelem a haza földrajzából a folyókat kapta. Így ez az önjáró légvédelmi eszköz a szibériai Silka folyó nevét kapta a prózaibban hangzó 2A6 mellé.
A csapatlégvédelem gerincét adta hosszú ideig, bár a leírások szerint a radarja nem volt túl izmos. Viszont a mindenféle helyi háborúkban remekül lehetett vele földfelszíni célokat pusztítani. Így részt vett a négytorkú Vietnámban, Angolában, Kubában, a Közel-Keleten és még ki tudja, hány harcban. Afganisztánban leszerelt radarral és megnövelt lőszerkészlettel, megerősített páncélozással szárazföldi célpontok ellen használták. Csak a helyszínek és eredmények felsorolása több, mint fél oldalnyi volna. Jelenleg Ukrajnában alkalmazzák néha egészen bizarr összeépítésekkel is.
Ennek a harcjárműnek az 1:72-es változatát több cég is elkészítette, több-kevesebb sikerrel. Volt szerencsém a "kevesebb"-hez is. A mostani téma a "több" kategória.
Most az ukrán Armory művét mutatom be. A cég a Silka 1970-es, 4V1 variációját készítette el, megdöbbentő részletességgel, ami amúgy jellemző az Armory eddigi cuccaira. A 207 szürke alkatrész mellé kapunk 63 fémmaratásos apróságot.
Az öntés precíz, nem nagyon van csiszolnivaló. (Vagy a szerszám, az öntéshez használt fém sablon még új.) Lényeg, hogy nem kíván közelharcot az alkatrészek leválasztása és beépítése sem. Az építési leírás részletes és követhető. A makett gyenge pontja a lánctalp. Kicsit vastag. Részben szemenkénti. Nagy figyelmet igényel a beépítése, hogy élethű legyen, de megéri a fáradságot.
Mivel nagyon sok harctéren megfordult, a festése is eléggé változatos. A megszokott szovjet (díszszemlés és téli), lengyel, keletnémet, variációk mellé kapunk matricákat etióp és Afganisztánban használtakhoz is. Itt a festéssel nem vacakoltak. Ugyanaz mind.
Akkor nem tűnt fel a hiba, hogy ez a fegyver nem vehetett részt a Nagy Honvédő Háborúban, hiszen csak 1954-ben kezdték gyártani Tulában az alapot képező Afanaszjev-Makarov féle 23 mm-es géppuskát, az AM-23-at. Még később volt, hogy ezt kettő (Jenyiszej), majd négy fegyver összeszerelésével (Amur) egy platformra állítva használták.
A "mindent a vevőért" jelszavával, lehet lőni egyszerre mind a négy, vagy igény szerint csak az egyik pár, vagy akár egy-egy csőből is.
Az első variáció még csak vizuális, optikai célzással működött. Ez az alacsonyan támadó sugárhajtású légicélok ellen kevés volt, így nekifogtak egy radarral felszerelt változat elkészítésének. Így kerül aztán a harckocsizó csapatok védelmére a kétcsövű Jenyiszej. Ezt az egész miskulanciát felpakolták egy láncos hordozóra, az ASZU-85-nél is alkalmazott járműplatformra és meg is született cikkem főszereplője, a Silka.
A szovjet légvédelem a haza földrajzából a folyókat kapta. Így ez az önjáró légvédelmi eszköz a szibériai Silka folyó nevét kapta a prózaibban hangzó 2A6 mellé.
A csapatlégvédelem gerincét adta hosszú ideig, bár a leírások szerint a radarja nem volt túl izmos. Viszont a mindenféle helyi háborúkban remekül lehetett vele földfelszíni célokat pusztítani. Így részt vett a négytorkú Vietnámban, Angolában, Kubában, a Közel-Keleten és még ki tudja, hány harcban. Afganisztánban leszerelt radarral és megnövelt lőszerkészlettel, megerősített páncélozással szárazföldi célpontok ellen használták. Csak a helyszínek és eredmények felsorolása több, mint fél oldalnyi volna. Jelenleg Ukrajnában alkalmazzák néha egészen bizarr összeépítésekkel is.
Ennek a harcjárműnek az 1:72-es változatát több cég is elkészítette, több-kevesebb sikerrel. Volt szerencsém a "kevesebb"-hez is. A mostani téma a "több" kategória.
Most az ukrán Armory művét mutatom be. A cég a Silka 1970-es, 4V1 variációját készítette el, megdöbbentő részletességgel, ami amúgy jellemző az Armory eddigi cuccaira. A 207 szürke alkatrész mellé kapunk 63 fémmaratásos apróságot.
Az öntés precíz, nem nagyon van csiszolnivaló. (Vagy a szerszám, az öntéshez használt fém sablon még új.) Lényeg, hogy nem kíván közelharcot az alkatrészek leválasztása és beépítése sem. Az építési leírás részletes és követhető. A makett gyenge pontja a lánctalp. Kicsit vastag. Részben szemenkénti. Nagy figyelmet igényel a beépítése, hogy élethű legyen, de megéri a fáradságot.
Mivel nagyon sok harctéren megfordult, a festése is eléggé változatos. A megszokott szovjet (díszszemlés és téli), lengyel, keletnémet, variációk mellé kapunk matricákat etióp és Afganisztánban használtakhoz is. Itt a festéssel nem vacakoltak. Ugyanaz mind.
|
|
A dobozkép
|
|
|
Az összeállítási kisregény
|
|
|
Összeállítási útmutató
|
|
|
Összeállítási útmutató
|
|
|
Festések, variációk egy témára
|
|
|
Az átlátszó alkatrészek
|
|
|
Apróságok
|
|
|
Apróságok
|
|
|
Test és torony
|
|
|
Test
|
|
|
Láncok
|
|
|
Silka
|
|
|
Silka
|
|
|
Silka
|
|
|
Silka
|
2024.12.31.