Vs.Kfz. 617

1:35, RPM No.35100

Pintér György - Múzeumi krimik Sziasztok!

A lengyel RPM cég Minenräumer makettjének építését szeretném bemutatni. A makett már évekkel ezelőtt elkészült, de a cikk írására csak most kerítettem sor.

Az eredeti:
1940.09.16-án a Wehrmacht kiadott egy megrendelést az ALKETT (Altmärkische Kettenfabrik GmbH) cégnek miszerint az alábbi paraméterekkel rendelkező gépesített aknamentesítő eszközre lenne szükségük: aknamentesítés közúton és terepen harci körülmények között is, aknaszedés 3 méter szélességben, a gép nem lehet magasabb 2,7 méternél, szélesebb 3 méternél és hosszabb 10 méternél, tömege nem haladhatja meg a 40 tonnát, a motor és a kezelőszemélyzet a könnyű fegyverek általi támadással szemben védve legyen. Az ALKETT 1942. augusztusára elkészült egy meglehetősen szokatlan külsejű jármű prototípusával, ami a Vs.Kfz. 617 (VersuchsKraftfahrzeug 617) Minenräumer nevet kapta. A homlokpáncél hegyes szöget alkotott, has páncélja rendkívül magasra került. Elől kettő, hátul egy speciális kerékkel rendelkezett, ezekből a két első kereke volt a hajtott, a hátsó kerékkel, láncok segítségével kormányozták a gépet. A jármű erejét egy vízhűtéses Maybach HL 120 TR típusú benzinmotor szolgáltatta. A homlokpáncélzat 40 mm vastag volt a felépítmény tetejére egy a Panzer I harckocsiknál is használt torony került. A védelmet a toronyban elhelyezett kettő darab párhuzamosított MG 34 géppuska szolgáltatta. Egy kísérleti példány készült el, amit harctéri körülmények között sosem próbáltak ki. Erre a ma is megtekinthető példányra a szovjet csapatok bukkantak 1945-ben a Kummersdorf-i tesztpályán. Jelenleg a Kubinka-i harckocsi múzeumban van kiállítva.

A makett:
A dobozgrafikán a gép látható egy kilőtt T34-es előtt, a felirat szerint a Citadella hadművelet során (bevetésére sosem került sor). A dobozban hat szürke színű öntőkereten találjuk a makett alkatrészeit. Egy kereten a torony és a hátsó kerék forgózsámolya, további egy kereten a doboz formájú felépítmény, a maradék négy kereten pedig a kerekek alkatrészei foglalnak helyet. A matricalapon egy „összerakós” zászlót, balkán kereszteket, „jármű súly stencileket” találunk. Az építési útmutató egy összehajtott lap, áttekinthető, bár a matricák elhelyezéséről már nem ad segítséget (elképzelhető nem is voltak rajta jelzések, kísérleti gép lévén).

Építés:
A kerekek összeállításával kezdtem a műveletet, ami nem volt egyszerű. Első lépésként a „hernyótalp” szerű részt illesztettem össze. Az útmutató szerint ezt ragasztó nélkül kell megtenni, hogy a későbbiekben mozgatni lehessen. Gondolom nem kell említenem, hogy számtalanszor ugrott szét az egész, nem kevés idegbajt okozva ezzel. A kész „hernyótalpat” a két félből összeállított kerékre kell illeszteni majd az oldalsó szemekkel immár ragasztóval rögzíteni. Ezzel a lépéssel rögzítve van a „hernyótalp” a kerékre szétesni már nem tud. Következő mozzanatként az acélpapucsokat kell a „hernyótalpra” két félből felrakni. itt sok gond volt az illeszkedéssel. A papucsok hol keskenyebbek voltak mint maga a kerék, hol a két fél nem akart síkban illeszkedni elég nagy kínlódás volt a helyükre erőszakolni őket. A ragasztás után tömítés, csiszolás. A hátsó kerékre ezután kell felrakni a forgózsámolyos részt, a papucsokat érdemes előtte a pozíciójukba állítani, utána már nem biztos, hogy forgatni lehet őket. Az első kerekek építése hasonlóképpen zajlott, de a helyükre ragasztását csak festés után csináltam. A felépítménnyel folytattam, itt is a tömítő paszta és a csiszoló használatát lehet bőven gyakorolni. Az éleknél rések volt, a test hegyes orr része pedig alacsonyabb volt a kelleténél. Az orr felső részét illesztettem a homloklemezhez, majd az alját több réteg tömítővel és többszöri csiszolással hoztam egy vonalba. Az ajtók közül az előbbre lévőt újra kellett gyártanom, mert az eredeti beesett volna a gép belsejébe. A vontató szemek köré tömítő pasztából, az oldalsó dobozok köré pedig húzott műanyag szálból és oldószeres ragasztóból csináltam meg a hegesztési varratokat. A vezető külső iránymutató műszerét legyártottam vékony fémlemezből. A motor szellőzőit kivágtam és ide rácsokat ragasztottam. A torony összeállítása maradt a végére, tömíteni, csiszolni itt is sokat kellett. A két géppuska használhatatlan, inkább hasonlítanak egy-egy sodrófára mint fegyverre. Ezeket az RB Model cég fémből készült, két részből összeállítható géppuskájával helyettesítettem. A hátsó kerék fordító láncát szemenként műanyagból kellene összeragasztgatni, de természetesen ezt egy apró fémlánccal oldottam meg.

Festés:
A járművet pisztollyal festettem, alapszíne sötét sárga lett. Erre a színre szintén pisztollyal fújtam fel a zöld kukacmintákat (meglehet, hogy az eredeti jármű csak a sötét sárga színt kapta meg, de az interneten láttam ennél sokkal cifrább festésű gépeket is). Pár napos száradás után átmostam híg feketével. A papucsok kopott acélszínét puha grafitceruzával színeztem, amit az ujjammal maszatoltam szét. A karcolásokat injekciós tűvel nagyon óvatosan készítettem. A lefolyások színes ceruzával készültek. A matricák elég nehezen oldódtak le a hordozó papírrétegről, de a felhelyezésükkel gond nem volt. A végső lépésként az egész makett kapott egy matt lakkréteget.

Összegzés:
Nem egy könnyű falat, főleg a tömítéssel és a csiszolással kell sokat bíbelődni. A készletet különböző börzéken még be lehet szerezni (én Mosonmagyaróváron kaptam, nem tudom mennyibe került, mert meglepi volt), aki szereti a különleges járműveket érdemes lecsapni rá és belevágni az építésbe. A japán Meng Model cég gyártja még, nagyon jó minőségben, fém alkatrészekkel, matricák nélkül, három féle festési útmutatóval (?), elég borsos áron (kb. 15 000 Ft).

Üdv.: Elliot