Szuhoj Szu-33 Flanker-D

1:48, Kinetic (2016)

Pintér György - Múzeumi krimik Hogy előre lelőjem a poént: a Kinetic boszorkánykonyhájában valami eszméletlen nagyot alkottak.

A készlet szép nagy dobozban jön, ami alaposan tele van tömve a külön-külön fóliázott, összesen 25 db világos szürke és 1 db színtelen öntőkerettel. A rakétákat és a hajtóműfúvókák darabjait ráadásul külön dobozokba tették. Kapunk még rézmaratást is, ami szerintem túl vékony. A borítókép szerint 320+ alkatrészt rejt a doboz. Azt, hogy az a + pontosan mennyi alkatrészt takar, inkább nem saccolnám meg. Az öntőkereteken kívül természetesen jár a maketthez az összeállítási útmutató, és egy matricaív, a Cartograf nyomtatásában. Ebből - külső források alapján - 19 különböző lajstromjelű repülő építhető, amelyek a 279. repülőezred 1. és 2. századának állományába tartoznak.
Az összeállítási útmutató 34 oldalas, amiből 30 az építés egyes szakaszait részletezi. Nekem itt egy kis negatívum, hogy nem a megszokott vonalrajzot kapjuk, hanem CAD grafikát és szerintem túl sötét, az egyes részletek nem elég kontrasztosak, a feltöltött képet kicsit világosítanom is kellett emiatt. Pozitívum, hogy a festékeket hét gyártó kódjaival is megadták.

A két legnagyobb kereten van a törzs alsó, illetve felső része, valamint ezeken találhatók a kacsaszárnyak, a vízszintes vezérsíkok és a futómű aknák fedőlapjai.
A féltörzsek részletgazdagok, nagyon szép negatív és ahol kell, pozitív panelvonalakkal. A szerszámgyártás során gondoltak a sufnituning szerelmeseire is, mivel a felső törzs belsején, a hajtóműveknél, négy helyen el van vékonyítva a műanyag, hogy könnyen ki lehessen nyitni az adott paneleket. A törzzsel a szárnyak a felhajtó mechanizmusig egybeöntve találhatók, a másik felük egy külön kereten van.
A futómű aknák fedőlapjain kilökőtüske nyomok sehol nem láthatóak, így nem fognak eltűnni az apró szegecsek a tömítéssel és csiszolással. Ez egyébként az egész makettre igaz. Eddig egyedül az orrfutó száron találtam apró nyomokat.

Vegyük végig a készlet többi részét az összeállítási útmutató alapján.

A kabinfülkével kezdünk, ami 14 alkatrészből áll össze. Ezek olyan részletesen kidolgozott darabok, amilyet én még műanyagból nem láttam. Bátran neki lehet állni bármilyen feljavító készlet nélkül. Az ülésről ugyanez mondható el. Az apró információk kedvelőinek: az ülés „csak” 21 alkatrészből építhető meg. Egyedül a hevedereket kell házilag pótolni, a készlet ugyanis ezeket nem tartalmazza, sem külön, sem az ülés háttámlájával egybeöntve. Érdekes egyébként, hogy például a gázkart nem az építés első szakaszában rakjuk a helyére, hanem jóval később, a felső törzsbe kell ragasztani mielőtt összeillesztenénk az alsó féllel.

A futómű aknákról is csak szuperlatívuszokban írhatok. Aki esetleg megveszi a makettet, és mégis úgy dönt, hogy házilag, saját kezével szeretné a vezetékeket, csöveket és egyéb kis alkatrészeket, munkahengereket elkészíteni, készüljön fel, hogy rengeteg reszeléssel kezdheti a munkát. Az építésnél itt már kiütközhet az a kis negatívum, amit az elején említettem, hogy sötét az útmutató, a részletek összemosódnak és nem mindig egyértelmű, hogy a legkisebb alkatrészek pontosan hova kerülnek.

A beömlőcsatornáknál lehetőségünk van választani a zárt vagy nyitott állású kopoltyúnyílások és FOD rácsok között. Ezt a részét a makettnek szépen telepakolhatjuk a mellékelt rézmaratás darabjaival, még a kompresszorlapátokat is rézmaratott alkatrészekkel tehetjük igazán élethűvé. A beömlőnyílás, valamint az egész szívócsatorna egyébként egy-egy darabból áll, ami nekem kifejezetten tetszik. Az Academy Su-27 után, ez a rész egyszerű építésnek tűnik.

A futóművek, az eddig leírtakkal megegyezően igen komplexek, sok alkatrészből állnak. A főfutó kerekei szépen kidolgozottak a fékekkel együtt, az abroncsok gyárilag kicsit le vannak lapítva, hogy imitálja a gép súlyát (az orrfutóra ez nem igaz). A futószárak nagyon látványosak, jól visszaadja az igazi masszív megjelenését.

A hajtómű fúvókái igen mutatósak, nem egy darabból öntve készültek, hanem három különálló részből, amit rézmaratással tarkított turbinalapátokkal dobhatunk fel egy kicsit.

Mostanra jutottunk el nagyjából arra a pontra, ahol inkább a kisebb részletek következnek, amik igazán életre kelthetik az elkészült gépet. Ezek alatt a részletek alatt értem például a leereszthető fékezőhorgot, kinyújtható töltőcsonkot, állítható oldalkormányokat és a nyitható törzsféklapot és kabintetőt. Utóbbihoz kapunk szép rézmaratott tükröket, valamint kidolgozott a nyitómechanizmus is (már ami látszik belőle). A kabintető negatívuma, hogy a közepén végigfut az öntésből származó vékony szál, de ez egy éles szikével és kis polírozással eltüntethető. Ezt leszámítva a színtelen öntőkeret szép víztiszta.
A leginkább látványos választási lehetőségünk a felhajtható szárnyak: az összes fékszárny, orrsegédszárny állítható rajta. A szárnyfelek találkozásánál sem hiányoznak a részletek. A legapróbb vezetékek és csövek is a helyükön vannak.
A tailboom és a pitotcső is megépíthető repülési konfigurációban és „leparkolt” állásban is.

A végére maradt a fegyverzet. A Kinetic nem halmoz el bennünket rakétákkal, bombákkal. Összesen két R-73 és két-két R-27ER és R-27ET-t kapunk, amik nem kevésbé kidolgozottak, mint a többi alkatrész. Sőt! Ezek mindegyike egy darabból van öntve. Igazi öröm a szemnek! Egyedül az R-73-ast kell egy kis rézmaratással feldobnunk.
A rakétáinkat igazán szép pilonokra függeszthetjük.
A fegyverzet variálásánál, számomra az egyik legjobb dolog, hogy kapunk a szárnyvégi indítósínek helyére egy pár Sorbtsiya ECM konténert is.

Az útmutató utolsó két oldala a festést és a matricázást mutatja be, amihez kapunk egy általános folttérképet is. Ízlés kérdése, hogy ezt ki mennyire variálja, vagy milyen hiteles képeket talál egy adott oldalszámú gépről. A színeket azonban elfelejtették feltüntetni, nagy gondot ez nem okoz, de megkönnyítené a munkát. Egyébként ezen a szinten, szerintem már alap lenne egy színes festési útmutató.
A matrica kiváló minőségű, nincs sehol elcsúszva, éles és jól kivehető minden motívum. Sok stencil ugyan nincs, de a legfontosabbak rajta vannak.

Összefoglalva: Talán érződik, hogy kicsit elfogult vagyok az orosz típusokkal szemben, de elhihetitek, hogy ez tényleg egy nagyon jól eltalált készlet, amit dobozból építve is szépen össze lehet rakni. Mielőtt megrendeltem, csak az interneten láttam ilyen-olyan képeket róla, ezért megvettem hozzá az Eduard külső és belső maratását. Ebből egyedül a színes belső maratást ajánlanám megvételre, de azt is csak a lusta makettezőknek. :)

Két szóban: Instant get!