Pintér György - Múzeumi krimik
Nemrégiben utaztam hajón a Balatonon. A hátsó fedélzeten álltam és mivel egyedül voltam, figyeltem a tájat, a vizet. Aztán megpillantottam a hajó körül kialakult hullámokat. Egyből a jelenségre szegeztem minden figyelmemet, rajzot készítettem, mivel fényképező éppen nem volt nálam.
Sokunk szeretné hajómakettjét igényes diorámába helyezni. Egy viharos tengeren, erős hullámzásban bemutatott hajó igazán impozáns látvány. Aztán amint a víz, hullámok elkészítésére kerül a sor, megáll a tudomány. Elő az internettel, gyors képkeresés, és a végén teljes össze-összevisszaság a hullámok bonyolultnak látszósága miatt.
Ehhez adnék ötleteket, tanácsokat saját megfigyeléseim alapján.
1. Először meg kell ismerkednünk magával a hullámzással. Miért jön létre, hogyan viselkedik. A hullámzás: a tengerfelszín felett keletkező légnyomáskülönbség és a nyomában fellépő szél kelti. A légnyomáskülönbség hatására a vízrészecskék függőleges irányú (föl-le) mozgást végeznek, a szél hatására pedig oldalirányban is kitérnek, ezért a vízrészecskék egy közelítőleg kör alakú zárt pályán mozognak. A szomszédos felszíni vízrészecskék egy adott pillanatban saját körpályájuk más-más pontján helyezkednek el. Ezeket a pontokat összekötve kapjuk a felszín jellegzetes hullámvonalát. A hullám hullámhegyekből és hullámvölgyekből áll. Két hullámhegy távolsága a hullámhossz. A hullámhegy és a hullámvölgy közötti távolság a hullámmagasság. A hullám periódusa az az időtartam, amely ugyanazon a helyen két hullámhegy keletkezése között eltelik. A hullámzás nagysága függ az adott vízmélységtől, a szél nagyságától, a víz összetételétől és sok minden mástól.
2. Mi történik akkor, amikor ezt a hullámzó mozgást a víz felszínén úszó tárgy megzavarja? Természetesen a tárgy, legyen az akár egy vízi poloska, akár egy óceánjáró hajó befolyásolja a hullámzást. Már az is bámulatos látványt kelt, amikor kavicsot dobunk a vízbe. Mint láttuk, a hullámzás a föl-le és az oldal irányú mozgással alakul ki. Ezt a viszonylag szabályos, nyugodt rendszert az úszó, tehát hossz irányban mozgó tárgy megzavarja. Szabad szemmel észre vehető a jelenség:
Amikor a hajó halad a vízben, ahogy mondjuk hasítja a vizet. A hajó körül bonyolult hullám formák jönnek létre. Az orrnál kezdődnek, majd fokozatosan haladnak hátrafelé és egyre szélesedve. Kettes, hármas rendszerben és ezek a hullám vonalak gyakran összeérnek. Másik megfigyelt jelenség ezen hullám vonalak mozgásában mutatkozik meg. A már ismert mozgáson kívül hossz irányban ható erők következtében egy képzeletbeli hossztengely mentén spirális mozgás is kialakul. A hajó közepén örvények egész sokasága is létrejön. Ahogy haladunk a hajó hátsó részéhez, a tatnál látjuk a hajócsavarok által keltett fortyogó hullámokat.
3. Mivel még nem voltam eddig tengeren, nem láttam, hogyan működik ott ez a jelenség, de biztos vagyok benne, hogy hasonló lehet, csak nagyobb méretekben. A hajók mérete, sebessége, a víz mélysége, a szél nagysága mind fontos tényezők.
4. Végezetül pár jó tanács. A dioráma készítése elején el kell dönteni a vízfelület kialakítását, célját, nevezetesen nyugodt, sima legyen-e a felület vagy legyenek rajta nagyobb hullámok. Álló vagy mozgó jelenetet szándékozunk elkészíteni. Ez lényeges pont. a hullámok kialakítása többféleképpen történhet. Mellékeltem pár hasznos linket, amiken keresztül nyomon követhető a hullámok, víz készítése. Fontos, hogy ne essünk túlzásokba, csak természetesen.
Szívesen venném, ha más, a témában jártas szakavatott kollégák is hozzátennék tapasztalataikat, ismereteiket ehhez a felettébb izgalmas témához.
Pár hasznos link:
http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/7het/foci/foci7.html
http://www.uwgb.edu/DutchS/EarthSC102Notes/102Marine%20Geology.HTM
http://www.h3.dion.ne.jp/~mokei/e-build-taskforce01.htm
http://www.h3.dion.ne.jp/~mokei/e-build-taskforce02.htm
http://www.h3.dion.ne.jp/~mokei/e-build-taskforce03.htm
http://statelit.hu/stat/lf.php?id=64114&t=http%3A//s96920072.onlinehome.us/TnT_Archives/Making_Water.htm&f=http%3A//makettezes.lap.hu/&tt=_blank&x=V%EDz%20k%E9sz%EDt%E9se%20m%u0171gyant%E1b%F3l
Sokunk szeretné hajómakettjét igényes diorámába helyezni. Egy viharos tengeren, erős hullámzásban bemutatott hajó igazán impozáns látvány. Aztán amint a víz, hullámok elkészítésére kerül a sor, megáll a tudomány. Elő az internettel, gyors képkeresés, és a végén teljes össze-összevisszaság a hullámok bonyolultnak látszósága miatt.
Ehhez adnék ötleteket, tanácsokat saját megfigyeléseim alapján.
1. Először meg kell ismerkednünk magával a hullámzással. Miért jön létre, hogyan viselkedik. A hullámzás: a tengerfelszín felett keletkező légnyomáskülönbség és a nyomában fellépő szél kelti. A légnyomáskülönbség hatására a vízrészecskék függőleges irányú (föl-le) mozgást végeznek, a szél hatására pedig oldalirányban is kitérnek, ezért a vízrészecskék egy közelítőleg kör alakú zárt pályán mozognak. A szomszédos felszíni vízrészecskék egy adott pillanatban saját körpályájuk más-más pontján helyezkednek el. Ezeket a pontokat összekötve kapjuk a felszín jellegzetes hullámvonalát. A hullám hullámhegyekből és hullámvölgyekből áll. Két hullámhegy távolsága a hullámhossz. A hullámhegy és a hullámvölgy közötti távolság a hullámmagasság. A hullám periódusa az az időtartam, amely ugyanazon a helyen két hullámhegy keletkezése között eltelik. A hullámzás nagysága függ az adott vízmélységtől, a szél nagyságától, a víz összetételétől és sok minden mástól.
2. Mi történik akkor, amikor ezt a hullámzó mozgást a víz felszínén úszó tárgy megzavarja? Természetesen a tárgy, legyen az akár egy vízi poloska, akár egy óceánjáró hajó befolyásolja a hullámzást. Már az is bámulatos látványt kelt, amikor kavicsot dobunk a vízbe. Mint láttuk, a hullámzás a föl-le és az oldal irányú mozgással alakul ki. Ezt a viszonylag szabályos, nyugodt rendszert az úszó, tehát hossz irányban mozgó tárgy megzavarja. Szabad szemmel észre vehető a jelenség:
Amikor a hajó halad a vízben, ahogy mondjuk hasítja a vizet. A hajó körül bonyolult hullám formák jönnek létre. Az orrnál kezdődnek, majd fokozatosan haladnak hátrafelé és egyre szélesedve. Kettes, hármas rendszerben és ezek a hullám vonalak gyakran összeérnek. Másik megfigyelt jelenség ezen hullám vonalak mozgásában mutatkozik meg. A már ismert mozgáson kívül hossz irányban ható erők következtében egy képzeletbeli hossztengely mentén spirális mozgás is kialakul. A hajó közepén örvények egész sokasága is létrejön. Ahogy haladunk a hajó hátsó részéhez, a tatnál látjuk a hajócsavarok által keltett fortyogó hullámokat.
3. Mivel még nem voltam eddig tengeren, nem láttam, hogyan működik ott ez a jelenség, de biztos vagyok benne, hogy hasonló lehet, csak nagyobb méretekben. A hajók mérete, sebessége, a víz mélysége, a szél nagysága mind fontos tényezők.
4. Végezetül pár jó tanács. A dioráma készítése elején el kell dönteni a vízfelület kialakítását, célját, nevezetesen nyugodt, sima legyen-e a felület vagy legyenek rajta nagyobb hullámok. Álló vagy mozgó jelenetet szándékozunk elkészíteni. Ez lényeges pont. a hullámok kialakítása többféleképpen történhet. Mellékeltem pár hasznos linket, amiken keresztül nyomon követhető a hullámok, víz készítése. Fontos, hogy ne essünk túlzásokba, csak természetesen.
Szívesen venném, ha más, a témában jártas szakavatott kollégák is hozzátennék tapasztalataikat, ismereteiket ehhez a felettébb izgalmas témához.
Pár hasznos link:
http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/7het/foci/foci7.html
http://www.uwgb.edu/DutchS/EarthSC102Notes/102Marine%20Geology.HTM
http://www.h3.dion.ne.jp/~mokei/e-build-taskforce01.htm
http://www.h3.dion.ne.jp/~mokei/e-build-taskforce02.htm
http://www.h3.dion.ne.jp/~mokei/e-build-taskforce03.htm
http://statelit.hu/stat/lf.php?id=64114&t=http%3A//s96920072.onlinehome.us/TnT_Archives/Making_Water.htm&f=http%3A//makettezes.lap.hu/&tt=_blank&x=V%EDz%20k%E9sz%EDt%E9se%20m%u0171gyant%E1b%F3l
|
|
hullamok
|
|
|
hokusai_wave_1
|
2008.11.06.