Heinkel He 1078A
1:72, Special Hobby
Pintér György - Múzeumi krimik
Jártamban-keltemben belebotlottam a Körúton egy régi játékokat árusító Játékudvar nevű boltba. Nem is gondoltam, hogy makettek árusításával foglalkoznak, inkább csak a kirakatban elhelyezett néhány míves ólomkatona megcsodálása miatt kerültem beljebb. Odabenn aztán alaposabb körülnézés után jónéhány régesrégi és nem kevés újabb kiadású makettet is találtam! Ezek között voltak olyan ritkaságok is, amelyekre egy ideje fáj a fogam. Ezek egyikét kerítettem birtokomba. A dobozképen szereplő prototípus (illetve a fantáziarajzon már kiforrott elfogó vadászgép) éppen amerikai gépek között húz át félelmetes cápaként. A feliratok tanulsága szerint az elkészítéshez kapunk vákuumhúzott kabintetőt és réz alkatrészeket is.
Kibontás után némi csalódottság kerített hatalmába az egy pici öntőkeret látványa miatt, de végül megbarátkoztam a dologgal, mivel egy sosem létezett prototípusról nem igazán lehet részletesebb makettet készíteni. A mellékelt vákuumos kabintető, aprócska rézlap és a Propagteam matricalap pedig végképp feledtette a dolgot.
A világosszürke műanyagból készült alkatrészek bár nincsenek sokan, azért elég jó minőségűek. A képet némileg rontja, hogy a szárnyakon nincsenek pozicionálást/ragasztást segítő csapolás, ezt nekünk kell elkészíteni. Anyagukban bár elég keménynek és ridegnek tűnnek, de finoman vésett panelvonalakkal találkoztam. Sorját sajnos lehet találni bőven, de a makettező azért makettező, hogy ezt a problémát megoldja. :)
Az viszont eléggé nagy gond, hogy a törzs belseje teljesen üres, csak a kabin falait kapjuk meg, amelyekre nekünk kell majd valami berendezést eszkábálni. A műszerfal talán jól felhasználható, bár eléggé rendezetlenül találhatók meg rajta a műszerek. A botkormány kimerül egy vastag műanyagrúdban, a pilótaülésre is ráfér némi tuning. Elvégre ez már katapultülés lett volna, ha jól tudom. Ehhez kapunk néhány maratott övet.
Itt jegyzem meg, hogy a réz alkatrészek valószínűleg más géphez készülhettek - vagy minden „What if” maketthez ezt csomagolják -, mivel rögtön két ülésre való anyagot is kapunk, illetve pár olyan alkatrészt, amit nem jeleznek az építésnél...
A nagyobb fődarabok szép kivitelezésével ellentétesen a kisebb alkatrészek kidolgozása sok kívánnivalót hagy maga után. A futószárakra ráfér egy kis javítás és a kerekek is csúnyák. A hajtómű alkatrészén ábrázolt lapátsor inkább egy összefolyt masszához hasonlít, néhány dudorral. Ezt próbáljuk meg másik készletből orvosolni vagy gyantából kiönteni, ha tudjuk.
Összegezve: némi pluszmunkával látványos és ritka darabja lehet a gyűjteményünknek ez a meg sem született ragadozó.
Az építés:
A makett összeállítása előtt az ember megpróbál minél több és jobb háttéranyagot szerezni az adott típusról. Ebben az esetben azonban ez nem bizonyult könnyű feladatnak. Pár kép és rajz kivételével szinte semmit nem tudtam felkutatni, így valóban "szabadon választott" módon építhettem meg a gépet.
Első lépésben a levegőbeömlőt kellett kikaparnom a sorjából és alakítani a formáján. Itt már rögtön látszott az is, hogy ezt a részt el kell majd takarnom, mivel elég sekély lesz az egész, ha a belevaló alkatrészt beragasztom. Maróval tehát nekifogtam az alakításnak, de egyelőre csak a nagyját szedtem le, a többit majd a két törzsfél összeragasztása előtt. Hogy ez megtörténhessen, előbb készítettem egy pilótafülkét. A dobozban lévő padlólemez és hátfal jól illeszkedett a törzsbe, így ezt felhasználtam. Az oldalfalakat teamécsesből újragyártottam, ezen helyeztem el pár kezelőszervet és vezetékeket. Információm nem lévén igyekeztem a Me-262-es "berendezését" alapul venni. Szintén ezt vettem figyelembe a műszerfal elkészítésénél. A kabin színe RLM66-os, némi fehérrel és világoskékkel szárazecsetelve. A műszereket, kezelőszerveket 00-ás ecsettel festettem ki fekete, ezüst, piros színnel. Az elkészült "kapszulát" beragasztottam a törzsbe és összepróbáltam a törzsfeleket. Mivel a fülke szélesebb lett a kelleténél, így kénytelen voltam itt-ott kicsit "elcsalni" a szélességéből, illetve a két törzsfél közé is betoldani. Előbb azonban még a hajtómű fúvócsövét is elkészítettem. Az eredeti alkatrész helyett egy Loctite pillanatragasztós kupakot és a Revell Me-262-esének hajtóműjében lévő alkatrészt használtam fel, mert ez pontosan illett a törzsbe. A kupak belsejét kimartam, ebbe ragasztottam be a maradék alkatrészt. Beragasztás előtt feketére festettem.
Miután mindezek készen voltak, összeragasztottam a törzset és összecsiszoltam az érintkező részeket. Az orr környékén be kellett toldanom egy keveset, mert a kabin miatt a törzs nem teljesen passzolt össze. A hézagok eltömítése a beömlőnél volt a legkörülményesebb, de pillanatragasztó és szódabikarbóna felhasználásával meg tudtam oldani. A felesleget először marófejjel, aztán csiszolással szedtem le, egyúttal kialakítva a megfelelő formát is.
A törzs tehát egyben volt, következhettek a szárnyak. Először karctűvel kicsit javítottam a panelvonalakon, majd ragasztottam és összecsiszoltam a feleket. A törzshöz két-két drótcsappal rögzítettem őket, a hézagokat húzott szál becsiszolásával tüntettem el. A vízszintes vezérsíkoknál sem találhatók illesztést segítő "pöckök", így itt is megcsináltam ezeket. A pontos beragasztást nyújtott karral szemmagasba tartva ellenőriztem.
Következhettek a kisebb részegységek; a futószárakat nem lehet felhasználni (kivéve az orrfutóét), így újakat gyártottam. Levágtam az eredeti rugóstagokat, majd hengeres fogpiszkáló, némi maszkolószalag segítségével új főfutókat csináltam. Erre felragasztottam a levágott rugókat, a behúzó munkahengert pedig gombostűből vágtam. Így kellően stabil szárakat kaptam. Az orrfutó beragasztása előtt elkészítettem az akna oldalfalait tejfölös pohárból, majd ragasztottam bele néhány bordát. Kifúrtam az orrfutó helyét is, hogy az kicsit előrefelé álljon. Itt is van egy munkahenger, ez is gombostű lett.
A kerekek már keményebb diónak bizonyultak. Egy-egy fogpiszkálóra tűztem őket, majd miniplexbe fogva egy csiszolópapírral kör alakúra csiszoltam őket. A kerékagyakat eltömítettem pillanatragasztó és szódabikarbóna keverékével, majd egybecsiszoltam. Ezután forgás közben egy szike hegyével újra kialakítottam a gumi és a kerékagy találkozását.
Festés után (gumik fekete, agy ezüst) felragasztottam a futószárakra (ezeket az aknákkal együtt előzőleg RLM02-re festettem). Pótoltam még a fékvezetéket rézdrótból.
Ha már az apróságoknál tartottam, akkor megcsináltam a pilótaülést is; ez az eredeti alkatrész kimarásával és maratott övek felhasználásával készen is volt. Színe a kabiné, a hevederek fehérek, a fejpárna vörösesbarna. Készítettem még egy botkormányt húzott szálból, illetve egy célzókészüléket is. Ezután egy darab műanyag lapból kiszabtam a beömlő nyílás takaróját is, amire alufóliát ragasztottam. Húzott szálból kialakítottam rá egy fogantyút, majd pirosra festettem. Elkészítettem két X-4-es rakétát is, amit a szárnyak alá tettem a festés után a hozzájuk tartozó pilonokkal. A rakéták feje fekete, testük ezüst. Ragasztottam rájuk két-két rézdrótot antenna gyanánt.
Az építés része ezzel tulajdonképpen véget is ért, következhetett a festés. Az utasítás egyszínű szürke gépet ír, én viszont úgy döntöttem, hogy kicsit jobban "felturbózom" a madárkát. Ezért csak az alsó felületet festettem 2 rétegben világosszürkére. Az egyes rétegek között vizes polírpapírral átdörzsöltem a festést, eltüntetve az egyenetlenségeket, illetve a porszemeket. A felső részt maszkolás után három réteg RLM81 braunviolett alapszínt kapott, majd erre RLM70 schwarzgrün foltokat festettem. Az orr két oldalán, illetve a függőleges vezérsíkon egy darab szivacs segítségével szórt mintát készítettem. Teljes száradás után elbontottam a maszkolást, majd szintén vizes polírpapírral szedtem le a festési hibákat. Ezután hobbylakkal kentem át a gépet, hogy a matricák alá jó felületet kapjak. Ettől sajnos fényesebb lett, mint szerettem volna, de ha lesz hozzá bátorságom, akkor majd egy matt lakkal tompítani fogom.
A matricák felhelyezése viszonylag egyszerűen ment, egy két helyen azonban nem akart teljesen a felületre simulni. A törzsre adott piros sávnál ezért már szikét is be kellett vetnem. Az orra kerülő cápafog-minta sem akart engedelmeskedni, de végül sikerült maradásra bírni. Piros festékkel kiigazítottam a matrica alól kilátszó peremet. Végül tettem még egy fejpáncélt az ülés mögé és felragasztottam a kabintetőt (először oldószeres ragasztóval, majd az elálló részeket kis adag pillanatragasztóval; sajnos a hátsó részen beködölte az üveget kicsit, akárhogy is vigyáztam). Feltettem az X-4-eseket is.
Sajnos már az építés elején kiderült, hogy a gép "farnehéz", de sajnos az orrba ne tudtam annyi súlyt tenni, amennyi kellett volna. Ezért azt találtam ki, hogy egy betonrészletre ragasztom. Most jól jött a múlt héten vett levegőn száradó gyurma. Kb. 2 mm vastagra nyújtottam, azután szikével szabálytalan "amőba" mintát vágtam belőle. Hajszárítóval megszárítottam kicsit (VIGYÁZAT! a széle hajlamos felpöndörödni száradás közben) mindkét oldalát, majd belenyomtam kicsit a gépet. Ezután sima felületre tettem és lesúlyoztam teljes száradásig. Egy nap múlva bekarcoltam a betonlapok illesztéseit, szürkére festettem, majd pasztellkréta porokat kentem rá és fekete tustintát csepegtettem olajfoltokat imitálva. szintén ezzel eresztettem be a dilatációs réseket is. Ismét szárítás következett, addig csináltam egy kis létrát, amin a pilóta feljuthatott a fülkébe. Végül feltettem a beömlő takarólemezét, ráragasztottam a gépet a vékony alapra és a létrát is beállítottam.
Nálam így "született meg" ez a ragadozó.
Kibontás után némi csalódottság kerített hatalmába az egy pici öntőkeret látványa miatt, de végül megbarátkoztam a dologgal, mivel egy sosem létezett prototípusról nem igazán lehet részletesebb makettet készíteni. A mellékelt vákuumos kabintető, aprócska rézlap és a Propagteam matricalap pedig végképp feledtette a dolgot.
A világosszürke műanyagból készült alkatrészek bár nincsenek sokan, azért elég jó minőségűek. A képet némileg rontja, hogy a szárnyakon nincsenek pozicionálást/ragasztást segítő csapolás, ezt nekünk kell elkészíteni. Anyagukban bár elég keménynek és ridegnek tűnnek, de finoman vésett panelvonalakkal találkoztam. Sorját sajnos lehet találni bőven, de a makettező azért makettező, hogy ezt a problémát megoldja. :)
Az viszont eléggé nagy gond, hogy a törzs belseje teljesen üres, csak a kabin falait kapjuk meg, amelyekre nekünk kell majd valami berendezést eszkábálni. A műszerfal talán jól felhasználható, bár eléggé rendezetlenül találhatók meg rajta a műszerek. A botkormány kimerül egy vastag műanyagrúdban, a pilótaülésre is ráfér némi tuning. Elvégre ez már katapultülés lett volna, ha jól tudom. Ehhez kapunk néhány maratott övet.
Itt jegyzem meg, hogy a réz alkatrészek valószínűleg más géphez készülhettek - vagy minden „What if” maketthez ezt csomagolják -, mivel rögtön két ülésre való anyagot is kapunk, illetve pár olyan alkatrészt, amit nem jeleznek az építésnél...
A nagyobb fődarabok szép kivitelezésével ellentétesen a kisebb alkatrészek kidolgozása sok kívánnivalót hagy maga után. A futószárakra ráfér egy kis javítás és a kerekek is csúnyák. A hajtómű alkatrészén ábrázolt lapátsor inkább egy összefolyt masszához hasonlít, néhány dudorral. Ezt próbáljuk meg másik készletből orvosolni vagy gyantából kiönteni, ha tudjuk.
Összegezve: némi pluszmunkával látványos és ritka darabja lehet a gyűjteményünknek ez a meg sem született ragadozó.
Az építés:
A makett összeállítása előtt az ember megpróbál minél több és jobb háttéranyagot szerezni az adott típusról. Ebben az esetben azonban ez nem bizonyult könnyű feladatnak. Pár kép és rajz kivételével szinte semmit nem tudtam felkutatni, így valóban "szabadon választott" módon építhettem meg a gépet.
Első lépésben a levegőbeömlőt kellett kikaparnom a sorjából és alakítani a formáján. Itt már rögtön látszott az is, hogy ezt a részt el kell majd takarnom, mivel elég sekély lesz az egész, ha a belevaló alkatrészt beragasztom. Maróval tehát nekifogtam az alakításnak, de egyelőre csak a nagyját szedtem le, a többit majd a két törzsfél összeragasztása előtt. Hogy ez megtörténhessen, előbb készítettem egy pilótafülkét. A dobozban lévő padlólemez és hátfal jól illeszkedett a törzsbe, így ezt felhasználtam. Az oldalfalakat teamécsesből újragyártottam, ezen helyeztem el pár kezelőszervet és vezetékeket. Információm nem lévén igyekeztem a Me-262-es "berendezését" alapul venni. Szintén ezt vettem figyelembe a műszerfal elkészítésénél. A kabin színe RLM66-os, némi fehérrel és világoskékkel szárazecsetelve. A műszereket, kezelőszerveket 00-ás ecsettel festettem ki fekete, ezüst, piros színnel. Az elkészült "kapszulát" beragasztottam a törzsbe és összepróbáltam a törzsfeleket. Mivel a fülke szélesebb lett a kelleténél, így kénytelen voltam itt-ott kicsit "elcsalni" a szélességéből, illetve a két törzsfél közé is betoldani. Előbb azonban még a hajtómű fúvócsövét is elkészítettem. Az eredeti alkatrész helyett egy Loctite pillanatragasztós kupakot és a Revell Me-262-esének hajtóműjében lévő alkatrészt használtam fel, mert ez pontosan illett a törzsbe. A kupak belsejét kimartam, ebbe ragasztottam be a maradék alkatrészt. Beragasztás előtt feketére festettem.
Miután mindezek készen voltak, összeragasztottam a törzset és összecsiszoltam az érintkező részeket. Az orr környékén be kellett toldanom egy keveset, mert a kabin miatt a törzs nem teljesen passzolt össze. A hézagok eltömítése a beömlőnél volt a legkörülményesebb, de pillanatragasztó és szódabikarbóna felhasználásával meg tudtam oldani. A felesleget először marófejjel, aztán csiszolással szedtem le, egyúttal kialakítva a megfelelő formát is.
A törzs tehát egyben volt, következhettek a szárnyak. Először karctűvel kicsit javítottam a panelvonalakon, majd ragasztottam és összecsiszoltam a feleket. A törzshöz két-két drótcsappal rögzítettem őket, a hézagokat húzott szál becsiszolásával tüntettem el. A vízszintes vezérsíkoknál sem találhatók illesztést segítő "pöckök", így itt is megcsináltam ezeket. A pontos beragasztást nyújtott karral szemmagasba tartva ellenőriztem.
Következhettek a kisebb részegységek; a futószárakat nem lehet felhasználni (kivéve az orrfutóét), így újakat gyártottam. Levágtam az eredeti rugóstagokat, majd hengeres fogpiszkáló, némi maszkolószalag segítségével új főfutókat csináltam. Erre felragasztottam a levágott rugókat, a behúzó munkahengert pedig gombostűből vágtam. Így kellően stabil szárakat kaptam. Az orrfutó beragasztása előtt elkészítettem az akna oldalfalait tejfölös pohárból, majd ragasztottam bele néhány bordát. Kifúrtam az orrfutó helyét is, hogy az kicsit előrefelé álljon. Itt is van egy munkahenger, ez is gombostű lett.
A kerekek már keményebb diónak bizonyultak. Egy-egy fogpiszkálóra tűztem őket, majd miniplexbe fogva egy csiszolópapírral kör alakúra csiszoltam őket. A kerékagyakat eltömítettem pillanatragasztó és szódabikarbóna keverékével, majd egybecsiszoltam. Ezután forgás közben egy szike hegyével újra kialakítottam a gumi és a kerékagy találkozását.
Festés után (gumik fekete, agy ezüst) felragasztottam a futószárakra (ezeket az aknákkal együtt előzőleg RLM02-re festettem). Pótoltam még a fékvezetéket rézdrótból.
Ha már az apróságoknál tartottam, akkor megcsináltam a pilótaülést is; ez az eredeti alkatrész kimarásával és maratott övek felhasználásával készen is volt. Színe a kabiné, a hevederek fehérek, a fejpárna vörösesbarna. Készítettem még egy botkormányt húzott szálból, illetve egy célzókészüléket is. Ezután egy darab műanyag lapból kiszabtam a beömlő nyílás takaróját is, amire alufóliát ragasztottam. Húzott szálból kialakítottam rá egy fogantyút, majd pirosra festettem. Elkészítettem két X-4-es rakétát is, amit a szárnyak alá tettem a festés után a hozzájuk tartozó pilonokkal. A rakéták feje fekete, testük ezüst. Ragasztottam rájuk két-két rézdrótot antenna gyanánt.
Az építés része ezzel tulajdonképpen véget is ért, következhetett a festés. Az utasítás egyszínű szürke gépet ír, én viszont úgy döntöttem, hogy kicsit jobban "felturbózom" a madárkát. Ezért csak az alsó felületet festettem 2 rétegben világosszürkére. Az egyes rétegek között vizes polírpapírral átdörzsöltem a festést, eltüntetve az egyenetlenségeket, illetve a porszemeket. A felső részt maszkolás után három réteg RLM81 braunviolett alapszínt kapott, majd erre RLM70 schwarzgrün foltokat festettem. Az orr két oldalán, illetve a függőleges vezérsíkon egy darab szivacs segítségével szórt mintát készítettem. Teljes száradás után elbontottam a maszkolást, majd szintén vizes polírpapírral szedtem le a festési hibákat. Ezután hobbylakkal kentem át a gépet, hogy a matricák alá jó felületet kapjak. Ettől sajnos fényesebb lett, mint szerettem volna, de ha lesz hozzá bátorságom, akkor majd egy matt lakkal tompítani fogom.
A matricák felhelyezése viszonylag egyszerűen ment, egy két helyen azonban nem akart teljesen a felületre simulni. A törzsre adott piros sávnál ezért már szikét is be kellett vetnem. Az orra kerülő cápafog-minta sem akart engedelmeskedni, de végül sikerült maradásra bírni. Piros festékkel kiigazítottam a matrica alól kilátszó peremet. Végül tettem még egy fejpáncélt az ülés mögé és felragasztottam a kabintetőt (először oldószeres ragasztóval, majd az elálló részeket kis adag pillanatragasztóval; sajnos a hátsó részen beködölte az üveget kicsit, akárhogy is vigyáztam). Feltettem az X-4-eseket is.
Sajnos már az építés elején kiderült, hogy a gép "farnehéz", de sajnos az orrba ne tudtam annyi súlyt tenni, amennyi kellett volna. Ezért azt találtam ki, hogy egy betonrészletre ragasztom. Most jól jött a múlt héten vett levegőn száradó gyurma. Kb. 2 mm vastagra nyújtottam, azután szikével szabálytalan "amőba" mintát vágtam belőle. Hajszárítóval megszárítottam kicsit (VIGYÁZAT! a széle hajlamos felpöndörödni száradás közben) mindkét oldalát, majd belenyomtam kicsit a gépet. Ezután sima felületre tettem és lesúlyoztam teljes száradásig. Egy nap múlva bekarcoltam a betonlapok illesztéseit, szürkére festettem, majd pasztellkréta porokat kentem rá és fekete tustintát csepegtettem olajfoltokat imitálva. szintén ezzel eresztettem be a dilatációs réseket is. Ismét szárítás következett, addig csináltam egy kis létrát, amin a pilóta feljuthatott a fülkébe. Végül feltettem a beömlő takarólemezét, ráragasztottam a gépet a vékony alapra és a létrát is beállítottam.
Nálam így "született meg" ez a ragadozó.
|
|
doboz
|
|
|
A keret
|
|
|
futóakna belűlről
|
|
|
az orr sorjával
|
|
|
érdekes műszerfal
|
|
|
randa kerekek
|
|
|
szép panelvonalak
|
|
|
üres belső (illetve öntőcsonkok)
|
|
|
egyszerű építési rajz
|
|
|
matricázási utasítás
|
|
|
kabintető és maratás
|
|
|
tökéletes matrica
|
|
|
He-1078 019
|
|
|
He-1078 020
|
|
|
He-1078 021
|
|
|
He-1078 022
|
|
|
He-1078 023
|
|
|
He-1078 024
|
2008.05.16.
Utolsó módosítás: 2010.01.31.
Utolsó módosítás: 2010.01.31.