Titan Z 40.530 F 6x6

1:24, Italeri + saját (2015)

Pintér György - Múzeumi krimik Újra egy kamion, és újra a nehézszállítás témaköréből, a különbség csak annyi, hogy ennek van magyar kötődése. Az építés leírása előtt néhány adatot, információt megosztok veletek az eredetiről is.
Gondolom az Ovitot elég sokan ismeritek, az MVM része, villamos hálózatokat építenek, tartanak karban, és hasonló tevékenységeik vannak. Régóta foglalkoznak már speciális szállítással, elvégre elég sok trafót, és hasonló nagy súlyú, és méretű tárgyat kell elszállítani a beépítés helyére a gyártó helyről. Eleinte csak a saját feladataikat végezték, később már bérfuvarokat is vállaltak, és a mai napig is ők rendelkeznek itthon az ilyen jellegű munkákhoz az egyik legkomolyabb gépparkkal. És itt kapcsolódik a történethez az általam megépített makett is. Az Ovit 1990-ben vásárolt a német Titan cégtől 2 db egyedi gyártású speciális vontatót az addig használt Faun vontatók mellé, részben azok kiváltására. Ezeket a vontatókat a Titan az Ovit specifikációja, kérései alapján szinte kézzel gyártotta le, rakta össze. Ez ebben a szegmensben megszokott, és ezért is van, hogy ebből a vontatóból csak ez a 2 db létezik ilyen formában a világon, többet nem is gyártottak ilyet. Ettől függetlenül nagyon strapabíró, és erős konstrukció, mert dacára a 25 éves kornak, és extrém terhelésnek, még ma is gond nélkül üzemel.
Néhány adat, specifikáció az eredeti járműről:

-Titan Z 40.530 F 6x6
-V12 hengeres Mercedes-Benz motor dupla turbóval, 530 LE teljesítménnyel
-Állandó összkerékhajtás
-Két hidraulika szivattyú, közvetlenül a motorról hajtva, egy a csörlőé, egy az egyéb hidraulikus eszközöknek
-egyedi hosszú fülke, a jobb oldalon két ajtóval
-250 tonna össztömeg
-csak vontatásra használják állandó ballasztplatóval

Mivel már többször láttam, ezért egyre inkább ott motoszkált bennem, hogy jó lenne megépíteni, de ez igen komoly feladatnak ígérkezett. Első lépcső az volt, hogy felvettem a kapcsolatot az Ovittal, és kértem egy lehetőséget arra, hogy körbefényképezzem az eredeti járművet. Szerencsére nagyon pozitívan álltak hozzá, és az építés során is mindig segítségemre voltak, ha kérdésem merült fel. Ezen kívül kaptam egy volt dolgozójuktól két nézeti tervrajzot is a járműről.
Szóval ennyi nekikészülés után jöhetett maga az építés. Azt már az építés előtt is tudtam, hogy ennél az építésnél sok szkreccselésre, átépítésre lesz szükség, és viszonylag kevés alkatrészt tudok majd használni a kiindulási makettből, ami egy F8-as MAN volt. Rögtön az elején a vázat teljesen nulláról sztirolból készítettem el, és egyedül a dupla hátsó futómű került be szinte átépítés nélkül, csak feljavítva. Az első futómű már erősen átépített lett a hajtás miatt, ezt egy régi hátsó hídból kezdtem építeni, majd készültek hozzá hajtott kerékagyak. Közben haladtam a motorral is, amely két V8-as Mercedes motorból lett V12-es, a turbókat pedig bontott Volvo motorokból kapta. A váltót is átalakítottam kicsit, majd a lendkerékhez gyártottam két hidraulika szivattyút. Kialakítottam hátul a vonófej környékét, és felkerültek az egykori Volvo tankok, és egy régi MAN tank átalakítva hidraulikaolaj tartálynak. Haladtam a fülkével is, amelyet szét kellett vágnom, és a hátsó ablaknál hosszirányban toldani, a jobb oldalon pedig egy második ajtót beépíteni. Ugyanezt eljátszottam a tetőnél is. A hűtőrács szintén kozmetikázásra szorult, majd felhelyeztem rá a Tibi által gyártott Titan maratás logót. A fülke mögé építgettem a tornyot, ahogy a speciális szállítás nyelvén ezeket a felépítményeket hívják, és felkerült egy régi Revell trélerről a csörlő, valamint a kiegészítő hűtő is. Mindenhol próbáltam vezetékezni, csövezni is ahol az eredetin is volt valami. A váz két oldalán a motortól jön két darab vastag cső, amelyek a kiegészítő hűtőhöz mennek, de ott van mellette a hidraulikaolaj hűtőcsöve is. Elég sokat kellett alakítgatni az öntőkeret darabokon (ezekből igen sok fogyott az építés idején), mire elnyerték végleges formájukat, és be tudtam építeni őket. A hátsó sárvédőket bordás lemezből készítettem, majd amikor már a megfelelő készültségi fokban volt az alváz, akkor fényes feketével festettem le. Noha az eredeti már kicsit kopott, de fényes fekete-piros kombinációban gyártották le annó, ezért követtem én is ezt a vonalat. A hajtott kerékagyakat az Italeri új kiegészítő készletéből vettem, sokkal jobb vele, mint a régi fajtával. Az első hajtás, és a nagyobb motor miatt a fülkét meg kellett emelni, és ezt az eredetin is úgy oldották meg, hogy a sárvédőkhöz készült egy toldás. Ezt én is hasonló módszerrel készítettem el sztirolból, majd ezután festettem a fülkét. A fülke pozícionálása is elég nehéz feladat volt, csakúgy mint a hozzá való tartók megépítése, mert is mindent nulláról kellett megcsinálni, és úgy, hogy billenthető legyen majd. Az első lökhárító teljesen saját gyártás sztirolból, elég sokat elidőztem vele, mire elnyerte a végleges formáját. A tetőre került egy állóklíma, és a belső teret is próbáltam kicsit berendezni. A kipufogó csövek öntőkeret és Evergreen elemekből állt össze, a borítást maratásból szintén Tibi gyártotta le, a matricákat pedig Kustinak köszönhetem. A plató szintúgy szkreccs, csak a hátsó ajtó egy Heller pótkocsi származék, a többi sztirol. A ponyva régi esőkabát maradék. Nagyon sok kis alkatrész került átépítésre amelyeket biztosan nem soroltam fel most, mert elég sok időt fordítottam a részletekre, de gondolom a képek visszaadják. Az építés közel 9 hónapig tartott, de úgy gondolom, hogy a Schweres flottám egyik legkülönlegesebb darabja készült el vele.