IS-2
1:35, Zvezda
No.3524
Pintér György - Múzeumi krimik
Szeretném bemutatni legutóbb összerakott makettemet, az orosz Josif Stalin-2-es nehéz tankot.
Nem a tank a fő csapásirány, ami mentén haladok, de ez a tank formája és nyers ereje miatt egyik nagy kedvencem, így tettem egy kis kitérőt. Emellett szélesítettem ismereteimet, mivel ez az első Zvezda makettem. Mondanám, hogy az utolsó is, de ennyire ne szaladjunk előre. Először tőlem megszokott módon lássuk a tankot.
A tankról:
Kezdjük talán a nevével, mert nem egyértelmű néha a jelölése. A tankot szokás IS-2-es néven is emlegetni, ami a Joszif Sztálin nevének cirill betűs írásmódjából, vagyis a Ioszif Sztalin-ból lett rövidítve.
A tank az orosz hadsereg második világháborúban használt legerősebb tankja. Alvázát a KV-széria alvázából fejlesztették. Az oroszok alapvetően kétféle alvázat használtak. Az amerikaik Christie-féle futómű átdolgozására épülő T-34-es alvázat és a saját fejlesztésű KV-alvázat. Az előbbieket a gyorsan mozgó közepes- és könnyű-, míg az utóbbiakat a nehéz harckocsiknál alkalmazták.
A tank tervezésénél két fő szempont dominált. Az egyik, hogy páncélzata ellenálljon a német 88 milliméteres lövegnek, illetve ki tudja lőni a német Tigris és Párduc harckocsikat.
1944 áprilisában állt szolgálatba, és Berlin ostrománál képezte a fő támadó ket. Számunkra szomorú vonatkozása, hogy 1956-ban is jelen volt a magyar forradalom leverésénél. De jelen volt a 6 napos háborúban és Csehszlovákia megszállásánál is. Egészen az 1970-es évekig szolgálatban maradt.
Fő fegyverzete az A-19-as 122 milliméteres lövegből kialakított D25-T löveg. Másodlagos fegyverzete 3 DT és egy DShK géppuska. A tankot 4 fő működtette. Súlya 46 tonna, páncélzata 30-120 mm. A meghajtásról egy 12 hengeres V-2, 600 lóerős dízelmotor gondoskodott. Ez 37 km/h maximális sebességet és 240 km hatótávolságot biztosított. 3854 darab készült belőle.
A makettről:
Mint írtam az elején, ez az első találkozásom Zvezda makettel. Azzal már a dobozbontásnál szembesültem, hogy nem vitték túlzásba a dokumentációt. Az eddigi makettek eseténél azért többoldalas dokumentációhoz szoktam, ám ebben az esetben majdhogynem pár robbantott ábrával kellett beérjem, aminek a minősége egy rossz fénymásolathoz hasonlított.
Persze csodát nem vártam, mivel egy Zvezda makett ára sem túl magas. Maguk az elemek egész szépen voltak "csúnyára" öntve. A hegesztési varratok és páncélzat durva kidolgozottsága szép volt.
A gondok ott kezdődtek, amikor elkezdtem az elemeket egymáshoz illeszteni. Az biztos, hogy ennyi epokitet még egyetlen maketthez sem használtam fel, úgyhogy a Dragon smartkit fantázianeve után a Zvezda nyugodtan odatehetné a dobozra az epokit feliratot.
A tank sárhányója nem illeszkedett a vázzal. Gyárilag be lehetett volna alulról látni a tankba. Ugyanúgy, ahogy a korábbi SU-100-as makettemnél. Ezt most nem akartam így hagyni, mint a SU-100-nál, ahol szintén megbántam a hanyagságot. Első nagy feladat tehát annak pótlása volt, amit végül szétvágott sörös dobozzal oldottam meg. A alváz összeállítása után a kerekek mögött saraztam mattlakk és pasztellkréta keverékével. Ennél a makettnél annyit újítottam, hogy felhasználtam még egy Home Deco 3D paszta névre hallgató sűrű acryl festéket, amit legutóbbi Hobbyművészboltos portyázásom alkalmával találtam. Ezzel nagyon kényelmesen lehetett dolgozni, mivel a felhordás után szépen megmaradt a textúra.
Amikor ez kész volt, jött a szokásos Revell 91+9 zománcfesték alapozásként, és erre rá hajlakkos technikával a Gunze 303-as zöld. Mivel az orosz tankok AS zöldek, mint tudjuk, ezért itt egy kicsit szabadon engedtem magam, úgyhogy lehet, hogy ez a zöld túl világos, de ez a zöld tetszett.
A következő meglepetés akkor volt, amikor a torony alsó és felső részét illesztettem. Természetesen ez sem passzolt, így sajnos egyrészről le kellett csiszolnom a nagyon szép hegesztési varrat egy részét, másrészt a torony egyik oldalát tetemes vastagságú epokittel kellett növelnem.
A löveg rögzítése gyárilag szintén a nem megoldott/részben megoldott kategóriába esik. Ezt is orvosolni kellett. Gond volt még továbbá a sárhányó elülső részével. Az összes fényképen, amit láttam, a sárhányó első szegmense felhajtható, itt viszont egy darabban szerepel.
További két súlyos hibaként észleltem (biztos van több is, de azokat nem vettem észre), hogy a lámpa búrája nem áttetsző. Ezt újraöntöttem epoxyból, ami viszont kicsit besárgult, de még mindig jobb lett, mintha a sima zöldet teszem fel.
A másik súlyos probléma, hogy a DShK géppuska tölténytartó doboza hiányzik.
További hiányosságnak éreztem, hogy a matricáknál a felirat nem jól van nyomtatva. Egyben van, de felragasztva a torony hátára az ívek miatt lefelé kanyarodik a szöveg. Erre nyilván nem gondoltam elsőre, ezért azt le kellett szedni. Szerencsére lejött és betűnként felszeletelve vissza lehetett tenni. A matrica egyébként szerintem jó minőségű volt. Legalábbis vékony. Olyan nagyon vékony, hogy egy-két helyen már fel is kunkorodtak a szélek, annak ellenére, hogy fényes lakkoztam alatta és matricafeszítőt is használtam.
A gyári gumilánctalpat eldobtam, és Trumpeter szemenkénti lánctalpra cseréltem. Ezzel voltak bajok, mert a lánctalpnál elég sok öntési hiba volt és nagyon sok szegecset eltörtem, mire rájöttem, hol a hiba, de a fogaskerékre gyönyörűen illeszkedett.
A festés, matricázás után olajfestékes bemosást kapott a makett. A kerekekre és a lánctalpra pasztellrátás sarazást használtam.
Összességében elégedett vagyok az eredménnyel, bár most a képeken is találtam sok hibát. Mondanám, hogy nem kezdek többet Zvezdával, de egyrészt van még egy ISU-152-esem, ami összerakásra vár, másrészről, ha az ár/érték arányt nézem és úgy veszem, hogy szinte egy 1/72-es makett áráért kap az ember egy 1/35-ös makettet, akkor egy szavam se lehet.
Nem a tank a fő csapásirány, ami mentén haladok, de ez a tank formája és nyers ereje miatt egyik nagy kedvencem, így tettem egy kis kitérőt. Emellett szélesítettem ismereteimet, mivel ez az első Zvezda makettem. Mondanám, hogy az utolsó is, de ennyire ne szaladjunk előre. Először tőlem megszokott módon lássuk a tankot.
A tankról:
Kezdjük talán a nevével, mert nem egyértelmű néha a jelölése. A tankot szokás IS-2-es néven is emlegetni, ami a Joszif Sztálin nevének cirill betűs írásmódjából, vagyis a Ioszif Sztalin-ból lett rövidítve.
A tank az orosz hadsereg második világháborúban használt legerősebb tankja. Alvázát a KV-széria alvázából fejlesztették. Az oroszok alapvetően kétféle alvázat használtak. Az amerikaik Christie-féle futómű átdolgozására épülő T-34-es alvázat és a saját fejlesztésű KV-alvázat. Az előbbieket a gyorsan mozgó közepes- és könnyű-, míg az utóbbiakat a nehéz harckocsiknál alkalmazták.
A tank tervezésénél két fő szempont dominált. Az egyik, hogy páncélzata ellenálljon a német 88 milliméteres lövegnek, illetve ki tudja lőni a német Tigris és Párduc harckocsikat.
1944 áprilisában állt szolgálatba, és Berlin ostrománál képezte a fő támadó ket. Számunkra szomorú vonatkozása, hogy 1956-ban is jelen volt a magyar forradalom leverésénél. De jelen volt a 6 napos háborúban és Csehszlovákia megszállásánál is. Egészen az 1970-es évekig szolgálatban maradt.
Fő fegyverzete az A-19-as 122 milliméteres lövegből kialakított D25-T löveg. Másodlagos fegyverzete 3 DT és egy DShK géppuska. A tankot 4 fő működtette. Súlya 46 tonna, páncélzata 30-120 mm. A meghajtásról egy 12 hengeres V-2, 600 lóerős dízelmotor gondoskodott. Ez 37 km/h maximális sebességet és 240 km hatótávolságot biztosított. 3854 darab készült belőle.
A makettről:
Mint írtam az elején, ez az első találkozásom Zvezda makettel. Azzal már a dobozbontásnál szembesültem, hogy nem vitték túlzásba a dokumentációt. Az eddigi makettek eseténél azért többoldalas dokumentációhoz szoktam, ám ebben az esetben majdhogynem pár robbantott ábrával kellett beérjem, aminek a minősége egy rossz fénymásolathoz hasonlított.
Persze csodát nem vártam, mivel egy Zvezda makett ára sem túl magas. Maguk az elemek egész szépen voltak "csúnyára" öntve. A hegesztési varratok és páncélzat durva kidolgozottsága szép volt.
A gondok ott kezdődtek, amikor elkezdtem az elemeket egymáshoz illeszteni. Az biztos, hogy ennyi epokitet még egyetlen maketthez sem használtam fel, úgyhogy a Dragon smartkit fantázianeve után a Zvezda nyugodtan odatehetné a dobozra az epokit feliratot.
A tank sárhányója nem illeszkedett a vázzal. Gyárilag be lehetett volna alulról látni a tankba. Ugyanúgy, ahogy a korábbi SU-100-as makettemnél. Ezt most nem akartam így hagyni, mint a SU-100-nál, ahol szintén megbántam a hanyagságot. Első nagy feladat tehát annak pótlása volt, amit végül szétvágott sörös dobozzal oldottam meg. A alváz összeállítása után a kerekek mögött saraztam mattlakk és pasztellkréta keverékével. Ennél a makettnél annyit újítottam, hogy felhasználtam még egy Home Deco 3D paszta névre hallgató sűrű acryl festéket, amit legutóbbi Hobbyművészboltos portyázásom alkalmával találtam. Ezzel nagyon kényelmesen lehetett dolgozni, mivel a felhordás után szépen megmaradt a textúra.
Amikor ez kész volt, jött a szokásos Revell 91+9 zománcfesték alapozásként, és erre rá hajlakkos technikával a Gunze 303-as zöld. Mivel az orosz tankok AS zöldek, mint tudjuk, ezért itt egy kicsit szabadon engedtem magam, úgyhogy lehet, hogy ez a zöld túl világos, de ez a zöld tetszett.
A következő meglepetés akkor volt, amikor a torony alsó és felső részét illesztettem. Természetesen ez sem passzolt, így sajnos egyrészről le kellett csiszolnom a nagyon szép hegesztési varrat egy részét, másrészt a torony egyik oldalát tetemes vastagságú epokittel kellett növelnem.
A löveg rögzítése gyárilag szintén a nem megoldott/részben megoldott kategóriába esik. Ezt is orvosolni kellett. Gond volt még továbbá a sárhányó elülső részével. Az összes fényképen, amit láttam, a sárhányó első szegmense felhajtható, itt viszont egy darabban szerepel.
További két súlyos hibaként észleltem (biztos van több is, de azokat nem vettem észre), hogy a lámpa búrája nem áttetsző. Ezt újraöntöttem epoxyból, ami viszont kicsit besárgult, de még mindig jobb lett, mintha a sima zöldet teszem fel.
A másik súlyos probléma, hogy a DShK géppuska tölténytartó doboza hiányzik.
További hiányosságnak éreztem, hogy a matricáknál a felirat nem jól van nyomtatva. Egyben van, de felragasztva a torony hátára az ívek miatt lefelé kanyarodik a szöveg. Erre nyilván nem gondoltam elsőre, ezért azt le kellett szedni. Szerencsére lejött és betűnként felszeletelve vissza lehetett tenni. A matrica egyébként szerintem jó minőségű volt. Legalábbis vékony. Olyan nagyon vékony, hogy egy-két helyen már fel is kunkorodtak a szélek, annak ellenére, hogy fényes lakkoztam alatta és matricafeszítőt is használtam.
A gyári gumilánctalpat eldobtam, és Trumpeter szemenkénti lánctalpra cseréltem. Ezzel voltak bajok, mert a lánctalpnál elég sok öntési hiba volt és nagyon sok szegecset eltörtem, mire rájöttem, hol a hiba, de a fogaskerékre gyönyörűen illeszkedett.
A festés, matricázás után olajfestékes bemosást kapott a makett. A kerekekre és a lánctalpra pasztellrátás sarazást használtam.
Összességében elégedett vagyok az eredménnyel, bár most a képeken is találtam sok hibát. Mondanám, hogy nem kezdek többet Zvezdával, de egyrészt van még egy ISU-152-esem, ami összerakásra vár, másrészről, ha az ár/érték arányt nézem és úgy veszem, hogy szinte egy 1/72-es makett áráért kap az ember egy 1/35-ös makettet, akkor egy szavam se lehet.
|
| P1020674 |
|
| P1020676 |
|
| P1020678 |
|
| P1020681 |
|
| P1020683 |
|
| P1020690 |
|
| P1020692 |
|
| P1020697 |
|
| P1020705 |
|
| P1020732 |
|
| P1020735 |
|
| P1020739 |
2014.07.13.