SMS Derfflinger

1:700, Flyhawk (2013)

Pintér György - Múzeumi krimik A hajó építését 1912 március 30.-án kezdték el és 1914-ben állították szolgálatba, csaknem napra pontosan egy hónappal az első világháború kitörése után. Testvérhajóival, a Lützowal és a Hindenburggal együtt egyike volt az utolsó csatacirkálóknak, melyek a császári német haditengerészet részére épültek. Nyolc darab harminc és feles lövegével, közel tízezer kilométeres hatósugarával, valamint 26,5 csomós csúcssebességével igen jelentős erőt képviselő hajó volt.
Mivel pedig a háború elején készült el, így résztvett az összes jelentősebb angolok ellen indított akcióban az Északi-tengeren.
A scarboroughi rajtaütéstől kezdve a jütlandi csatáig. Jütlandnál a Seydlitz-el együtt elsüllyesztették a Queen Mary csatacirkálót, majd testvérhajójával, a Lützowal, az Invincible-t. Az akció közben a Derfflinger huszonhat találatot kapott, ám sikerült visszajutnia a kikötőbe. Teljesítményét az angolok az Iron dog (Vaskutya) becenévvel „jutalmazták”.
A háború végén a Derfflingert Scapa Flowba internálták, ahol a legénysége 1919. június 21-én elsüllyesztette. A roncsot 1939-ben kiemelték és 1946-48 között szétbontották.

A makett

A Flyhawk Model neve valószínűleg a „hajósok” számára ismerős. A cég számos fotómaratást gyárt 1/700 és 1/350-es méretarányban. 2013-ban azonban egy igazi érdekességgel jelentek meg a piacon. Kiadták az első általuk gyártott műanyag makettet.
A témaválasztás pedig egyfajta hiánypótlásnak tűnik. Eddig az első világháborús német hajók iránt érdeklődök, kénytelenek voltak kisszériás műgyanta hajókat venni, elég drágán. A makettgyártóknak azonban most a Flyhawk valószínűleg alaposan feladta a leckét.
Már a doboz is vonzza a szemet. A színek és feliratok teljesen német stílusra lettek megrajzolva. Szinte csak a gótbetűs hajónév hiányzik. Kíváncsi vagyok, mi lesz, ha japán vagy amerikai hajót adnak majd ki?
A dobozt kinyitva pedig szépen kidolgozott alkatrészeket találunk az öntőkereteken.
Az „A”-kereten a két törzsfél és a feltekert torpedóvédő háló található. A törzs szép kidolgozású, számos ablakkal. Érdekesség még a nyitott horgonynyílás. A legtöbb hajómaketten ezt külön ki kell fúrni.
A „B”-kereten, melyből kettő van, a fő és másodlagos tüzérség alkatrészei vannak. Valamint a felépítmény néhány darabja és a mentőcsónakok. Az alkatrészek kidolgozása itt is igen részletes.
A „C”-keret tartalmazza a torpedóvédő háló tartórúdjait. Ezek kidolgozása is elég szép, bár véleményem szerint könnyen törhetnek az öntőkeretről történő leválasztáskor. Lévén, hogy ezek a vékony alkatrészek két helyen is a kerethez vannak rögzítve.
Következik az első „nagyobb” darab, az „E”-kereten. Ez a felső fedélzet, ami egyúttal a felépítmény alapja is. A részletek itt is jók. Bár itt is törésveszélyt látok, lévén, hogy az árbóc elemei is ezen a kereten vannak, szintén több helyen rögzítve. Érdekes még az egy darabból álló kémény is. A legtöbb hajómaketten ez két darabból áll.
Az „F”-keret egy köztes elem, a főfedélzet és a felső fedélzet között. A másodlagos tüzérség lövegeit kell itt elhelyezni, így ezen nincs sok részlet.
A következő keret, vagy alkatrész, a „G”-jelű darab. Ez a felső fedélzet eleje és a parancsnoki híd alapja. A részletek szépek.Figyeljük meg például a fedélzet osztásait és a csónakbakokat.
A „H”- és „L”-jelű keretek extra alkatrészeket tartalmaznak. Elképzelhető, hogy a később kiadásra kerülő testvérhajókhoz fognak kelleni (a makettdoboz oldalán már látható a Lützow neve is, mint kiadásra kerülő makett). A szellőzőrácsok kidolgozása igen részletes rajtuk.
A „J”-keret vagy szintén inkább alkatrész, a vízvonal. Teljesen hagyományos darab, mint amilyen a többi vízvonalmaketthez is jár.
A „K”-alkatrész a főfedélzet. Figyeljük meg itt is a szépen kidolgozott részleteket és a fedélzet osztásait.

A matricák zászlókat, a hajó címerét és a légi azonosító jeleket tartalmazzák. A méretarányhoz képest igen jól láthatóan.
A maketthez egy kis fotómaratás is jár. Ebben korlátok és létrák vannak, a „szokásos” Flyhawk minőségben .
Az összeállítási rajz érthetően és világosan mutatja az alkatrészek helyét, a festéshez pedig több cég színeit is ajánlják.
A dobozbontás itt tulajdonképp véget ér. Legalábbis ami az alapmakettet illeti. A Flyhawk ugyanis igazából kétféle makettet adott ki. Eddig az alapmakettről írtam. Aki azonban az „első emlékkiadást” veszi meg, kap még egy kis extrát.
Az egyik a nyolc darab esztergált fém lövegcső a főtüzérséghez. A másik pedig egy Friedrichshafen FF33 vízirepülőgép. Bevallom őszintén,nem teljesen értem, hogy miért került a repülőgép a dobozba. A Derfflinger nem volt felszerelve repülőgép szállítására.
Hogy mi a különbség az alap és az első emlékkiadás között? Elég egyszerű. Az alapmakett dobozának tetején nincs a fekete-fehér-piros csíkozás és nincs ráírva, hogy first commemorative edition.
Aki szeretné még jobban feldobni a makettet, annak ajánlom a Wood Hunter fafedélzetét, vagy a szintén a Flyhawk által gyártott super gold medal upgrade photo etch set-et, ami már az a bizonyos "hűha" kategória.
Véleményem szerint a Derfflinger egy nagyon jól sikerült makett. Megkockáztatom azt a kijelentést, hogy felveszi a versenyt az eddigi műgyanta kiadásokkal. Bátran ajánlom azoknak, akik szeretnének egy mutatós első világháborús hajót a makettflottájukba.