Messerschmitt Bf-109
1:72, Airfix
No.01072 (régi), 02029 (új) (2009)
Pintér György - Múzeumi krimik
Mint tudjuk, egy makettező nem készítheti el mind a 33000 legyártott Bf-109-est, de egy lépéssel közelebb juthat a célhoz, ha beszerzi az új Airfix 1:72-es G6-ost.
Az Airfix régi 1:72-es Bf-109G6-os kitjén gyerekek újabb és újabb nemzedékei szerették meg a makettezést az elmúlt évtizedekben. Európában sokáig ennek a fontos típusnak ez volt az egyetlen elérhető makett-változata ebben a léptékben, a Jo-Han, a Revell és a Heller hasonló típusainak „kidőlése” után. A régi kitet aligha kell bemutatni, a faág-szerű öntőkereteken kevés alkatrész, kisebbek – mint csűrő-ellensúly – teljes hiánya, és a legszembetűnőbb külső hiba, a szárny-dudorok rossz helyre öntése. Az újabb makettek sem tökéletesek, az Italeri több hibától szenved, a sokkal szebb Academynek csiszolni kell a vízszintes vezérsíkjait, mert inkább a P-51-ére hasonlítanak, és a szárnydudorai is kisebbfajta pattanásra emlékeztetnek. Így hát várakozással tekintettünk az Airfix idei, új szerszámos kitje elé.
Szép, vastag, robusztus, fedeles doboz, nem az Italeriéhez vagy Revelléhez hasonló, tartás nélküli, végén nyíló csomagolás rejti a makettet. A panelvonalak vésettek, az elődjéhez hasonlóan kapunk hozzá rakétavetőt a szárny alá, a szokásos gépfegyver alternatívájaként. Kellemetlen meglepetés, hogy a kabin továbbra is teljesen üres, a hiányt a pilótafigura hivatott elfedni, akinek az ülésébe lyukat vágtak, akár a korábbi változaton. Ám az új pilóta hátán nincs illesztési pecek, csak az ülésen van - az íly módon fölösleges - lyuk.
Amiben még szintén nem tudtak túllépni az előd szintjén, az az, hogy a futóműszár és a takarólemez továbbra is egy alkatrészbe van öntve, bár legalább már a kerék sokkal szebb mint volt, és a kerékaknában bordázatot lelünk. A póttartály/bomba felrögzítése a törzs alá megintcsak a régi (és nem pontos) módszerrel történik, de a tervezők biztos úgy gondolták, hogy a kabinhoz hasonlóan ebből sem látszik túl sok. Elődjénél sokkal szebb és pontosabb a légcsavar is, és a törzs a – kissé „matchboxosan” – vastag panelvonalak mellett is szép kidolgozású. Rajta van például a közvetlenül a kabintető első részének bal oldalán levő légbeömlő is. A maketthez kétféle – régi és új típusú – kabintetőt szándékoztak mellékelni, de ez nem sikerült. Ami a kései – Erla – haube lenne, az egy szögletes, leginkább az F változathoz használható tető, a hátul lehajló vízszintes bordát festéssel megjeleníthetjük ugyan, de ezt a kabintető szögletes éle nem követi. Ha átfaragjuk kitünket egy korábbi típussá, akkor jó lehet, késői G6-oshoz sajnos nem.
A régi kit kétféle – sárga számozású – jelzései helyett három géphez kapunk szépen nyomott, részletes matricát, egy német (ez lenne az Erla-haubés), egy olasz és egy háború utáni finn repülőhöz. Három A/4-es színes lapon kapjuk a többnézeti festési rajzot. E szokatlan luxusról inkább lemondva némileg nagyobb részletgazdagságot szívesen vettünk volna. Az új makettről is hiányoznak a csűrőellensúlyok. Noha az Airfix új szerszámos makettnek hirdeti, az alkatrészeket látva szinte biztos, hogy a régi öntőforma egyes blokkjait ehhez is fehasználták, pl. az ülés vagy a futóműszár esetében.
Összességében érzéseink épp oly vegyesek, mint amikor pár éve az Italeri G6-osával ismerkedtünk. A makett elmarad a ma megszokott részletességű öntvényektől, alkatrész-bontásban még a mostanság Mastercraft dobozban vendégeskedő Jo-Hantól is, de úgy tűnik, hogy kívülről alakhelyes, és némi feljavítással kellően részletes makett is építhető belőle. Talán az Airfix továbbra is a makettépítéssel ismerkedő, iskoláskorú srácokat célozta meg ezzel a kitjével is, mint korábban. Ebben kétségkívül sokat segít a készlet igen előnyös ára, amely nemcsak a Hasegawáétól marad messze el, hanem még az Academy vagy Italeri jóval barátságosabb árcéduláival is több mint versenyképes.
Az Airfix régi 1:72-es Bf-109G6-os kitjén gyerekek újabb és újabb nemzedékei szerették meg a makettezést az elmúlt évtizedekben. Európában sokáig ennek a fontos típusnak ez volt az egyetlen elérhető makett-változata ebben a léptékben, a Jo-Han, a Revell és a Heller hasonló típusainak „kidőlése” után. A régi kitet aligha kell bemutatni, a faág-szerű öntőkereteken kevés alkatrész, kisebbek – mint csűrő-ellensúly – teljes hiánya, és a legszembetűnőbb külső hiba, a szárny-dudorok rossz helyre öntése. Az újabb makettek sem tökéletesek, az Italeri több hibától szenved, a sokkal szebb Academynek csiszolni kell a vízszintes vezérsíkjait, mert inkább a P-51-ére hasonlítanak, és a szárnydudorai is kisebbfajta pattanásra emlékeztetnek. Így hát várakozással tekintettünk az Airfix idei, új szerszámos kitje elé.
Szép, vastag, robusztus, fedeles doboz, nem az Italeriéhez vagy Revelléhez hasonló, tartás nélküli, végén nyíló csomagolás rejti a makettet. A panelvonalak vésettek, az elődjéhez hasonlóan kapunk hozzá rakétavetőt a szárny alá, a szokásos gépfegyver alternatívájaként. Kellemetlen meglepetés, hogy a kabin továbbra is teljesen üres, a hiányt a pilótafigura hivatott elfedni, akinek az ülésébe lyukat vágtak, akár a korábbi változaton. Ám az új pilóta hátán nincs illesztési pecek, csak az ülésen van - az íly módon fölösleges - lyuk.
Amiben még szintén nem tudtak túllépni az előd szintjén, az az, hogy a futóműszár és a takarólemez továbbra is egy alkatrészbe van öntve, bár legalább már a kerék sokkal szebb mint volt, és a kerékaknában bordázatot lelünk. A póttartály/bomba felrögzítése a törzs alá megintcsak a régi (és nem pontos) módszerrel történik, de a tervezők biztos úgy gondolták, hogy a kabinhoz hasonlóan ebből sem látszik túl sok. Elődjénél sokkal szebb és pontosabb a légcsavar is, és a törzs a – kissé „matchboxosan” – vastag panelvonalak mellett is szép kidolgozású. Rajta van például a közvetlenül a kabintető első részének bal oldalán levő légbeömlő is. A maketthez kétféle – régi és új típusú – kabintetőt szándékoztak mellékelni, de ez nem sikerült. Ami a kései – Erla – haube lenne, az egy szögletes, leginkább az F változathoz használható tető, a hátul lehajló vízszintes bordát festéssel megjeleníthetjük ugyan, de ezt a kabintető szögletes éle nem követi. Ha átfaragjuk kitünket egy korábbi típussá, akkor jó lehet, késői G6-oshoz sajnos nem.
A régi kit kétféle – sárga számozású – jelzései helyett három géphez kapunk szépen nyomott, részletes matricát, egy német (ez lenne az Erla-haubés), egy olasz és egy háború utáni finn repülőhöz. Három A/4-es színes lapon kapjuk a többnézeti festési rajzot. E szokatlan luxusról inkább lemondva némileg nagyobb részletgazdagságot szívesen vettünk volna. Az új makettről is hiányoznak a csűrőellensúlyok. Noha az Airfix új szerszámos makettnek hirdeti, az alkatrészeket látva szinte biztos, hogy a régi öntőforma egyes blokkjait ehhez is fehasználták, pl. az ülés vagy a futóműszár esetében.
Összességében érzéseink épp oly vegyesek, mint amikor pár éve az Italeri G6-osával ismerkedtünk. A makett elmarad a ma megszokott részletességű öntvényektől, alkatrész-bontásban még a mostanság Mastercraft dobozban vendégeskedő Jo-Hantól is, de úgy tűnik, hogy kívülről alakhelyes, és némi feljavítással kellően részletes makett is építhető belőle. Talán az Airfix továbbra is a makettépítéssel ismerkedő, iskoláskorú srácokat célozta meg ezzel a kitjével is, mint korábban. Ebben kétségkívül sokat segít a készlet igen előnyös ára, amely nemcsak a Hasegawáétól marad messze el, hanem még az Academy vagy Italeri jóval barátságosabb árcéduláival is több mint versenyképes.
|
|
airfix01
|
|
|
airfix02
|
|
|
airfix03
|
2009.10.11.
Utolsó módosítás: 2009.10.17.
Utolsó módosítás: 2009.10.17.