Polikarpov I-16. Typ 18. Rata
1:72, Matchbox
No.40019
Pintér György - Múzeumi krimik
Nemrégiben, a cserebere topikon szereztem meg ezt a gépet. Mindig is vonzódtam a szovjet gépekhez, ráadásul a "Rata" gyerekkorom óta az egyik kedvenc típusom. Már régóta szerettem volna összerakni egyet, így hát belevágtam.
A típusról:A I–16 egy korszakalkotó konstrukciójú szovjet vadászrepülőgép. Ez volt a világ első huzalmerevítés nélküli egyfedelű (monoplán) vadászgépe behúzható futóművel. Az I–16 vadászgépet az 1930-as évek közepén állították hadrendbe,és a Szovjet Légierő gerincét képezte a második világháború kezdetén. A kisméretű vadászgép, melynek beceneve Isak (szamár) volt a szovjet pilótáknál, kiválóan teljesített a második kínai–japán háborúban, a Halhin-goli csatában és a spanyol polgárháborúban, ahol a nacionalisták a Rata (patkány), a köztársaságiak Mosca (légy) nevet adták a gépnek. Noha a spanyol pilóták nem nagyon kedvelték, de elismerték a teljesítményét, és (főleg a szovjet pilóták kezében) egyenrangú ellenfele volt az intervencióban harcoló német vadászgépeknek, még a korai D-(Dóra)sorozatú Me-109 eseknek is. A háború folyamán, a finn légierő zsákmányolt pár darabot ebből a típusból, és a híres finn "ász" Illmari "Illu" Juutilanien elismerően nyilatkozoztt róla, és több légi győzelmet is szerzett vele.Az I–16 finn beceneve Siipiorava (repülő mókus) volt.
Szintén ezzel a típussal alapozta meg hírnevét a kiváló szovjet "ász", a Murmanszkban állomásozó, Északi flotta légierejéhez tartozó és a "Lend-Lease" szállítmányok védelmében oroszlánrészt vállaló, 72-ik vegyes légiezred (72 IAP) pilótája, Borisz Szafonov is.
Történetesen a készletből pont az említett ezred gépeit lehet megépíteni, mégpedig Szafonov 11-es oldalszámú I 16 Typ 24-es gépét, vagy a 13-as számú I 16 Typ 18-as gépet. Jelentős eltérés nincs a két altípus között, mindkettő egy Svecov M62-es motorral, 4 darab 7,62-es SKASZ géppuskával, változtatható állásszögű légcsavarral szerelt változat volt, 100 literes szárny alá szerelhető póttartályokkal. A 24-es valamivel magasabb teljesítményeket mutatott, a hajtóműben történt modifikációknak köszönhetően.
Sajnos a matricalapról pont Szafonov gépének az egyedi felirata hiányzott, így maradt a 13-as.
Maga a makett tükrözi a korai Matchbox minőséget. Pozitív panelvonalak, sok helyen elnagyolt ábrázolás, hiányzó kabinbelső, kabin fenéklemez.
Ezeket a saját magam maradék készletéből pótoltam. A kis méret miatt a panelvonalak lecsiszolását és újrakarcolását már nem mertem bevállalni. Ellenben kellemes csalódás volt a motortér. Nem csak a 9 hengeres csillagmotor hengerkoszorúját dolgozták ki, de magát a motortestet is. Nem is értettem, hogy ezek után miért akarják csukott lemezekkel megépíttetni, hiszen így csak kárbavész a részletezés. Így gondoltam egy merészet, és pár fotóval felszerelkezve úgy döntöttem, hogy bizony kinyitom a motorteret. A kipufogók helyét kifúrtam, majd egyeres vezetékszigeteléséből alakítottam ki kifúvócsonkokat, amelyeket a lukakhoz ragasztottam. A látható részhez szintén ebből a szigetelésből csináltam a hengerkoszorúhoz vezető benzincsöveket és kábeleket összefogó főkábeleket, illetve a koszorúról lejövő kipufogócsonkokat. Beraktam még egy motortartó konzolt is, és kész is a motortér. Ha már így nekiugrottam, kifúrtam a motor felett, illetve a szárnyban elhelyezett géppuskák helyét is, és leszabott injekcióstű-darabokkal helyettesítettem a csöveket.
A ragasztás nem volt túl nehéz, a darabok pontosan illeszkedtek, a törzsfelek is szépen összesimultak, tömítőpasztához alig-alig kellett nyúlnom.
A gépet festettem, matricáztam, koszoltam, lakkoztam, majd még egy csavar kedvéért hajszáldrótból és egy maradék "bizgentyűből" felraktam a fedélzeti rádióantenna hálóját is.
Egy modellgipsz korongot öntöttem, ezt befestettem, egy kis suliragasztó rá, és némi dioráma műfű.... és kész a talapzat is.
Összességében kis makett, egyszerű építés, de egy kis plusz munkával szép gép építhető belőle.
A típusról:A I–16 egy korszakalkotó konstrukciójú szovjet vadászrepülőgép. Ez volt a világ első huzalmerevítés nélküli egyfedelű (monoplán) vadászgépe behúzható futóművel. Az I–16 vadászgépet az 1930-as évek közepén állították hadrendbe,és a Szovjet Légierő gerincét képezte a második világháború kezdetén. A kisméretű vadászgép, melynek beceneve Isak (szamár) volt a szovjet pilótáknál, kiválóan teljesített a második kínai–japán háborúban, a Halhin-goli csatában és a spanyol polgárháborúban, ahol a nacionalisták a Rata (patkány), a köztársaságiak Mosca (légy) nevet adták a gépnek. Noha a spanyol pilóták nem nagyon kedvelték, de elismerték a teljesítményét, és (főleg a szovjet pilóták kezében) egyenrangú ellenfele volt az intervencióban harcoló német vadászgépeknek, még a korai D-(Dóra)sorozatú Me-109 eseknek is. A háború folyamán, a finn légierő zsákmányolt pár darabot ebből a típusból, és a híres finn "ász" Illmari "Illu" Juutilanien elismerően nyilatkozoztt róla, és több légi győzelmet is szerzett vele.Az I–16 finn beceneve Siipiorava (repülő mókus) volt.
Szintén ezzel a típussal alapozta meg hírnevét a kiváló szovjet "ász", a Murmanszkban állomásozó, Északi flotta légierejéhez tartozó és a "Lend-Lease" szállítmányok védelmében oroszlánrészt vállaló, 72-ik vegyes légiezred (72 IAP) pilótája, Borisz Szafonov is.
Történetesen a készletből pont az említett ezred gépeit lehet megépíteni, mégpedig Szafonov 11-es oldalszámú I 16 Typ 24-es gépét, vagy a 13-as számú I 16 Typ 18-as gépet. Jelentős eltérés nincs a két altípus között, mindkettő egy Svecov M62-es motorral, 4 darab 7,62-es SKASZ géppuskával, változtatható állásszögű légcsavarral szerelt változat volt, 100 literes szárny alá szerelhető póttartályokkal. A 24-es valamivel magasabb teljesítményeket mutatott, a hajtóműben történt modifikációknak köszönhetően.
Sajnos a matricalapról pont Szafonov gépének az egyedi felirata hiányzott, így maradt a 13-as.
Maga a makett tükrözi a korai Matchbox minőséget. Pozitív panelvonalak, sok helyen elnagyolt ábrázolás, hiányzó kabinbelső, kabin fenéklemez.
Ezeket a saját magam maradék készletéből pótoltam. A kis méret miatt a panelvonalak lecsiszolását és újrakarcolását már nem mertem bevállalni. Ellenben kellemes csalódás volt a motortér. Nem csak a 9 hengeres csillagmotor hengerkoszorúját dolgozták ki, de magát a motortestet is. Nem is értettem, hogy ezek után miért akarják csukott lemezekkel megépíttetni, hiszen így csak kárbavész a részletezés. Így gondoltam egy merészet, és pár fotóval felszerelkezve úgy döntöttem, hogy bizony kinyitom a motorteret. A kipufogók helyét kifúrtam, majd egyeres vezetékszigeteléséből alakítottam ki kifúvócsonkokat, amelyeket a lukakhoz ragasztottam. A látható részhez szintén ebből a szigetelésből csináltam a hengerkoszorúhoz vezető benzincsöveket és kábeleket összefogó főkábeleket, illetve a koszorúról lejövő kipufogócsonkokat. Beraktam még egy motortartó konzolt is, és kész is a motortér. Ha már így nekiugrottam, kifúrtam a motor felett, illetve a szárnyban elhelyezett géppuskák helyét is, és leszabott injekcióstű-darabokkal helyettesítettem a csöveket.
A ragasztás nem volt túl nehéz, a darabok pontosan illeszkedtek, a törzsfelek is szépen összesimultak, tömítőpasztához alig-alig kellett nyúlnom.
A gépet festettem, matricáztam, koszoltam, lakkoztam, majd még egy csavar kedvéért hajszáldrótból és egy maradék "bizgentyűből" felraktam a fedélzeti rádióantenna hálóját is.
Egy modellgipsz korongot öntöttem, ezt befestettem, egy kis suliragasztó rá, és némi dioráma műfű.... és kész a talapzat is.
Összességében kis makett, egyszerű építés, de egy kis plusz munkával szép gép építhető belőle.
|
|
Dobozban
|
|
|
SAM_0433
|
|
|
SAM_0431
|
|
|
SAM_0430
|
|
|
Kinyitottam a beszálló ajtót is....
|
|
|
SAM_0426
|
|
|
A motortér....
|
|
|
SAM_0423
|
|
|
SAM_0414
|
|
|
SAM_0413
|
|
|
SAM_0427
|
|
|
és az egyik "építő" fotóm....
|
2014.05.04.