Már régóta szerettem volna megépíteni ennek a "dög"-nek a replikáját, ám sokáig hezitáltam mely gyártó kit-jét válasszam. Első helyen a Revell (ex Monogram) szerepelt, mint potenciális áldozat. Mellette szólt a tökéletes alakhűség, pontos részletek, pozitív szegecsek tömkelege. Ellene viszont a pozitív panelezés. A második helyen az új Italeri kit állt, vésett vonalaival, új szerszámozásával, ám itt-ott elnagyolt és pontatlan részletekkel. Amíg a két makett közt gondolkodtam, színre lépett egy új játékos a Hobby Boss személyében. A verseny eldőlt, percig sem volt kérdés, melyik replikát válasszam!
A HB A-10-ese majdnemhogy tökéletes. A panelvonalak mélyítettek, a felületen szinte minden szerelőnyílás, szellőző, stb. megtalálható pontosan az eredetinek megfelelően. Amellett rengeteg szegecs tarkítja a makett egész felületét. Igaz hogy negatív szegecsek, de mégis jól mutatnak a viszonylag nagy felületen. Ügyes festéssel jól ki lehet emelni őket. A makett mellett szól még az is hogy nem egy régebbi típust mintáztak meg, hanem elkészíthető a korszerűbb L.A.S.T.E. verzió is. Bár a gyártók nem mindegyik módosítást mutatják be a kit-en. Talán azért, mert típuson belül is vannak eltérések, attól függően, mikor melyik gép esett át az upgrade-en. Ha egy adott masinát szeretnénk elkészíteni, feltétlen járjunk utána milyen átalakításokra is lesz szükség. Ezek általában külső jegyekben mutatkoznak meg, pl: GPS antenna, NVG lámpák az éjszakai láthatóságért, kötelékfények, antennák cseréje, stb. Természetesen ezzel egyetemben a gép elektronikáját is alaposan felturbózták. A dobozból egyébiránt két szokványos zöld-zöld-szürke gépet építhetünk meg. Az egyik egy 1990-es cápafogas, míg a másik a '91-es Öbölháborúban is részt vett repülő. Én azonban egy szürke-szürke modernizált Varacskos-t fogok megépíteni, amelyik Afganisztánban is "letette" kézjegyét.
Az építés közben ide-oda csapongtam, ugyanis nem a kabinnal kezdtem el, hanem a motorgondolákkal. Ezeket nyitottra is megépíthetjük (dioráma), viszont akkor fel kell javítanunk a motorokat, ugyanis a gyártó csak a "tiszta" hajtóműveket mellékeli. Mivel az alkatrészek nagyok, a gondolák még zárt állapotban is max belátást biztosítanak a motortérbe. Ezért egy kis feljavítást kellett eszközölni rajta.
Ezután tértem rá a kabinra. Az eredeti helyett az Aires kabin szettjét használtam fel. Hát, meg is szenvedtem vele rendesen. A gyantaöntvény annak ellenére, hogy fantasztikusan részletes, bizony az oldalfalakkal együtt sehogyan sem akart a két törzsfél közé beférni! Mind a makettből, mind a feljavítóból jócskán kellett anyagot leszedni a siker érdekében.
Attól tartottam, a törzs két fele lassan átlyukad a sok csiszolástól.
Következő be nem tervezett lépés a szélvédőüveg cseréje volt... Ugyanis mikor óvatosan leválasztottam a keretről, röviddel utána csodálkoztam is, hogy a közepe karcos lett. Mint később kiderült, nem karc volt, hanem egy helyes kis repedés, ami lassan végigkúszott az üveg aljáig lassan kettérepítve az alkatrészt. Gondolom valami felületi feszültség lehetett benne. Nem kicsit lettem ideges...
(04.19) Kicsit haladtam az építéssel.A szárnyak következtek,ahol is tartottam egy kicsit a nagy méretektől,de meglepő módon nagyon jól összepasszoltak.Alig használtam tömítőt.A futógondolák is tökéletesen a helyükre illettek.Itt eltömítettem a ragasztási pontokat,majd fotók alapján berajzoltam a hiányzó,vízszintesen futó panelvonalakat.A törzseknél már több volt a bibi.Ugyanis amíg a felső panelvonalak pontosan illeszkedtek,addig alúl jó fél miliméteres késéssel futottak össze.El kellett tömítenem az összes panelt pillanat ragaccsal,majd lecsiszolni és újra rajzolni mindet.Természetesen a sok szegecsnek is búcsút mondhattam.De jó is volt mindegyiket újra elővarázsolni a felületre...Ha már itt voltam,szorgalmi feladatként elkészítettem festékszűrőből a két nagyméretű szellőzőt.Nem bántam meg,sokat dobott a látványon.A törzs felső részén is meg kellett ismételni a panelvonal-szegecs akciót,plusz itt még be kellett rajzolnom a két,csiszolásnál eltűnt üzemanyagnyílást is.Végre elérkeztem a szárnyak és a motorgondola beragasztásához.Botor módon a motorral kezdtem,és jó tíz perc elteltével jöttem rá hogy nagy hülyeséget csináltam.Ugyanis a szárnytöveknél a gondola miatt lehetetlen a tömítés,csiszolás.Prímán takarja a munkafelületet...Hát akkor gyerünk,tépjük ki a törzsből!
Már vártam mikor reped,törik,szakad valami,de szerencsére megúsztam.Annyira még nem kötött meg a ragasztó.Nohát akkor következhetett a szárnyak törzshöz való rögzítése.Itt nem valami jó az illesztés,ezért lassan kötő ragasztóval ideiglenesen helyükre tettem őket,majd pedig zselés pillanat ragaccsal jól kitöltöttem a réseket.Száradás után csiszolás,polír,majd fotók és egy régi Verlinden kiadvány alapján a vonalak és szegecsek újrateremtése következett.Na most jöhetett a motor beragasztása a vízszintes vezérsíkkal egyetemben.Itt is a már említett füzetből puskáztam ki a pontos illesztési vonalakat,majd megint az eltünt szegecsek jelölésével múlattam az időt.Végre összeállt a törzs-szárny-motor egység!Ezek után felraktam néhány késantennát amit a géppel együtt akarok majd festeni,továbbá elkészítettem a szárnyvégen ill. a törzsvégen egy pár furatot.Ide majd az NVG lámpák kerülnek amiket átlátszó húzott szálból fogok elkészíteni.Kapott egy higítós mosást,majd Gunze 1200 alapozóval lefújtam.Jelenleg így állok most,mellékelek pár fotót a makett pillanatnyi állapotáról.
(08.26)Lassan-lassan finisbe érek...
A festésre előkészítvén a makettet először ún.preshading-et(előárnyékolást) fújtam fel a felületre.Ezt sötétszűrkével vékonyan a panelvonalakat követve festettem fel(már amennyire az AB pisztollyal lehet vékony vonalakat fújni...).Ezután a makettre rendszertelenűl matt fehér foltokat fújtam,leginkább a panelek belsejére és a szerelőnyílásokra koncentrálva.Száradás után a Gunze sötét szürkéjével(H308) vittem fel a felső színt,figyelve hogy a már sőtétített részeken ne takarjon teljesen a festék.Ezért kissé jobban higítottam a festéket.Később BlueTac és papírsablon segítségével kitakartam a felső kamót.Ezt követte a világosabb szürke felvitele(H307).Miután megszáradt a két szín,egy külföldi gyártó átmosó folyadékával kentem át a felületeket.Rövid száradás után nedves rongy darabbal áttöröltem a felületet,így csak a mélyített szegecsekben és a panelvonalakban maradt meg az anyag,még jobban elmélyítve az egyes panelek közti átmenetet.
Következhetett a matricázás.Mivel a Gunze szép fényes felületet ad,semmilyen alá lakkozást nem alkalmaztam.a TwoBobs kiváló matrica lapjáról egy alaszkai légibázison székelő gépet választottam,amely az afganisztáni harcokból bőven kivette részét.S hogy ez valóban így volt,arról a kabin alatt felfestett bevetési sziluettek árulkodnak amit a matrica gyártója is elkészített.
Amíg száradtak a jelzések a futószárakat vettem kezelésbe.A főfutókra ráöntött fékkábeleket leopráltam,helyükre különböző rézhuzalokat ragasztottam.Az akna ajtók behúzóvilláit nem használtam fel mert kissé vastagnak találtam őket helyettük húzott szálból készítettem újakat.Kivágtam továbbá a hidraulika szárakat,ezek helyébe villamossági szaküzletekben kapható érvéghüvelyeket építettem be.Ezeket többfajta méretbe lehet kapni,és valamelyikkel biztos ki lehet váltani a lecserélendő alkatrészt.Mindamellet semmilyen festékkel nem lehet pótolni a "króm" egyenletes csillogását.
Visszatérve a géptörzsre, a lakkozást a Gunze fényes-matt keverékével végeztem,ha jól emlékszem 4 vagy 5 alkalommal fújtam át az átlagnál jobban felhigítva.Így sikerült egy szép homogén fénytörésű felületet elérnem.
Következnek a függesztmények és a végszerelés....
(09.26.)A finisbe értem!
A függesztmények a Hasegawa modern fegyverkészletéből kerültek a gépre,illetve a makett sajátjai.A célzókonténer a WP.Design műgyanta másolata.Ennél annyit módosítottam hogy a lencsék helyét felfúrtam,majd króm festékkel kifoncsoroztam.Az üvegezést átlátszó keret anyagból készítettem majd Gunze fényes lakkal adtam magas fényt neki.Felkerültek még a kisebb antennák,ill.jelzőfények melyeket szintén keretanyagból csináltam,és végül a pitot cső.Itt megint ejtettem a makett műanyagból készült darabját,helyette kiürült Revell csőrös ragasztó fémcsövét használtam fel méretre vágva,melybe egy másik pontosan illeszkedő kisebb varrótűt ragasztottam.A végét Humbrol polish alumíniummal festettem.
A futószárakat 2komponensű epoxy-val ragasztottam be mert a felhasznált súly(kiürült alkáli elemek) a törzsben picit nehézzé tette a makettet,de csak így lehetett elérni nehogy seggre üljön.A futóaknák behúzó villáit raktam fel utoljára,melyeket húzott szálból készítettem el ugyanis a gyártó által adott alkatrészeket kissé vastagnak találtam.Majd egy napig hagytam kötni a ragasztót,miután VÉGRE talpra állhatott a tankgyilkos kicsinyített mása.
