Ismét egy nagy kedvencem került végre az asztalomra. Imádom ebben a típusban, hogy minden porcikáján látszik a célszerűség, és a funkcionalitás. Régóta vártam már, hogy mikor adják ki ezt a csodálatosan szép, mezőgazdasági gépet. Repnapokon számtalanszor ábrándoztam már, hogy megépítem majd egyszer. Hát most végre eljött az ideje. Ráadásul, miután az Answer kiadta 72-ben, az IBG nem sokkal rá, kiadta 48-ban is. Az Answer szemmel láthatóan elég lokálpatrióta cég, lengyel típusokat készít. Ezt a makettet rögtön három dobozban is kiadta, nagyszerű festésekkel. Én egy magyar gépet építettem meg.
A makett
Nagyjából az Eduard féle koncepcióhoz hasonlít a makett. A műanyag minősége, részletezettsége hasonló, van hozzá maratás, és maszkolófólia is. Kellően részletes, bár a finom kis alkatrészeket bumszli csonkok tartják a kereten, némelyiket elég nehéz kihámozni belőle. Az építés előtt mindenképpen keressünk fotót a megépíteni kívánt példányról, mert apróbb eltérések bőven vannak a típuson, a felületeken is, és a festésmintáknál is. Van a készletnek néhány érdekes, és vicces problémája, ezeket most összeszedném, ha valaki nekiáll, ne érje váratlanul.
- Az építési útmutató nem mindig pontos. Van, hogy az alkatrészek számozását rosszul adják, de van, amit nem is jelölnek, de adják alkatrészként.
- A motor teljesen rosszul csatlakozik a törzshöz. A kialakított vájatba ragasztva rosszul áll, ezért figyelni kell.
- Bár az M18A jelölés kétüléses gépet jelent, a hátsó belső teret egyáltalán nem készítették el, azt nekünk kell.
- A pilótakabint 6 alkatrészből kellene összeragasztani, majd úgy rá a törzsre. Szerintem ez eléggé lehetetlen megoldás, így elkészítve borítékolva van, hogy nem fog passzolni.
- A szárnyak belépő élén a lámpák helye csak félig, a felső oldalon van kihagyva, az alsó szárnyfélen nekünk kell kifaragni.
Építés
A gép "A" jelölése azt jelenti, hogy a pilótafülke mögötti részben volt még egy ülés a szerelő számára. Arra szolgálat, hogy a távoli helyszínekre is tudjon menni a pilótával egy szerelő. Meglepő módon azonban erről a területről semmi információt nem tudtam fellelni. Segítségemre PETI fórumtársunk volt, akinek volt képe róla. Ezért aztán Lüke Aladár (vagyis én) nekiállt és elkezdte sztirolból elkészíteni a hátsó teret, mivel a makettben semmit nem adnak ide. Egész jól sikerült lekoppintani, majd a belső terek festése következett. A maketthez mellékelt fémmaratás nagyon pilicka, vékony alkatrészekből áll. Ráadásul teljesen indokolatlanul feles vastagságra vannak maratva. Már csak levágni is lehetetlen sérülés nélkül. A törzs, és a főbb alkatrészek illeszkedése alapvetően jó. Miután ez megvolt, nekiláttam, hogy ráragasszam a kabintetőt. Sok szárazpróba, és farigcsálás után kialakult egy sorrend, ami jó volt. A megépíteni kívánt magyar gépről szerencsére még az építés elején találtam egy fotót. Ezen a ponton aztán Lüke Aladár (vagyis én) rápillantott a képre, és megállapította, hogy az bizony nem is kétüléses. Pedig már rengetegszer nézegettem, de ez valahogy nem tűnt fel. Ismét szembesültem azzal, hogy milyen szépen, cifrán lehet káromkodni a magyar nyelvben... Ez azt jelenti, hogy teljesen feleslegesen készítettem el a hátsó részt, és mint kiderült, az együlésesen nem is volt ott ajtó, panelvonal sem. A kabin hátsó oldalát tömíteni kellett, a felső rész vastag volt, ott csiszolni kellett. Szóval ezzel a részlettel sokat vacakoltam, mire jó lett.
A másik furcsaság a szárnyak belépőélén lévő lámpák. A maketten csak felső oldalon van kihagyva a helyük. Az átlátszó alkatrészek viszont úgy vannak elkészítve, ahogy a valóságban kell, a teljes belépőélen. Ezért az alsó oldalon nekem kellett kifaragni a helyüket a műanyagból. Úgy emlékszem, más ilyen anomália már nem volt, a főbb alkatrészek jól illeszkedtek. A motorhoz elkészítettem a gyújtáskábeleket, egy izét az elejére, képek alapján, és a pozicionáló csapokat levágtam, mert nem jól illeszkedik, nem a jó irányban áll. A hengerek közt van egy kis fütyi, annak kell lefelé állnia, 6 óra irányában. A légcsavaron is kellett eszközölni egy kis lakatosmunkát. A belépőélét felhizlaltam 500-as Mr Surfacer-rel, és az alakján csiszolgattam kicsit képek alapján. Apróbb részletek eltérőek voltak ennél a repülőnél, például szerintem a fülke előtti tartály teteje sem olyan volt, mint a maketten, de erről a részletről nem találtam fotót. A fellépő sem drót volt, hanem, mintha valamivel bevonták volna az egészet. De ezt másik gépen is láttam már, teljesen ad-hoc módon, nem találtam benne rendszert. Ezt egy sztirollapból faragtam ki képek alapján.
Festés
Ehhez megvásároltam a Hataka lacquer PZL M18 Dromader Paint Set készletét. Egyrészt, mert gondoltam így egyszerűbb lesz, másrészt ki akartam próbálni a lacquer festéket, ugyanis még nem volt hozzá szerencsém. Sok jót halottam róla. Például, hogy jó a fedési képessége, nem lehet letapogatni, masszív festék, és színhelyes. A készletben lévő alumínium, és fekete színek kivételével, mindegyiket használtam. Azonban szerintem két szín sem színhelyes. A sárga tényleg citromsárga, de eléggé erőtlen, sokkal teltebb, kicsit narancsosabb sárga kell, kb mint a készlet dobozán lévő képen. A laminate szín is túl világos, szerintem. A maszkolószalag több helyen is leszedte, és a fedési képességétől sem vagyok elájulva. Elég gyorsan rászárad a tűre, és még büdös is. Nem mondanám rossznak, de én nem hiszem, hogy több, mint az eddigi festékeim. A kedvenc Gunze Mr észteres színeket nem übereli, az biztos! Egyedül a fehér színe tetszett. Nagyon szép, selyemfényű felületet ad, és tényleg jól fedett.
A sárga színt éppen ezért egy nagyon szép sárgával a H329-el fújtam át. Plusz még némi kis narancsos beütést adtam neki. A laminate részt H85, és H66 keverékével fújtam meg. Ha valaki magyar gépet fest, keressen róla képet, mert a sárga, fekete részek festése kisebb-nagyobb mértékben eltérő volt a képek szerint.
A készlet matricája tökéletes. Régen láttam már ilyen elképesztően jó minőségűt. Már a matricázásnál vette észre Lüke Aladár, hogy a bal oldalon, pont a Dromader feliratnál ezen a gépen ott nem volt fellépőnyílás. Így a matricát sem tudtam felrakni természetesen. Pedig az építés alatt folyamatosan nézegettem azt a fotót... Így hát a finisben kellett tömítenem, csiszolnom, újrafestenem ezt a részt, természetesen úgy, hogy a környéke ne sérüljön.
A végére összeállítottam egy kiskompozíciót. Nem akartam túl beszédes diorámát csinálni, csak egy kis jelenetet, ami utal a gép funkciójára. A pillanat azt mutatja be, amit a gép, és pilótája várakozik a tankolásra, feltöltésre. A hozzávalókat a Superhobby-ról szedegettem össze, 3D gyanták. És miután készen voltam a makettel, a cég értesített, hogy hosszú várakozás után lehet kapni az előrendelt, FPW Model által gyártott műgyagya motort...
De most már nem cseréltem le, hagytam rajta a műanyagot. Igen sok baki, és szerencsétlenkedés után végre el is készültem a Tevével.
Köszönettel tartozom Kadarkuti Péternek.
