1:72
Pintér György - Múzeumi krimik
Egy diorámát már jóval a készítés fázisa előtt elkezdek tervezni. A tervezés és az építés menete fázisokra bontható.
A tervezés lépései:
1. Alapötlet. A legfontosabb a dioráma alapötlete, alaptörténete, ez a kezdet. Az ötlet lehet bármi: archív kép, olvasmány, vagy akár az a gondolat is, hogy „olyan jól sikerült ez a makett, kellene hozzá diorámát csinálni”. Itt dől el a méretarány kiválasztása is.
2. Alapötlet formálása. Ha már biztos vagyok abban, hogy mit akarok megjeleníteni, elkezdem a hozzávaló maketteket, kiegészítőket keresni hozzá. Itt (még mindig csak a gondolati tervezés szintjén) megakadhat a további munka, ha nem lehet hozzá mindent beszerezni, vagy még egyszer át kell gondolni, és a kapható makettekkel, kiegészítőkkel újratervezni a diorámát. Ez a fázis sokszor egybemosódik a tervezési fázissal.
3. Tervezés. Az előbbiek alapján készítek egy vagy több vázlatot és egy felülnézeti rajzot a hozzávaló kiegészítők, makettek listájával megtoldva. Ha úgy tetszik, ez egy projektlap :) . A felülnézeti rajzból kiderülnek a logikátlan részletek, az üres helyek, lehet változtatni az elrendezésen, a dioráma méretén is. Ilyen vázlat kb. 20 db van még a fiókomban.
4. Beszerzés. Még módosulhat a dioráma, hiszen láthatunk olyan makettet, kiegészítőt is, amire nem is gondoltunk.
5. Építés. A tervezés részletessége miatt problémamentes, nincsenek buktatók.
A kivitelezés lépései:
1. Alapötlet. Már régóta gyűjtögettem az anyagot egy romos gyár megépítéséhez. Jártam több romos, elhagyott gyárban, itt elsősorban a hangulatra, színhatásra voltam kíváncsi. Gyűjtöttem a netről és könyvekből is fotókat. Eldöntöttem, hogy 1:72 legyen a méretarány. A „főszereplőnek” kiválasztottam a régóta a polcomon összerakatlanul pihenő Revell Pz. IV készletet. Mivel több járművet nem akartam szerepeltetni, körvonalazódott, hogy ez a dioráma nem lesz különösebben nagy. Ekkor alakult ki az is, hogy pár jellemző részlet, pl iparvágány, csatorna, és vasúti híd is lesz a diorámán.
2. Alapötlet formálása. Először úgy gondoltam, hogy az épületek saját készítésűek lesznek.
De úgy adódott, hogy a www.braillescalecomp.com 2007 szeptember havi versenyében a Tracks and Troops különdíjaként a Mig Productions „Factory Ruin” készletét választhattam.
Megnéztem a cég többi termékét, és kiválaszottam az „Industrial chimeny” készletet és két csomag téli ruhás figurát is. Ezek a figurák illettek a Pz. IV-re tervezett kopott téli festéshez.
A Pz.IV-hez beszereztem az Extratech maratását és az Aber lövegcsövét is.
3. Tervezés. E lépés során alakultak ki a végleges részletek, pl. a híd formája, az épületek, az iparvágány, a lámpaoszlopok helye. Pár részlet is a helyére került, ilyen a vízbe merült Kübelwagen és a szennyvíz kifolyó.
5. Építés. A dioráma alapja OSB lap, keretléccel körbeszegve, farostlemez oldalakkal. A belsejét purhabbal fújtam tele, majd a felesleget száradás után levágtam. Erre glettelőgipsz bevonat került. A még száradó gipszbe szúnyoghálót nyomtam, majd kis száradás után lehúztam. Ebből lett a kockakő burkolat. Ezt a fajta burkolatot csak kis terhelésnek kitett helyeken (gyalogutak, üzemi utak, feljárók) alkalmazták, közúton még nem láttam, de ide pont illett. A folyópartot először rezgőcsiszolóval alakítottam végleges formára, majd vésővel készítettem el bele a kőmintát. A gipsz porózus anyag, ezért matt lakkal fújtam be vastagon, majd világosszürkére festettem. A kövek közeit feketével emeltem ki, majd többszínű szürkével szárazecseteltem. A híd balsafából készült, húzott szál korlátokkal.
Az iparvágány jellegzetes kiegészítő. Először a Mig Productions sínjeit akartam felhasználni, de végül egy H0 I profilú sín felhasználása mellett döntöttem, hiszen alig látszik belőle valami, csak a sínszálak teteje. A talpfákat középen szétvágtam, és egy közdarabot méretaránynak megfelelően betoldottam.
Az épületeket először a habarcs színének megfelelőre festettem, majd téglaszínnel szárazecseteltem, csak kicsit több festékkel. Ezután híg habarcsszínű festékkel befolyattam, hogy tompítsam a szárazecsetelés hatását. A vége porpigment, majd az egész mattlakkal fixálva lett. Az ablakkeretek balsafából készültek.
A törmelékekhez műanyag lapra gipszet kentem, amit előzőleg falfesték színezővel téglaszínre színeztem. Száradás után vonalzó mellett szétvagdostam. Vastagabb gipszlapot is öntöttem, amit száradás után darabokra törtem, majd téglamintát karcoltam az oldalukra.
A törmelék alapját, vastagságát gipszből készített dombok alkotják. Erre faragasztóba szórtam az előzőleg elkészített törmeléket, majd okker és szürke fugaporból kevert porszínű keveréket szórtam rá. Utolsó rétegként erre is porpigment került. A fa részek itt is balsafából vannak.
A víz a Noch cég terméke. Az alsó rétegét zöld enamel festékkel kevertem, a felső 2-3 mm átlátszó maradt. A vízbe merülő Kübelwagen a Hasegawa gyártmánya. A gátnál a tajtékot speciális vízeffekt anyaggal készítettem.
A Pz IV alapfestéséhez Humbrol festékekből kevertem ki a német sárgát. Erre egy nap száradás után híg festékekkel imitáltam az árnyékokat, esőnyomokat, rozsdát.
Száradás után egy hajlakkréteget fújtam rá, majd fehér akril réteg következett, amit pár perc száradás után visszamostam. Végül újabb koszolás, koptatás és esőnyomok következtek, majd egy matt lakkréteg.
A tervezés lépései:
1. Alapötlet. A legfontosabb a dioráma alapötlete, alaptörténete, ez a kezdet. Az ötlet lehet bármi: archív kép, olvasmány, vagy akár az a gondolat is, hogy „olyan jól sikerült ez a makett, kellene hozzá diorámát csinálni”. Itt dől el a méretarány kiválasztása is.
2. Alapötlet formálása. Ha már biztos vagyok abban, hogy mit akarok megjeleníteni, elkezdem a hozzávaló maketteket, kiegészítőket keresni hozzá. Itt (még mindig csak a gondolati tervezés szintjén) megakadhat a további munka, ha nem lehet hozzá mindent beszerezni, vagy még egyszer át kell gondolni, és a kapható makettekkel, kiegészítőkkel újratervezni a diorámát. Ez a fázis sokszor egybemosódik a tervezési fázissal.
3. Tervezés. Az előbbiek alapján készítek egy vagy több vázlatot és egy felülnézeti rajzot a hozzávaló kiegészítők, makettek listájával megtoldva. Ha úgy tetszik, ez egy projektlap :) . A felülnézeti rajzból kiderülnek a logikátlan részletek, az üres helyek, lehet változtatni az elrendezésen, a dioráma méretén is. Ilyen vázlat kb. 20 db van még a fiókomban.
4. Beszerzés. Még módosulhat a dioráma, hiszen láthatunk olyan makettet, kiegészítőt is, amire nem is gondoltunk.
5. Építés. A tervezés részletessége miatt problémamentes, nincsenek buktatók.
A kivitelezés lépései:
1. Alapötlet. Már régóta gyűjtögettem az anyagot egy romos gyár megépítéséhez. Jártam több romos, elhagyott gyárban, itt elsősorban a hangulatra, színhatásra voltam kíváncsi. Gyűjtöttem a netről és könyvekből is fotókat. Eldöntöttem, hogy 1:72 legyen a méretarány. A „főszereplőnek” kiválasztottam a régóta a polcomon összerakatlanul pihenő Revell Pz. IV készletet. Mivel több járművet nem akartam szerepeltetni, körvonalazódott, hogy ez a dioráma nem lesz különösebben nagy. Ekkor alakult ki az is, hogy pár jellemző részlet, pl iparvágány, csatorna, és vasúti híd is lesz a diorámán.
2. Alapötlet formálása. Először úgy gondoltam, hogy az épületek saját készítésűek lesznek.
De úgy adódott, hogy a www.braillescalecomp.com 2007 szeptember havi versenyében a Tracks and Troops különdíjaként a Mig Productions „Factory Ruin” készletét választhattam.
Megnéztem a cég többi termékét, és kiválaszottam az „Industrial chimeny” készletet és két csomag téli ruhás figurát is. Ezek a figurák illettek a Pz. IV-re tervezett kopott téli festéshez.
A Pz.IV-hez beszereztem az Extratech maratását és az Aber lövegcsövét is.
3. Tervezés. E lépés során alakultak ki a végleges részletek, pl. a híd formája, az épületek, az iparvágány, a lámpaoszlopok helye. Pár részlet is a helyére került, ilyen a vízbe merült Kübelwagen és a szennyvíz kifolyó.
5. Építés. A dioráma alapja OSB lap, keretléccel körbeszegve, farostlemez oldalakkal. A belsejét purhabbal fújtam tele, majd a felesleget száradás után levágtam. Erre glettelőgipsz bevonat került. A még száradó gipszbe szúnyoghálót nyomtam, majd kis száradás után lehúztam. Ebből lett a kockakő burkolat. Ezt a fajta burkolatot csak kis terhelésnek kitett helyeken (gyalogutak, üzemi utak, feljárók) alkalmazták, közúton még nem láttam, de ide pont illett. A folyópartot először rezgőcsiszolóval alakítottam végleges formára, majd vésővel készítettem el bele a kőmintát. A gipsz porózus anyag, ezért matt lakkal fújtam be vastagon, majd világosszürkére festettem. A kövek közeit feketével emeltem ki, majd többszínű szürkével szárazecseteltem. A híd balsafából készült, húzott szál korlátokkal.
Az iparvágány jellegzetes kiegészítő. Először a Mig Productions sínjeit akartam felhasználni, de végül egy H0 I profilú sín felhasználása mellett döntöttem, hiszen alig látszik belőle valami, csak a sínszálak teteje. A talpfákat középen szétvágtam, és egy közdarabot méretaránynak megfelelően betoldottam.
Az épületeket először a habarcs színének megfelelőre festettem, majd téglaszínnel szárazecseteltem, csak kicsit több festékkel. Ezután híg habarcsszínű festékkel befolyattam, hogy tompítsam a szárazecsetelés hatását. A vége porpigment, majd az egész mattlakkal fixálva lett. Az ablakkeretek balsafából készültek.
A törmelékekhez műanyag lapra gipszet kentem, amit előzőleg falfesték színezővel téglaszínre színeztem. Száradás után vonalzó mellett szétvagdostam. Vastagabb gipszlapot is öntöttem, amit száradás után darabokra törtem, majd téglamintát karcoltam az oldalukra.
A törmelék alapját, vastagságát gipszből készített dombok alkotják. Erre faragasztóba szórtam az előzőleg elkészített törmeléket, majd okker és szürke fugaporból kevert porszínű keveréket szórtam rá. Utolsó rétegként erre is porpigment került. A fa részek itt is balsafából vannak.
A víz a Noch cég terméke. Az alsó rétegét zöld enamel festékkel kevertem, a felső 2-3 mm átlátszó maradt. A vízbe merülő Kübelwagen a Hasegawa gyártmánya. A gátnál a tajtékot speciális vízeffekt anyaggal készítettem.
A Pz IV alapfestéséhez Humbrol festékekből kevertem ki a német sárgát. Erre egy nap száradás után híg festékekkel imitáltam az árnyékokat, esőnyomokat, rozsdát.
Száradás után egy hajlakkréteget fújtam rá, majd fehér akril réteg következett, amit pár perc száradás után visszamostam. Végül újabb koszolás, koptatás és esőnyomok következtek, majd egy matt lakkréteg.
|
|
A kész dioráma
|
|
|
A kész dioráma
|
|
|
A kész dioráma
|
|
|
A kész dioráma
|
|
|
A kész dioráma
|
|
|
A kész dioráma
|
|
|
Felrezezve
|
|
|
Az alap
|
|
|
A torony alapfestése
|
|
|
A Pz.IV majdnem készen
|
|
|
A Pz.IV majdnem készen
|
|
|
A Pz.IV majdnem készen
|
2008.01.30.
Utolsó módosítás: 2008.02.03.
Utolsó módosítás: 2008.02.03.