BRM-1
1:72, ACE
No.72109 (2000)
Pintér György - Múzeumi krimik
A mai napon bátor és nem kicsit felelőtlen lépésre szántam el magam. Elővettem a szekrény mélyéről egy kis poros dobozt, melyet egy nagyon kedves, jó barátom ajándékozott nekem. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy annyira nem is vág nálam témába, mert ritkán építek 1/72-ben, de éppen kukába kívánták hajítani és ezt nem hagyhattam. Az építésről még nem születtek különös elképzeléseim, én sosem vettem volna meg ezt a kitet.
Valami beteg, perverz módon mégis vonzódom hozzá. :-D
A fotók magukért beszélnek!
Korszakalkotóan igénytelen és mocskos kivitelezés, igazi "HARC"-kocsi.
Építés:
A csúcsminőségtől nagyon-nagyon messze elmaradó kit, valahogy mégis magával ragadott és elhatároztam, lesz ami lesz megépítem. Egy hetet adtam magamnak, ha nem sikerül ez idő alatt valami értékelhető(saját mércémmel értendő) eredményt produkálni akkor kuka.
A típusról nem sokat tudok, csak néhány fotót találtam leírásokat nemigen. Miután a BRM, a BMP család tagja, folyton átlinkeltek a keresők az alap modellre. Megadtam magam és a meglévő néhány kép alapján megkezdtem az építést.
Az összerakás kissé egy vödör puzzle-ra emlékeztetett, a rajz alapján nem volt könnyű azonosítani az egyes elemeket, melyek cseppet sem hasonlítottak a képen szereplőkre.
A teknővel kezdtem a munkát. Lesorjáztam a fenéklemezt, párhuzamossá tettem a két oldalát, majd hozzápróbáltam az oldalsó darabokat. Itt nyilvánvalóvá vált, hogy a gyártó által a fenéklemezre készített, merevítést szolgáló részeket sürgősen ki kell vágni, mert eltorzítják az egész járművet.
A test felső része viszonylag könnyen illeszkedett, leszámítva, hogy a gép orrán lövészárok méretű hézag tátongott. A farnál a hátfal kb 1,2-1,5mm -rel volt magasabb a kelleténél(de legalább nem alacsonyabb volt!). Ennek kijavítása és az elmaradhatatlan lövészárok effektus megszüntetését követően a test egyben volt. Feljavításként a járgány hátulján lévő légzőpipát, mely keresztmetszetében egy tojásra emlékeztetett, drótra cseréltem. A rögzítő bilincsek maradék fotómaratás hulladékának felhasználásával készültek. Az orrara lámpavédő került rézdrótból.
Következhetett a futómű! Látszólag minden rendben. A lánchajtó kerék sorjából való ki- illetve újrafaragását követően, ideiglenesen a helyére illesztettem, majd rápróbáltam a takaró lemezt. Ekkor döbbentem rá, hogy a lánchajtó kerekek kb 0,5-0,8mm-rel vastagabbak a kelletténél és a takaró lemez is legalább duplája az ideálisnak. A kerekeknél a megoldásra csak egy mód ajánlkozott, a két fél közötti rész tudtam csökkenteni. Ez viszont további aggodalomra adott okot.Hogy fog beférni a lánctalp?
Ezzel meg is érkeztünk a készlet leggyengébb pontjához. A félszemenkénti lánc nem hogy a hajtó kerekekkel nem volt köszönő viszonyba, de a görgők sem fértek rendesen a vezető tarajok közé. komoly mennyiségű csiszolás következett. Arról nem is beszélve, hogy a láncot mindezek előtt ki kellett vésni a sorjából...
A páncéltest és a lánctalp mellett a torony sétagaloppnak tűnt. A gyártónak nem erőssége a forgástestek létrehozása. Az ágyúcsőből mindössze a méretét tudtam felhasználni! Húzott szálból készült az új löveg. A ködgránátvetők egy 1/35 T-72-re is nagyok voltak, ezeket szintén az előbb említett technikával pótoltam.
A festés már kifejezetten élmény volt. Egyfajta katarzis!
Alapszínnek a Model Master 4807-es Russian Armor Green, akril festékét választottam. Az árnyalattal nagyon elégedett voltam. Száradás után kellemes fényes felületet kaptam, melyen jól lehetett dolgozni a Koh-i-noor cég műszaki tus tintájával. A futógörgők gumírozását Gunze H77 Tire Black-kel végeztem, majd átködöltem a a jármű alsó részeit H313-mal.Akril matt lakkal fixáltam.
A száradási idők kitöltésére belekezdtem egy vinyettába. Az alap rózsaszínú sztirolhab lapból készült. első lépésként a még festetlen lánctalpat vékonyan átecseteltem Etil-acetáttal és belenyomkodtam a felületbe, így hibátlan lánctalpnyomot kaptam. Ezt követően az egész lapot színeztem és statikus fűvel "befüveztem". A Fa egy kiszáradt bokor gyökeréből készült, barna tussal átmosva. A kövek a kertből kerültek a "képbe" a bokrokként szolgáló mohával együtt. A kerítés fogpiszkálóból és egy francia sajt dobozából készült.
Végül egy kis sarazás következett, melyet a Tamiya 3d-s időjárás "rúzsával" követtem el.
Valami beteg, perverz módon mégis vonzódom hozzá. :-D
A fotók magukért beszélnek!
Korszakalkotóan igénytelen és mocskos kivitelezés, igazi "HARC"-kocsi.
Építés:
A csúcsminőségtől nagyon-nagyon messze elmaradó kit, valahogy mégis magával ragadott és elhatároztam, lesz ami lesz megépítem. Egy hetet adtam magamnak, ha nem sikerül ez idő alatt valami értékelhető(saját mércémmel értendő) eredményt produkálni akkor kuka.
A típusról nem sokat tudok, csak néhány fotót találtam leírásokat nemigen. Miután a BRM, a BMP család tagja, folyton átlinkeltek a keresők az alap modellre. Megadtam magam és a meglévő néhány kép alapján megkezdtem az építést.
Az összerakás kissé egy vödör puzzle-ra emlékeztetett, a rajz alapján nem volt könnyű azonosítani az egyes elemeket, melyek cseppet sem hasonlítottak a képen szereplőkre.
A teknővel kezdtem a munkát. Lesorjáztam a fenéklemezt, párhuzamossá tettem a két oldalát, majd hozzápróbáltam az oldalsó darabokat. Itt nyilvánvalóvá vált, hogy a gyártó által a fenéklemezre készített, merevítést szolgáló részeket sürgősen ki kell vágni, mert eltorzítják az egész járművet.
A test felső része viszonylag könnyen illeszkedett, leszámítva, hogy a gép orrán lövészárok méretű hézag tátongott. A farnál a hátfal kb 1,2-1,5mm -rel volt magasabb a kelleténél(de legalább nem alacsonyabb volt!). Ennek kijavítása és az elmaradhatatlan lövészárok effektus megszüntetését követően a test egyben volt. Feljavításként a járgány hátulján lévő légzőpipát, mely keresztmetszetében egy tojásra emlékeztetett, drótra cseréltem. A rögzítő bilincsek maradék fotómaratás hulladékának felhasználásával készültek. Az orrara lámpavédő került rézdrótból.
Következhetett a futómű! Látszólag minden rendben. A lánchajtó kerék sorjából való ki- illetve újrafaragását követően, ideiglenesen a helyére illesztettem, majd rápróbáltam a takaró lemezt. Ekkor döbbentem rá, hogy a lánchajtó kerekek kb 0,5-0,8mm-rel vastagabbak a kelletténél és a takaró lemez is legalább duplája az ideálisnak. A kerekeknél a megoldásra csak egy mód ajánlkozott, a két fél közötti rész tudtam csökkenteni. Ez viszont további aggodalomra adott okot.Hogy fog beférni a lánctalp?
Ezzel meg is érkeztünk a készlet leggyengébb pontjához. A félszemenkénti lánc nem hogy a hajtó kerekekkel nem volt köszönő viszonyba, de a görgők sem fértek rendesen a vezető tarajok közé. komoly mennyiségű csiszolás következett. Arról nem is beszélve, hogy a láncot mindezek előtt ki kellett vésni a sorjából...
A páncéltest és a lánctalp mellett a torony sétagaloppnak tűnt. A gyártónak nem erőssége a forgástestek létrehozása. Az ágyúcsőből mindössze a méretét tudtam felhasználni! Húzott szálból készült az új löveg. A ködgránátvetők egy 1/35 T-72-re is nagyok voltak, ezeket szintén az előbb említett technikával pótoltam.
A festés már kifejezetten élmény volt. Egyfajta katarzis!
Alapszínnek a Model Master 4807-es Russian Armor Green, akril festékét választottam. Az árnyalattal nagyon elégedett voltam. Száradás után kellemes fényes felületet kaptam, melyen jól lehetett dolgozni a Koh-i-noor cég műszaki tus tintájával. A futógörgők gumírozását Gunze H77 Tire Black-kel végeztem, majd átködöltem a a jármű alsó részeit H313-mal.Akril matt lakkal fixáltam.
A száradási idők kitöltésére belekezdtem egy vinyettába. Az alap rózsaszínú sztirolhab lapból készült. első lépésként a még festetlen lánctalpat vékonyan átecseteltem Etil-acetáttal és belenyomkodtam a felületbe, így hibátlan lánctalpnyomot kaptam. Ezt követően az egész lapot színeztem és statikus fűvel "befüveztem". A Fa egy kiszáradt bokor gyökeréből készült, barna tussal átmosva. A kövek a kertből kerültek a "képbe" a bokrokként szolgáló mohával együtt. A kerítés fogpiszkálóból és egy francia sajt dobozából készült.
Végül egy kis sarazás következett, melyet a Tamiya 3d-s időjárás "rúzsával" követtem el.
|
|
1
|
|
|
Doboz
|
|
|
2
|
|
|
3
|
|
|
4
|
|
|
5
|
|
|
6
|
|
|
8
|
|
|
9
|
|
|
9
|
|
|
10
|
|
|
11
|
2009.05.16.
Utolsó módosítás: 2014.05.12.
Utolsó módosítás: 2014.05.12.