Boeing AH-64D Longbow Apache
1:72, HobbyBoss
No.87219
Pintér György - Múzeumi krimik
A címben megjelölt típus,azt hiszem,a helikopteres világban a nagy legendák közé fészkelte be magát. Így nem szeretnék a történetére, alkalmazására, adottságaira és képességeire szót fecsérelni.
A makettet sógorom szülinapjára készítettem. Ő is nagy rajongója a típusnak.
Az Apache-makettek között vadászva akadtam rá a HobbyBoss dobozára. Eddig még nem volt szerencsém hozzá, de abszolút pozitív élmény volt dolgozni a készlettel. Persze,nem ugrik össze magától, van vele meló, de menjünk sorban.
Az alkatrészeket két szürke és egy átlátszó öntőkereten kapjuk, fóliázva. Az elemek szép felületűek, vékony, vésett panelvonalak és süllyesztett szegecsfejek vannak rajta. Extra sorja vagy kilökőtüske nyoma nem látszik. A kabintető egyben van, külön kis polyfoam-ba csavarva. Ezt a pozitív benyomást egy kicsit csorbíthatja, hogy egy elemként kapjuk, tehát nyitott fülkeajtóval megépíteni a mazochizmus határait súrolhatja. Az útmutató nincs túlcizellálva. Nagyjából Italeri-stílusú, csak egy A/3-as lapra össze van rendezve. (Az Italeri meg szeret sok fát kivágni,és egy méter hosszú asztalterítőt ad, szellős tartalommal...)
A kabin berendezésével kezdtem. Itt egy kicsit meglepett, hogy a műszerezettség csak a két műszerfalra korlátozódik. A fülketető felpróbálása után már sejthető volt, hogy a nagyfelületű "ablakok" ellenére a sötétszínű kabinban nem sok minden fog látszani. Igyekeztem a kész makettnél is csinálni fülkefotót, de felejtős volt.
Viszont a kabinbelső alapja és a törzs két fele között egyrészt hézag van (ami nem lenne látható) másrészt a jellegzetes oldalsó "bugyrok" belsejébe is jól be lehet látni, valamit a padlólemez alá is be enged látni a szerző. Ezt már sokalltam, így a két törzsfélre és a padlólemezre takaró lemezkéket raktam fel. (ld.35.kép) A műszerfalak szépen a helyükre ülnek, bár az elsőt egy kicsit meg kell igazítani.
A törzsfelek szépen összeillenek. Nagy hibák nem látszottak, de valahogy mégis felvett egy kis pasztát. Gyakorlatilag az összes illesztésnél volt egy kis csiszolni való, ideértve a hajtóműgondolákat és a radardómot is.
A nemirányított rakéták vetőcsöve volt a legrosszabb, ha az illeszkedést nézzük.
Maszkolást követően előkészítettem festésre a helikoptert. Általában a saját öntőkeretből szoktam megcsinálni a festőállványt. A csidi-csudi mindenhogyan állítható festőállványokkal szemben ezt nem kell utána pakolgatni, takarítani. Viszonylag ritkán dolgozok festékszóróval, így a "Mekk mester-szerű" szerkezet is pont tudja a dolgát, és a maradék öntőkeret is felhasználásra kerül.
Festéshez az ajánlott H52 akrilfestéket használtam. Szerintem telitalálat. A MiG-29 makett után ( http://makettinfo.hu/index.php?jobb=MiG-29-11-1938-2008&&hash= ) itt is bebizonyosodott, hogy az akrillal mennyivel szebben lehet dolgozni festékszóróval.
Nem akartam, hogy a makett túl homogén felületű legyen, azét néhány panelt és ajtót egy kicsit sötétebb színnel átfestettem, mintha ezek cserét/örökölt alkatrészek lennének egy másik Apache-tól. Ez a fotókon erősebb színbeli kontrasztnak látszik, mint valójában.
A matricák elég vastagnak látszanak, de ez szerencsére csak a látszat. Minden matricalágyító,-feszítő vagy egyéb csodaszer nélkül szépen tapadnak, jól belesimulnak a panelvonalakba és szegecsnyomokba.
A makett dísztárgynak készült, így nem akartam bele pilótákat tenni, és a rotorlapátok meghajlításában sem merültem el.
Mindenképpen egy kellemes kis makettként tudnám jellemezni. Kezdőknek is sikerélményt tud adni, de aki a fotomaratásokat kedveli, az is tud mit beletenni.
Más téma, de az Apache sokat segített. Több mint másfél éve szenvedtem már egy Revelles He-70K-val. Az ő áldatlan állapotairól majd ott, de azt hittem, hogy az öreg Heinkel előbb-utóbb le fog zuhanni. Viszont az Apache-csal párhuzamosan építve, mindig volt valami kis pozitív lökés, így közben az is elkészült. Még gondolkozok, hogy azt az építést feltegyem-e ide, lehet, hogy tanulságul megérné... Végülis megtanultam, hogy az angol "crap" szó mit is takar pontosan.
A makettet sógorom szülinapjára készítettem. Ő is nagy rajongója a típusnak.
Az Apache-makettek között vadászva akadtam rá a HobbyBoss dobozára. Eddig még nem volt szerencsém hozzá, de abszolút pozitív élmény volt dolgozni a készlettel. Persze,nem ugrik össze magától, van vele meló, de menjünk sorban.
Az alkatrészeket két szürke és egy átlátszó öntőkereten kapjuk, fóliázva. Az elemek szép felületűek, vékony, vésett panelvonalak és süllyesztett szegecsfejek vannak rajta. Extra sorja vagy kilökőtüske nyoma nem látszik. A kabintető egyben van, külön kis polyfoam-ba csavarva. Ezt a pozitív benyomást egy kicsit csorbíthatja, hogy egy elemként kapjuk, tehát nyitott fülkeajtóval megépíteni a mazochizmus határait súrolhatja. Az útmutató nincs túlcizellálva. Nagyjából Italeri-stílusú, csak egy A/3-as lapra össze van rendezve. (Az Italeri meg szeret sok fát kivágni,és egy méter hosszú asztalterítőt ad, szellős tartalommal...)
A kabin berendezésével kezdtem. Itt egy kicsit meglepett, hogy a műszerezettség csak a két műszerfalra korlátozódik. A fülketető felpróbálása után már sejthető volt, hogy a nagyfelületű "ablakok" ellenére a sötétszínű kabinban nem sok minden fog látszani. Igyekeztem a kész makettnél is csinálni fülkefotót, de felejtős volt.
Viszont a kabinbelső alapja és a törzs két fele között egyrészt hézag van (ami nem lenne látható) másrészt a jellegzetes oldalsó "bugyrok" belsejébe is jól be lehet látni, valamit a padlólemez alá is be enged látni a szerző. Ezt már sokalltam, így a két törzsfélre és a padlólemezre takaró lemezkéket raktam fel. (ld.35.kép) A műszerfalak szépen a helyükre ülnek, bár az elsőt egy kicsit meg kell igazítani.
A törzsfelek szépen összeillenek. Nagy hibák nem látszottak, de valahogy mégis felvett egy kis pasztát. Gyakorlatilag az összes illesztésnél volt egy kis csiszolni való, ideértve a hajtóműgondolákat és a radardómot is.
A nemirányított rakéták vetőcsöve volt a legrosszabb, ha az illeszkedést nézzük.
Maszkolást követően előkészítettem festésre a helikoptert. Általában a saját öntőkeretből szoktam megcsinálni a festőállványt. A csidi-csudi mindenhogyan állítható festőállványokkal szemben ezt nem kell utána pakolgatni, takarítani. Viszonylag ritkán dolgozok festékszóróval, így a "Mekk mester-szerű" szerkezet is pont tudja a dolgát, és a maradék öntőkeret is felhasználásra kerül.
Festéshez az ajánlott H52 akrilfestéket használtam. Szerintem telitalálat. A MiG-29 makett után ( http://makettinfo.hu/index.php?jobb=MiG-29-11-1938-2008&&hash= ) itt is bebizonyosodott, hogy az akrillal mennyivel szebben lehet dolgozni festékszóróval.
Nem akartam, hogy a makett túl homogén felületű legyen, azét néhány panelt és ajtót egy kicsit sötétebb színnel átfestettem, mintha ezek cserét/örökölt alkatrészek lennének egy másik Apache-tól. Ez a fotókon erősebb színbeli kontrasztnak látszik, mint valójában.
A matricák elég vastagnak látszanak, de ez szerencsére csak a látszat. Minden matricalágyító,-feszítő vagy egyéb csodaszer nélkül szépen tapadnak, jól belesimulnak a panelvonalakba és szegecsnyomokba.
A makett dísztárgynak készült, így nem akartam bele pilótákat tenni, és a rotorlapátok meghajlításában sem merültem el.
Mindenképpen egy kellemes kis makettként tudnám jellemezni. Kezdőknek is sikerélményt tud adni, de aki a fotomaratásokat kedveli, az is tud mit beletenni.
Más téma, de az Apache sokat segített. Több mint másfél éve szenvedtem már egy Revelles He-70K-val. Az ő áldatlan állapotairól majd ott, de azt hittem, hogy az öreg Heinkel előbb-utóbb le fog zuhanni. Viszont az Apache-csal párhuzamosan építve, mindig volt valami kis pozitív lökés, így közben az is elkészült. Még gondolkozok, hogy azt az építést feltegyem-e ide, lehet, hogy tanulságul megérné... Végülis megtanultam, hogy az angol "crap" szó mit is takar pontosan.
|
|
10
|
|
|
11
|
|
|
12
|
|
|
14
|
|
|
15
|
|
|
16
|
|
|
17
|
|
|
30
|
|
|
31
|
|
|
32
|
|
|
33
|
|
|
35
|
|
|
36
|
|
|
37
|
|
|
38
|
2012.05.14.