Messerschmitt Bf-109 E-4
1:72, Airfix
Pintér György - Múzeumi krimik
Az egyik játékboltban jártam,amikor megpillantottam ezt az Emilt.Rögtön meg is vettem.A makettnek nincsenek hibái,egyedül az üveg nem illeszkedett a helyére.Egy kis csiszolással és tömítéssel helyre lehet hozni.Mindenkinek ajánlom ezt a készletet!
A Messerschmitt Bf 109[1] a második világháborúban alkalmazott és a németek által legtöbbet gyártott vadászrepülőgép. A kor első igazi modern vadászgépe, olyan tulajdonságokkal, mint például a csupa-fém félhéj építésű sárkányszerkezet, alsószárnyas elrendezés, zárt pilótafülke, vagy a behúzható futóművek. A Bf 109 volt a Luftwaffe alap vadászgépe a világháború alatt. A Bf 109-es több légi győzelmet aratott a második világháborúban, mint bármely más gép a történelem folyamán.
Az Bf 109-et számos célra használták, például kísérőgépként, elfogó vadászként, éjszakai vadászként, felderítőként, vagy földi célpontok ellen. A Messerschmittet nagyobb számban gyártották, mint bármelyik másik vadászgépet. Több mint 31000 (más források szerint 33000) darab készült belőle. A Bf 109-nek voltak gyengeségei, például a rövid hatótáv és a leszálláskor könnyen összecsukló gyenge futóműve és a viszonylag rossz kilátás a pilótafülkéből, amit a háború vége felé megpróbálták orvosolni, de sosem sikerült megoldaniuk teljesen. Továbbá igen sok pilóta panaszkodott a gyenge fegyverzet miatt. Volt lehetőség plusz ágyúkat tenni rá, de az annyira megnövelte a tömegét, hogy nagyon leromlottak a repülési tulajdonságai. Már 1940-ben kezdett elavulni a konstrukció, és 1942-re elérte fejleszthetőségének határait, de gyártását és fejlesztését folytatták. Az 1942-től utódtípusának szánt Focke-Wulf Fw 190 sohasem tudta teljesen kiszorítani, egyrészt mivel a gyártósorok átállítását a háborús szükséghelyzet miatt nem lehetett megoldani, másrészt a 109-es pilótái bíztak gépükben, nem szívesen cserélték le egy új típusra, ráadásul a korai 190-esek hűtési problémákkal küszködtek, amiket nehezen tudtak megoldani (csak 1944-re sikerült). Mindezek ellenére a Bf 109-es a háború végéig csapatszolgálatban maradt és az utolsó percekig nagy ellenállást fejtett ki az egyre erősödő szövetséges nyomás alatt.
A Bf 109-es valós értékét mi sem bizonyítja jobban, hogy ezzel a géppel repült Erich Hartmann is, aki 352 igazolt győzelemmel minden idők legtöbb légigyőzelmét aratta. Hartmann elutasította a háború alatt, hogy bármilyen másik géppel repüljön. Hans-Joachim Marseille szintén a Bf 109-essel repült, 158 légigyőzelmet aratott a szövetséges pilóták felett Észak-Afrikában, azonban egy balesetben életét vesztette. Volt olyan nap, mikor 23 szövetséges gépet lőtt le.
Tipusok:
Bf 109 A/B/C - "Anton", "Berta", "Cezar"
Bf 109 D "Dora"
Bf 109 E "Emil"
Bf 109 F "Friedrich"
Bf 109 G "Gustav"
Bf 109 H
Bf 109 K "Kurfürst"
Bf 109 T "Trägerflugzeug"
Bf 109 Z "Zwilling"
Bf 109 E "Emil"
Bf 109E4
Az Emil egy DB601A vagy DB601N motorral, átalakított fülketetővel készült. Fegyverzete a korai típusoknak (E-1, E-2) két MG 17-es géppuska a szárnyban, valamint ugyancsak 2 MG 17-es géppuska a motorra építve. E-3-tól 2 darab 20 mm-es MG FF gépágyú a szárnyban és 2 MG 17-es géppuska a motorra építve. Magyarország 1943-44-ben használt 50 db Bf 109E-t kiképzési célokra, Börgöndön. A gépeket később bombatartókkal szerelték fel,és német pilóták ismeretlen helyre repülték őket.
A Messerschmitt Bf 109[1] a második világháborúban alkalmazott és a németek által legtöbbet gyártott vadászrepülőgép. A kor első igazi modern vadászgépe, olyan tulajdonságokkal, mint például a csupa-fém félhéj építésű sárkányszerkezet, alsószárnyas elrendezés, zárt pilótafülke, vagy a behúzható futóművek. A Bf 109 volt a Luftwaffe alap vadászgépe a világháború alatt. A Bf 109-es több légi győzelmet aratott a második világháborúban, mint bármely más gép a történelem folyamán.
Az Bf 109-et számos célra használták, például kísérőgépként, elfogó vadászként, éjszakai vadászként, felderítőként, vagy földi célpontok ellen. A Messerschmittet nagyobb számban gyártották, mint bármelyik másik vadászgépet. Több mint 31000 (más források szerint 33000) darab készült belőle. A Bf 109-nek voltak gyengeségei, például a rövid hatótáv és a leszálláskor könnyen összecsukló gyenge futóműve és a viszonylag rossz kilátás a pilótafülkéből, amit a háború vége felé megpróbálták orvosolni, de sosem sikerült megoldaniuk teljesen. Továbbá igen sok pilóta panaszkodott a gyenge fegyverzet miatt. Volt lehetőség plusz ágyúkat tenni rá, de az annyira megnövelte a tömegét, hogy nagyon leromlottak a repülési tulajdonságai. Már 1940-ben kezdett elavulni a konstrukció, és 1942-re elérte fejleszthetőségének határait, de gyártását és fejlesztését folytatták. Az 1942-től utódtípusának szánt Focke-Wulf Fw 190 sohasem tudta teljesen kiszorítani, egyrészt mivel a gyártósorok átállítását a háborús szükséghelyzet miatt nem lehetett megoldani, másrészt a 109-es pilótái bíztak gépükben, nem szívesen cserélték le egy új típusra, ráadásul a korai 190-esek hűtési problémákkal küszködtek, amiket nehezen tudtak megoldani (csak 1944-re sikerült). Mindezek ellenére a Bf 109-es a háború végéig csapatszolgálatban maradt és az utolsó percekig nagy ellenállást fejtett ki az egyre erősödő szövetséges nyomás alatt.
A Bf 109-es valós értékét mi sem bizonyítja jobban, hogy ezzel a géppel repült Erich Hartmann is, aki 352 igazolt győzelemmel minden idők legtöbb légigyőzelmét aratta. Hartmann elutasította a háború alatt, hogy bármilyen másik géppel repüljön. Hans-Joachim Marseille szintén a Bf 109-essel repült, 158 légigyőzelmet aratott a szövetséges pilóták felett Észak-Afrikában, azonban egy balesetben életét vesztette. Volt olyan nap, mikor 23 szövetséges gépet lőtt le.
Tipusok:
Bf 109 A/B/C - "Anton", "Berta", "Cezar"
Bf 109 D "Dora"
Bf 109 E "Emil"
Bf 109 F "Friedrich"
Bf 109 G "Gustav"
Bf 109 H
Bf 109 K "Kurfürst"
Bf 109 T "Trägerflugzeug"
Bf 109 Z "Zwilling"
Bf 109 E "Emil"
Bf 109E4
Az Emil egy DB601A vagy DB601N motorral, átalakított fülketetővel készült. Fegyverzete a korai típusoknak (E-1, E-2) két MG 17-es géppuska a szárnyban, valamint ugyancsak 2 MG 17-es géppuska a motorra építve. E-3-tól 2 darab 20 mm-es MG FF gépágyú a szárnyban és 2 MG 17-es géppuska a motorra építve. Magyarország 1943-44-ben használt 50 db Bf 109E-t kiképzési célokra, Börgöndön. A gépeket később bombatartókkal szerelték fel,és német pilóták ismeretlen helyre repülték őket.
|
|
PIC_1207
|
|
|
PIC_1195
|
|
|
PIC_1196
|
|
|
PIC_1205
|
|
|
PIC_1206
|
|
|
PIC_1209
|
|
|
PIC_1210
|
|
|
PIC_1232
|
2011.08.01.
Utolsó módosítás: 2011.08.02.
Utolsó módosítás: 2011.08.02.