Bell AH-64D-I Saraf
1:48, Hasegawa
No.PT23 (2007)
Pintér György - Múzeumi krimik
Nagyon régóra nem építettem helikoptert, talán azért, mert nagy helyet foglalnak a vitrinben. :)
Az Apache formája mindig is tetszett, de valahogy az olive drab egységes sémával nem tudtam kibékülni. Viszont az izraeliek másodikként beszerzett AH-64 sorozata az már igen: látványos homok-világosbarna kamo. Amikor előszr láttam erről készült képeket, gondoltam, hogy kellene egy ilyen a polcomra. Ezt tovább erősítette egy ARC-s cikk, illetve az, hogy az Isracast kiadta hozzá a megfelelő átépítőkészletet.
A kiinduló kit, a Hasegawa Apache-ja önmagában is látványos, könnyen építhető és pontos darab. Ego kollégától sikerült beszerezni a készletet némi kiegészítővel: Aires kabin, Eduard maszk, és színes maratás. Aztán rövidesen meglett az Isracast kiegészítője, majd nemrég Pozsonyban belebotlottam az Isradecal matricájába is. Így minden adott volt az építés megkezdéséhez.
Mivel az izraeli készlet a gyári kabinhoz illeszkedik és a maratott alaktrészekkel tökéletes a végeredmény, így az Aires kabint száműztem. A két törzsfélhez öntött hátsó műszertakarókat levágtam, összeragasztottam, csiszoltam, majd a kabinteknőhöz rögzítve festettem. A kabin egyszerű fekete színt kapott szárazecsetelve, illetve a részleteket tűheggyel festve. A két kabit elválasztó páncélüveget kimaszkolva együtt fújtam a kabinnal.
A törzsfelek összeragasztása előtt a gerincre kerülő infracsapdaszóró helyét kivágtam, eltömítettem a bal középrészen található három szellőzőrácsot, illetve föléjük elkészítettem egy hiányzót. A bal farokrész végén található hengeres bigyót levágtam és síkbacsiszoltam. (az eredeti zsidó gépen ez sincs fent)
A törzsfelek összeragasztása problémamentes, az illeszkedés ha nem is elsőrangú, de jó. A gerincről a csiszolás során eltűnt egy zsanér, illetve a pozítív szegecselés főleg az alsó részen sérült. Ezeket tűheggyel felvitt neoflex-szel pótoltam.
Eltömítettem a bal oldalon található segédkiömlő nyílását, mivel ez is hiányzik a Saraf-on. Összeállítottam az orr részt, tárolási pozícióba fordítva, és elkezdem legyártani mindenféle hulladék műanyagból a kiömlők később pirosra festendő takarófedeleit.
A hétvégén ismét foglalkoztam egy kicsit a gépezettel...
A törzs gyakorlatilag festésre kész állapotú lett. Amire érdemes figyelni, az a különböző antennák, érzékelők fotók szrinti elhelyezése, mert az útmutatókból sokszor nem teljesen derül ki mi merre. Festésre kerültek a gyári színekben maradó futószárak és kvázi aknájuk, valamint a teljes orr-rész. Az Isracast-féle réz alkatrészek anyaga nem valami jó, de sok esetben pontosabbak, mint az Eduard, így inkább a izraeli cuccot használtam. A különböző kapaszkodók a gyári műanyag helyett rézdrótból készültek el. Valóban szét kell vágni a bal oldali elekronikai öbölt, mert sehogyan sem lehet rátolni a szárnycsonkra. Ennek aztán elég nehéz a csiszolása. Érdekes, hogy a munka előrehaladtával egyre jobban tetszik a helikopter formája. :)
A gépet és néhány külön festendő alkatrészt fényes világosszürkével alapoztam (FS16440, ami kicsit sötétebb, mint a gyári alsó szín. (FS36492)Viszont alapnak a panelezéshez tökéletes, és szerencsére viszonylag kevés építési hibát emelt ki, így első rétegnek megteszi alul. Az izraeli gyanta elég "érdekes" anyag: nem nagyon akart rajta megtapadni a festék. A felső színekhez is találtam megfelelőt: a homokszín világosított H313, a barna H310 lesz.
A kamó előtt a sárga "V"-betűt fújtam fel, úgy, hogy a kivágott matricát sablonként használva Tamiya szalaggal takartam ki a sárga felületet. (Mondjuk elég érthetetlen, hogy az izraeliek miért oda festették, ahol a besugárzásjelzők útban vannak...)A homokszínnel kezdtem a terepezést, majd a világosbarnával fejeztem be. Szándékosan nem fújtam teljes fedést: így már a részletek kiemelése előtt is elértem egy kismértékű napszítta hatást. (Bár azért túlzásba sem ezzel, sem a kopásokkal nem kell esni: ha jól tudom 2005/6-ban érkeztek ezek az új gyártású gépek a Közel-keletre.)
Ugyancsak megkapták az alapszínt a fő- és a farokrotor, a póttartályok (az izraeliek nem rendszeresítették a D-I apacsokon a FFAR-blokkokat, hanem inkább az üzemanyag mennyiségét növelik általában, a rakétasínek, a hajtóműgondolák és a gépágyú is. (Ez utóbbi csöve injekcióstűre cserélődőtt, és hidraulikakábelek is felkerültek rá.
Az Isradecal nagyon szép, pontos és részletes matricát készített a géphez. A nyomtatást a Cartograf csinálta, a matricák vékonyak, szinte azonnal elválnak a hordozópapírtól és Gunze lágítóval a leglehetetlenebb helyre is ráfeszülnek. Mindazonáltal nem sok hiányzott ahhoz, hogy az idegosztályra kerüljek: több, mint 250 darab stencil, amelyiknek majdnem a fele 1x2 mm körüli az őrületbe kergetett. A matricázás végeztével Agama matt és szatén lakk fele-fele arányú keverékével fújtam meg a helikoptert. Ezután végre lekerültek a kabintető maszkjai. Bár ne kerültek volna le! Miután levettem őket, nagy-nagy elkeseredésemben már keresni kezdtem a kardomat. :)
A belső felületekről gyakorlatilag az építés első festékvonásait követően levettem a maszkot. Aztán úgy látszik, hogy a nagy belső légtér ellenére a gőzök/gázok bent kevereghettek és kicsapódhattak az üvegfelületekre. Vizes ecsettel sikerült a kicsapódás nagyját lemosni, majd a Z63-féle Future lakkot kentem rá a felületekre. Ez szerencsére nagy mértékben tompította a hibát (sőt utána a külső felletetk is kaptak a lakkból), azonban tökéletes nem lett, mivel sajnos a nyílásokon bedugott ecsettel tökéletes sima és egyenletes felületet nem tudtam produkálni. Mindenesetre ez a lakk egy k***a jó ternék: ajánlom mindenkinek!
A végszerelés szinte problámamentesen zajlott. Talán a külön elkészített hajtóműgondolák szárazpróbáját kell kiemelni azok közül, amire érdemes odafigyelni. A kész gépet az Eduard gyárilag festett "Remove Before Flight" zászlóival színesítettem egy kicsit, illetve helyükre kerültek a hajtó be- és kiömlőit takaró házigyártású fedelek is.
Az Apache formája mindig is tetszett, de valahogy az olive drab egységes sémával nem tudtam kibékülni. Viszont az izraeliek másodikként beszerzett AH-64 sorozata az már igen: látványos homok-világosbarna kamo. Amikor előszr láttam erről készült képeket, gondoltam, hogy kellene egy ilyen a polcomra. Ezt tovább erősítette egy ARC-s cikk, illetve az, hogy az Isracast kiadta hozzá a megfelelő átépítőkészletet.
A kiinduló kit, a Hasegawa Apache-ja önmagában is látványos, könnyen építhető és pontos darab. Ego kollégától sikerült beszerezni a készletet némi kiegészítővel: Aires kabin, Eduard maszk, és színes maratás. Aztán rövidesen meglett az Isracast kiegészítője, majd nemrég Pozsonyban belebotlottam az Isradecal matricájába is. Így minden adott volt az építés megkezdéséhez.
Mivel az izraeli készlet a gyári kabinhoz illeszkedik és a maratott alaktrészekkel tökéletes a végeredmény, így az Aires kabint száműztem. A két törzsfélhez öntött hátsó műszertakarókat levágtam, összeragasztottam, csiszoltam, majd a kabinteknőhöz rögzítve festettem. A kabin egyszerű fekete színt kapott szárazecsetelve, illetve a részleteket tűheggyel festve. A két kabit elválasztó páncélüveget kimaszkolva együtt fújtam a kabinnal.
A törzsfelek összeragasztása előtt a gerincre kerülő infracsapdaszóró helyét kivágtam, eltömítettem a bal középrészen található három szellőzőrácsot, illetve föléjük elkészítettem egy hiányzót. A bal farokrész végén található hengeres bigyót levágtam és síkbacsiszoltam. (az eredeti zsidó gépen ez sincs fent)
A törzsfelek összeragasztása problémamentes, az illeszkedés ha nem is elsőrangú, de jó. A gerincről a csiszolás során eltűnt egy zsanér, illetve a pozítív szegecselés főleg az alsó részen sérült. Ezeket tűheggyel felvitt neoflex-szel pótoltam.
Eltömítettem a bal oldalon található segédkiömlő nyílását, mivel ez is hiányzik a Saraf-on. Összeállítottam az orr részt, tárolási pozícióba fordítva, és elkezdem legyártani mindenféle hulladék műanyagból a kiömlők később pirosra festendő takarófedeleit.
A hétvégén ismét foglalkoztam egy kicsit a gépezettel...
A törzs gyakorlatilag festésre kész állapotú lett. Amire érdemes figyelni, az a különböző antennák, érzékelők fotók szrinti elhelyezése, mert az útmutatókból sokszor nem teljesen derül ki mi merre. Festésre kerültek a gyári színekben maradó futószárak és kvázi aknájuk, valamint a teljes orr-rész. Az Isracast-féle réz alkatrészek anyaga nem valami jó, de sok esetben pontosabbak, mint az Eduard, így inkább a izraeli cuccot használtam. A különböző kapaszkodók a gyári műanyag helyett rézdrótból készültek el. Valóban szét kell vágni a bal oldali elekronikai öbölt, mert sehogyan sem lehet rátolni a szárnycsonkra. Ennek aztán elég nehéz a csiszolása. Érdekes, hogy a munka előrehaladtával egyre jobban tetszik a helikopter formája. :)
A gépet és néhány külön festendő alkatrészt fényes világosszürkével alapoztam (FS16440, ami kicsit sötétebb, mint a gyári alsó szín. (FS36492)Viszont alapnak a panelezéshez tökéletes, és szerencsére viszonylag kevés építési hibát emelt ki, így első rétegnek megteszi alul. Az izraeli gyanta elég "érdekes" anyag: nem nagyon akart rajta megtapadni a festék. A felső színekhez is találtam megfelelőt: a homokszín világosított H313, a barna H310 lesz.
A kamó előtt a sárga "V"-betűt fújtam fel, úgy, hogy a kivágott matricát sablonként használva Tamiya szalaggal takartam ki a sárga felületet. (Mondjuk elég érthetetlen, hogy az izraeliek miért oda festették, ahol a besugárzásjelzők útban vannak...)A homokszínnel kezdtem a terepezést, majd a világosbarnával fejeztem be. Szándékosan nem fújtam teljes fedést: így már a részletek kiemelése előtt is elértem egy kismértékű napszítta hatást. (Bár azért túlzásba sem ezzel, sem a kopásokkal nem kell esni: ha jól tudom 2005/6-ban érkeztek ezek az új gyártású gépek a Közel-keletre.)
Ugyancsak megkapták az alapszínt a fő- és a farokrotor, a póttartályok (az izraeliek nem rendszeresítették a D-I apacsokon a FFAR-blokkokat, hanem inkább az üzemanyag mennyiségét növelik általában, a rakétasínek, a hajtóműgondolák és a gépágyú is. (Ez utóbbi csöve injekcióstűre cserélődőtt, és hidraulikakábelek is felkerültek rá.
Az Isradecal nagyon szép, pontos és részletes matricát készített a géphez. A nyomtatást a Cartograf csinálta, a matricák vékonyak, szinte azonnal elválnak a hordozópapírtól és Gunze lágítóval a leglehetetlenebb helyre is ráfeszülnek. Mindazonáltal nem sok hiányzott ahhoz, hogy az idegosztályra kerüljek: több, mint 250 darab stencil, amelyiknek majdnem a fele 1x2 mm körüli az őrületbe kergetett. A matricázás végeztével Agama matt és szatén lakk fele-fele arányú keverékével fújtam meg a helikoptert. Ezután végre lekerültek a kabintető maszkjai. Bár ne kerültek volna le! Miután levettem őket, nagy-nagy elkeseredésemben már keresni kezdtem a kardomat. :)
A belső felületekről gyakorlatilag az építés első festékvonásait követően levettem a maszkot. Aztán úgy látszik, hogy a nagy belső légtér ellenére a gőzök/gázok bent kevereghettek és kicsapódhattak az üvegfelületekre. Vizes ecsettel sikerült a kicsapódás nagyját lemosni, majd a Z63-féle Future lakkot kentem rá a felületekre. Ez szerencsére nagy mértékben tompította a hibát (sőt utána a külső felletetk is kaptak a lakkból), azonban tökéletes nem lett, mivel sajnos a nyílásokon bedugott ecsettel tökéletes sima és egyenletes felületet nem tudtam produkálni. Mindenesetre ez a lakk egy k***a jó ternék: ajánlom mindenkinek!
A végszerelés szinte problámamentesen zajlott. Talán a külön elkészített hajtóműgondolák szárazpróbáját kell kiemelni azok közül, amire érdemes odafigyelni. A kész gépet az Eduard gyárilag festett "Remove Before Flight" zászlóival színesítettem egy kicsit, illetve helyükre kerültek a hajtó be- és kiömlőit takaró házigyártású fedelek is.
|
|
Isracast + Isradecal
|
|
|
a kész kabin
|
|
|
A törzs egyben, az elektronikát tartalmazó donozok még csak odapróbálva 1.
|
|
|
A törzs egyben, az elektronikát tartalmazó dobozok még csak odapróbálva 2.
|
|
|
A kabin a helyén
|
|
|
A farokról levágott bigyó helye
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1
|
|
|
a két vastag rézrudat sehol nem írják, pedig ott van...
|
|
|
szemből
|
|
|
a bal szárny alatti vágás
|
|
|
a készülő hajtóművek
|
|
|
az alapozott törzs
|
|
|
alulról
|
|
|
az alapszínek a helyükre kerültek
|
|
|
DSCN4559
|
|
|
DSCN4560
|
|
|
DSCN4561
|
|
|
matricázás előtt, némi kopással
|
|
|
befolyatott, szárazecsetelt szegecsek, lakkozás előtt
|
|
|
matricázás, lakkozás után a kabin környéke
|
|
|
matricázás, lakkozás után a farokrész környéke
|
|
|
félig szemből
|
|
|
a másik oldala
|
|
|
némi egyéb sallang
|
|
|
saraf balról
|
|
|
bal elölről
|
|
|
jobb elölről
|
|
|
jobb totál
|
|
|
kabin
|
|
|
jobb hajtómű
|
|
|
felülről
|
2007.12.09.
Utolsó módosítás: 2008.01.06.
Utolsó módosítás: 2008.01.06.